Az Ab keresi választ: volt-e gazdasági szükséghelyzet a nyugdíjvagyon államosításakor

Megosztás Tetszik

Az Alkotmánybíróság (Ab) három hete már tartott egy meghallgatást a magánnyugdíjpénztárak ügyében, amelynek fő célja az "orientáció" volt - mondta a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen. A vagyontranszfer Bába Julianna szerint rendben lezajlott, a pénztárak előtt álló következő nagy feladat a tagi követelések kifizetése lesz.

Bába Julianna elmondta: az alkotmánybírósági meghallgatáson részt vett Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Mészáros József, az Országos Nyugdíjfolyósító főigazgatója és Surányi György volt jegybankelnök is.
   
Előzetesen 15-16 kérdésből álló listát kaptak. Az Ab nem a jogi tartalomra fókuszált, hanem arra próbált választ találni, hogy volt-e gazdasági szükséghelyzet Magyarországon - mondta a pénztárszövetség elnöke. Nem lehet tudni, milyen döntés születik majd, mindenesetre a reálhozamok kifizetése után már nehezebb a pénztártagságot visszaállítani, az lett volna a legszerencsésebb, ha a vagyontranszfer előtt megszületik a döntés - vélekedett.
   
A vagyontranszfer rendben lezajlott a pénztárszövetség elnöke szerint, valamennyi pénztár a határidő előtt átadta az átlépő pénztártagok vagyonát. Az ÁKK most vizsgálja, hogy az átadott értékpapírok teher- és korlátozásmentesek-e. Az állampapírokkal biztosan nem lesznek problémák, egyes értékpapírok esetében azonban elképzelhető, hogy szükség lesz egyeztetésekre, a külföldi partnereknek dokumentumokat kell aláírniuk, ám ezek aránya az összvagyonhoz képest elenyésző. A pénztáraknál vizsgálódik a PSZÁF, az adóhatóság és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is.
   
A nyugdíjkasszák ezután fogják véglegesíteni az átlépő pénztártagok járandóságait, amely két részből áll, a reálhozamból és a tagdíj kiegészítésből. A reálhozamot az áprilisi inflációs adatok figyelembevételével, május 31-i fordulónappal számítják ki a kasszák, és a tagi járandóságokat július 20-ig igényelhetik vissza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól. Az ÁKK-nak 2 napon belül kell megindítani a transzfereket, a pénztáraknak ezt követően 8 napjuk van a járandóság tagoknak való kiutalására.   
   
A pénztártagok 50-60 százaléka nem rendelkezett a reálhozamáról, azoknak a 98 százaléka, akik ezt megtették, kifizetést kért, a fennmaradó 2 százalék túlnyomó része önkéntes pénztárba utaltatta, a tb rendszerbe való átutalást kevesen kérték. Abban az esetben, ha valaki nem adott meg bankszámlaszámot, gondot okozhat - például, ha az illető éppen nyaral -, hogy a pénztáraknak a kifizetést csak egyszer kell megkísérelniük - figyelmeztetett Bába Julianna. Az át nem vett és a magánnyugdíjpénztárhoz visszaérkezett összeget a visszaérkezést követő 30 napon belül, de legkésőbb november 20-ig vissza kell utalniuk a pénztáraknak az alapba.
   
A pénztárszövetség által becsült adatok alapján 1998. és 2010. között szektorszinten mintegy 220 milliárd forint reálhozam keletkezett, a tagdíj kiegészítés mintegy 42 milliárd forintot tett ki. A tb rendszerbe visszalépő, volt magán-nyugdíjpénztári tagok számára kifizetendő összeg 2010. december 31-én elérhette a 260 milliárd forintot. Ezt az összeget a május 31-ig elért pénztári teljesítmények és az infláció alakulása még módosítja.
   
A reálhozam várhatóan magasabb lesz a korábban kommunikáltnál, átlagosan 7 százalék - ismertette Borza Gábor, a pénztárszövetség alelnöke. Az 1998-ban belépett átlagos jövedelmű pénztártagoknak átlagosan egymillió forintos egyenlege van, ők 8-9 százalékos reálhozamra számíthatnak. Negatív hozamot a pénztártagok 20 százaléka várhat, legnagyobb számban a 2006-2008-ban - a pénzügyi válság előtt - belépettek.
   
Bába Julianna felhívta a figyelmet arra, hogy a kasszák pénztártagoknak küldött előzetes tájékoztatója még nem tartalmazta a reálhozamot, csak a tőke és hozam összegét. Az átlépő tagok csak a hozam infláció feletti részét kapják meg, a hozam inflációnak megfelelő részét be kell az államnak fizetni.