A cafeteria és a választás szabadsága

Megosztás Tetszik

A kilencvenes években, egészen pontosan 1996-ban a MOL Nyrt. hazánkban elsőként dolgozta ki és vezette be a cafeteria-rendszert. Azóta cégek ezrei alkalmazzák motivációs eszközként, többszázezer dolgozó pedig számít is rá minden hónapban.

Tizenöt évvel ezelőtt a MOL ötletének legfontosabb eleme nem az volt, hogy béren kívüli juttatásokat adott a munkavállalóknak, hanem az, hogy a választás szabadságát teremtette meg ezzel. A cafeteria szó átvitt értelemben a különböző kávéházak külföldön használatos elnevezéséből ered. Képzeljünk el egy olyan étlapot, melyen béren kívüli juttatások vannak felsorolva, a dolgozók pedig ezek közül választhatnak cafeteria-keretösszegük erejéig.

Mi az a cafeteria-keretösszeg?

Általában egy éves szinten meghatározott keret, melyet a munkáltató biztosít az alkalmazottnak azért, hogy azt egyedi igényeinek megfelelően feloszthassa a választható béren kívüli juttatások között. Megállapítása történhet adott összegben (havi vagy éves vonatkozásban), a bruttó bér adott százalékában vagy a kettő kombinációjaként. A Sodexo Motivációs Rendszerek és az IPSOS Zrt. kutatása alapján az éves juttatási keretösszeg mértéke átlagosan 240.000 forint volt a tavalyi évben. Ez az összeg 2006-ban még csak 180.000 forint volt, melyből jól látszik, hogy a keret folyamatosan nő és a rendszer szerves része a javadalmazási politikának.

Egy kis cafeteria-történelem

1996 után jó pár évig még nem terjedt el ez a juttatási forma. Jellemzően inkább azzal a szemlélettel találkozhattunk, hogy a bér mellé adtak bizonyos összegben juttatásokat, de a dolgozóknak ebbe nem volt további beleszólásuk. Időközben azonban egyre több és több adómentes juttatás lehetőségét teremtették meg a törvényi szabályozások, ezt pedig egyre bővülő szolgáltatói háttér támogatta.

Kezdetben a cafeteria-rendszer igazi különlegeségnek számított a munkavállalók számára, majd szépen lassan a kompenzációs csomag „elvárt” részévé alakult. 2002 és 2008 között minden adott volt ahhoz, hogy elterjedjen ez a komplex juttatási rendszer.

A legnépszerűbb elem a kezdetektől fogva az étkezési utalvány, amely a múlt évig külön hideg és külön melegétel utalványként volt jelen a piacon. Ezek adómentes értékhatára 1998. január 1-től öt éven keresztül nem változott. 2002-ig a hideg étkezési utalvány havi 1400 forintig, a meleg pedig 2.200 forintig volt adómentes. 2003-tól folyamatosan nőtt az adómentes határ. 2008 és 2009-ben 6.000, illetve 12.000 forint az adómentes értékhatár, 2010-ben pedig a hideg utalványra majd 100 százalékos adót, a melegre pedig 25 százalékot vetettek ki. Idén javult a helyzet, hiszen a legtöbb juttatás, így a melegétel juttatás 19,04 százalékkal adózik, és elkölthetősége kibővült.

A jogszabályi változások hatására 2010-től a béren kívüli juttatások piaca némileg csökkent, és az idei évben a melegétel utalványok felhasználása eltolódott az élelmiszereket árusító kiskereskedelemi üzletek felé.

Milyen a jó cafeteria-rendszer?

Ezt a kérdést két oldalról érdemes megvizsgálni: egyrészt a munkáltató, másrészről a munkavállaló szempontjából.

A munkáltatók egyedi szempontok szerint dolgozzák ki a béren kívüli juttatások rendszerének részleteit. Egy kutatás szerint ma Magyarországon a munkáltatók 79 százaléka egyetért azzal, hogy egy jól kialakított cafeteria-rendszer hozzájárul a dolgozók motivációjához, és teljesítményük növeléséhez. Ezen kívül figyelembe kell venni a költségeket és a megtakarításokat, adó- és járulékvonzatokat. Ennek megfelelően elsősorban az adómentes vagy a kedvezményes adózású (19,04-es szorzó) cafeteria elemeket építik be a rendszerbe. Nagyon fontos, hogy – ha már sok időt, pénzt és energiát fordítanak a juttatási rendszer kiépítésébe és üzemeltetésére – legyen népszerű a munkavállalók körében, ismerjék az egyes juttatások előnyeit, hátrányait. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy a cafeteria-rendszerrel járó adminisztráció minél kisebb mértékű legyen.

Az alkalmazottaknak természetesen az a legfontosabb, hogy az adott béren kívüli juttatást fel tudja használni, és illeszkedjen életstílusához. A legnépszerűbb juttatások között van a melegétel-utalvány, az üdülési csekk (amelyet a Széchenyi Pihenőkártya vált fel hamarosan), s a sportesemények támogatását lehetővé tevő elemek. Egyre több olyan munkavállalóval találkozhatunk, akik preferálják az öngondoskodást és egészség- vagy önkéntes nyugdíjpénztárban kérik cafeteria-keretük egy részét.

Frankó Éva
Sodexo