Húszmilliárdot várnak a hamburgeradótól

Megosztás Tetszik

A népegészségügyi termékadóból összességében 20 milliárd forint bevétele származhat a költségvetésnek, a bevételt az egészséges életmód ösztönzésére lehetne majd fordítani - közölte Font Sándor (Fidesz), a törvényjavaslat egyik előterjesztője a számvevőszéki és költségvetési bizottság hétfői ülésén.

A népegészségügyi termékadóból összességében 20 milliárd forint bevétele származhat a költségvetésnek, a bevételt az egészséges életmód ösztönzésére lehetne majd fordítani - mondta Font Sándor (Fidesz), a törvényjavaslat egyik előterjesztője a számvevőszéki és költségvetési bizottság hétfői ülésén.

   
Font Sándor azt mondta, a javaslat része egy több lábon álló, a lakosság egészséges életmódra való ösztönzését szolgáló elképzeléscsomagnak. Jelezte, készül egy olyan jogszabálytervezet is, amely deklarálja majd a magyar élelmiszerek fogalmát. Kiemelte még: a javaslat célja, hogy a nemkívánatos termékeket gyártókat az egészségesebb termékek előállítására ösztönözzék.
   
Szöllősi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára leszögezte: a kormány támogatja a népegészségügyi termékadóról szóló javaslatot, amelynek benyújtása előtt négy négy minisztérium konzultált a tervezetről.
   
Az új adónemet szeptember 1-jétől öt termékcsoportra vetnék ki.
   
A javaslat szerint a cukrozott, és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint lesz. A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint, ugyan csak kilogrammonként.
   
A bizottsági vitában a kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, tovább kell menni a most megkezdett úton, növelni kell az egészséges magyar élelmiszerek számát a boltok polcain.
   
Veres János (MSZP) szerint bár a javaslatot négy tárca készítette elő, mégis képviselők nyújtották be, hogy elkerüljék a szakmai szervezetekkel való konzultációt. Szerinte a javaslat "összetákolt", számos céget szorít ki a piacról, nem versenysemleges, abszurd, hogy a fogyasztókat adókivetéssel kívánják jobb belátásra bírni. Hozzátette: ezt a problémát komplexebb módon kell kezelni, a mostani javaslat ezt "primitív módon" teszi meg. Azt ajánlotta a kormányoldalnak, hogy vonja vissza a javaslatot.
   
Tukacs István (MSZP) is azt mondta, nem látni, hogy a törvényjavaslatnak az egészségmegőrzéshez mi köze van. Lenhardt Balázs (Jobbik) szintén úgy vélekedett, hogy a hazai piacra termelő cégeket sújtó extraadóval nem lehet elérni a kívánt hatást.
   
A kormány képviselője úgy reagált: nem egyes vállalatok, nem szakmai csoportok, hanem egyes termékek között kívánnak különbséget tenni. Font Sándor pedig arról beszélt, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint elérhető a kívánt eredmény, a javaslatot nem vonják vissza, fenntartják. Kiemelte: több termékcsoportot is vizsgáltak, ha kiderül, hogy működőképes a törvény, akkor bővülhet az adó alá vont termékkör.
   
A kormánypárti képviselők szavazatával a testület végül általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést.
   
A bizottsági ülés után Font Sándor az MTI-nek elmondta: az adóból idén 3-5 milliárd forint folyhat be a szaktárca szerint.
   
A bizottsági ülésen jelzett, készülő, új törvénytervezetről azt mondta: abban definiálni szeretnék, mit nevezünk magyar élelmiszernek. A javaslat notifikációs eljárásra kikerült az unióhoz, amely azt vizsgálja, az előterjesztést sért-e uniós jogszabályt - jelezte. Közölte: hamarosan lejár a vizsgálatra szabott határidő. Így - fűzte hozzá - a közeljövőben beterjeszthetik a jogszabálytervezetet, amelyben kimondják: a Magyarországon termelt és előállított élelmiszer-alapanyagból gyártott élelmiszereket lehet magyar élelmiszernek nevezni.
   
Font Sándor leszögezte: a törvény elfogadását követően meg lehet majd nevezni, hogy mit tekintünk magyar élelmiszernek, amelyben a nemkívánatos adalékanyagok jóval kisebb mértékben szerepelhetnek. Azt szeretnék majd elérni, hogy minél több ilyen jelzéssel ellátott magyar élelmiszert fogyasszanak a fogyasztók - emelte ki.
   
A népegészségügyi termékadó egy gondolkodás része - tette hozzá. A cél, hogy a természetes környezetben előállított, minél kevesebb nem odaillő anyagot tartalmazó élelmiszereket fogyasszák a fogyasztók, mert az "életükkel játszanak", ha erre nem figyelnek - mondta a fideszes képviselő.