Adólevonási jog: meddig terjed a vevők felelőssége?

Megosztás Tetszik

Meddig terjed egy ügyletben a vevő felelőssége, miként kell eljárnia kellő gondossággal, megilleti-e az adólevonás joga, ha egy "körhinta"-jellegű adókijátszási ügyeltbe keveredett, miként döntött az Európai Bíróság, s milyen érvei vannak a NAV-nak? Cikkünk egy konkrét példán keresztül mutatja be a problémát, annak tanúságait, és egy bírósági döntés következményeit.

Az ügy háttere:

A Computime Belgium részvénytársaság informatikai alkatrészeket vásárolt és értékesített, és a belga adóhatóság által készített jegyzőkönyv szerint e hatóság úgy ítélte meg, hogy a társaság tudatosan vett részt olyan „körhinta” jellegű adókijátszási ügyletekben, amelyek a szállítók által egy és ugyanazon áruval kapcsolatban kiszámlázott hozzáadott érték adó (HÉA) összegének egy vagy több alkalommal történő visszaigénylésére irányultak, és a Computime részére teljesített értékesítések fiktívek voltak. Ennek alapján az adóhatóság nem ismerte el a Computime nak az ezen értékesítések után megfizetett HÉA levonásához való jogát, adó és bírság címén 18 millió eurót követelt tőle.

A bíróság az adóhatóság álláspontját fogadta el.

Axel Kittel a Computime vagyonfelügyelőjeként eljárva fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen.  A bíróság felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjesztett az Európai Bíróság elé, melynek lényege:

Abban az esetben, ha a termékértékesítés olyan adóalany részére történik, aki az eladó által elkövetett adókijátszás tudta nélkül, jóhiszeműen kötött szerződést, az adásvételi szerződésnek valamely belső (tagállami) polgári jogi szabály folytán fennálló érvénytelensége következtében ezen adóalany elveszti-e az adó levonásához való jogát?

A bíróság részletes választ adott a kérdésekre. Azokat a fő megállapításokat érdemes kiemelni, melyekre a hazai ítélkezési gyakorlatban hivatkoznak.

Az előzetesen felszámított adó levonhatósága:

• A hatodik irányelv 17. és soron következő cikkeiben foglalt adólevonási jog a HÉA mechanizmusának szerves részét képezi, és elvben nem korlátozható. E mechanizmus a teljesített beszerzési ügyleteket terhelő előzetesen felszámított adó teljes összege tekintetében azonnal érvényesül.

• Az adólevonások rendszerének célja, hogy a vállalkozót teljes egészében mentesítse valamennyi gazdasági tevékenysége keretében fizetendő vagy megfizetett HÉA terhe alól. A közös HÉA-rendszer következésképpen valamennyi gazdasági tevékenység adóterhét illetően biztosítja a tökéletes semlegességet, függetlenül azok céljától és eredményétől, feltéve, hogy az említett tevékenységek maguk is elvben HÉA kötelesek.

• Az adóhatóságnak az adóalany szándékai kiderítésére irányuló vizsgálata lefolytatására vonatkozó kötelezettsége ellentétes lenne a HÉA közös rendszerével.

• Még inkább ellentétes lenne az említett célokkal az adóhatóság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy valamely adott ügyletnek az adóalany által teljesített termékértékesítésként, illetve gazdasági tevékenységként történő minősítése során figyelembe vegye az ugyanazon értékesítési láncban részt vevő, az érintett adóalanytól eltérő kereskedő szándékát és/vagy a lánc részét képező, az említett adóalany által teljesített ügyletet megelőző, vagy követő másik ügylet csalárd jellegét, amelyről ezen adóalany nem tudott és nem tudhatott.

• Az adóalanynak az előzetesen felszámított HÉA levonásához való jogát az a körülmény sem befolyásolja, hogy - anélkül, hogy ezt az adóalany tudná, illetve tudhatná - az ezen ügyletekből felépülő értékesítési láncban az általa teljesített ügyletet megelőző, vagy követő másik ügylet adó kijátszást valósít-e meg.

• Abban az esetben is erre a megállapításra kell jutni, ha ezen ügyleteket az eladó által elkövetett adó kijátszás keretében teljesítik, anélkül hogy azt az adóalany tudná vagy tudhatná.

• Az a körülmény, hogy az érintett termékek korábbi és későbbi értékesítéseit terhelő ÁFÁ-t befizették-e az államkincstárba vagy sem, nem érinti az adóalanynak az előzetesen felszámított áfa levonásához való jogát.

• Azon kereskedőknek, akik minden tőlük ésszerűen elvárható intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az ügyleteik ne valósítsanak meg - akár az áfa, akár más adó tekintetében elkövetett - adókijátszást, annak kockázata nélkül kell megbízniuk ezen ügyletek jogszerűségében, hogy elveszítenék az előzetesen felszámított áfa levonásához való jogukat

Az adólevonás korlátozása:

• Az adóalany által teljesített termékértékesítés, illetve a gazdasági tevékenység fogalmainak alapjául szolgáló objektív feltételek nem teljesülnek az adóalany által elkövetett adókijátszás esetén.

• Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adólevonási jogot visszaélésszerűen gyakorolták, visszamenőlegesen követelheti a levont összegek visszafizetését.

• Hasonlóképpen azt az adóalanyt, aki tudta, vagy akinek tudnia kellett volna, hogy beszerzésével az áfa kijátszását megvalósító ügyletben vesz részt, szükségképpen ezen adókijátszás résztvevőjének kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a termék továbbértékesítéséből nyeresége származik-e vagy sem.

• A nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik az adólevonás kedvezményének megtagadása abban az esetben, ha objektív körülmények alapján megállapításra kerül, hogy az adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy beszerzésével az áfa kijátszását megvalósító ügyletben vesz részt, még abban az esetben is, ha a szóban forgó ügylet teljesíti az adóalany által végzett termékértékesítés, illetve a gazdasági tevékenység fogalmainak alapjául szolgáló objektív feltételeket.

A bíróság határozata:

„Ha a termékértékesítés olyan adóalany részére történik, aki nem tudta, és nem is tudhatta, hogy a szóban forgó ügylet az eladó által elkövetett adókijátszás részét képezi, a …  77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 17. cikkét akként kell értelmezni, hogy e cikkel ellentétes a nemzeti jog azon szabálya, amely szerint az adásvételi szerződésnek a valamely belső polgári jogi … rendelkezés folytán fennálló érvénytelensége következtében ezen adóalany elveszti az általa megfizetett hozzáadottérték adó levonásához való jogát. E tekintetben irreleváns, hogy a semmisséget a hozzáadottérték adó vagy más adó kijátszása okozza e.”

„Ezzel szemben, ha objektív körülmények alapján megállapításra kerül, hogy az értékesítés olyan adóalany részére történik, aki tudta, vagy akinek tudnia kellett volna, hogy a beszerzésével a hozzáadottérték adó kijátszását megvalósító ügyletben vesz részt, a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik az adólevonás kedvezményének ezen adóalanytól történő megtagadása.”

Az Axel Kittel-ügyben hozott Európai Bírósági ítélet tényállási alapja az a bizonyított tény volt, hogy a termékértékesítési láncolatban eladott áru átruházására a valóságban sor került.

Ennek hiányában ugyanis nem teljesül az adóalany által végzett termékértékesítés, illetve gazdasági tevékenység fogalmának alapjául szolgáló objektív feltétel.

Következtetés:

Amennyiben egy ügylet valós, akkor az adó-levonási jog – megfelelő bizonylatok birtokában - nem korlátozható.  Ha tudta, vagy tudnia kellett volna az adóalanynak, hogy az ügylet áfa-kijátszásra vonatkozik, akkor az adólevonás megtagadható.

Aktualitások:

Az ellenőrzési gyakorlatban olyan határozatokkal lehet találkozni, melyek a vizsgált cég feladatává teszik a szállító cég tevékenységének ellenőrzését, beleértve annak adózását is.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal érvei az áfa-levonás ellen:
• az eladó nem rendelkezett a számlákon szereplő áruk mennyiségével, nem hitelt érdemlőek az eladó által kibocsátott számlák, annak ellenére, hogy a vevő az átvett áru mennyiségét bizonyíthatóan értékesítette, és a kibocsátott számláiban felszámított ÁFÁ-t megfizette

• az eladó felszámolási eljárás alatt van, a felszámoló biztos nem tud iratokat átadni a NAV részére, s ha az eladó iratai nincsenek meg, akkor nem is volt értékesítés

• a számlát kibocsátó szállító az adóbevallási kötelezettségét nem teljesítette, és az általa kibocsátott számlákban foglalt általános forgalmi adót nem fizette meg az állami költségvetés részére

• a szállítást az eladó végeztette. Mivel a fuvarozó nem bocsátott ki számlát, nem lehet megállapítani a termékek átadási helyét és idejét.

Fontos tisztázni a vevő felelősségének terjedelmét, mert nyilvánvalóan vannak olyan dolgok, melyekért – a NAV álláspontjával ellentétesen - a vevő nem lehet felelős. A vevő nem folytathat nyomozást a szállítója után, például meg sem ismerheti a szállító adóbevallási szokásait.

Egy konkrét ügyben a tényállás teljes körű tisztázása a kulcskérdés. A nem bizonyított tény, körülmény az adózó terhére nem értékelhető.

A vevőtől egy ügyletben csak a szokásos gondosság várható el (pl.: az eladó adóalanyiságának, adószámának, jövedéki engedélyének ellenőrzése). Amennyiben a vevő ezeknek a követelményeknek eleget tett, nem vitatható el tőle az adólevonási jogosultság.

Béres Molnár Gergely