Szolgálati nyugdíj: hány százalékot kell 50 éves korig folyósítani? - törvényi előírás

Megosztás Tetszik

Már hetek óta a rendvédelmi szervek tagjainak „korkedvezményes” nyugdíja, illetve annak megvonása van napirenden.. A szakszervezeteknek és a kormánynak azóta sem sikerült megállapodniuk, de az Adózóna kétrészes cikksorozata összefoglalja, mit is kell tudni a témáról. A jelenlegi szabályozás értelmében érvényes korhatárról és nyugdíjszámításról, a nyugdíjak összegéről lesz szó.

Cikkünk első részében a jogszabályi hátteret tisztáztuk, s azt, kinek jár szolgálati nyugdíj, valamint kitérünk arra is, hogy miként kell a rendvédelmisek esetében számítani a szolgálati időt.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik és biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint a hivatásos állomány tagjára születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése.

2010. január 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik. A nyugdíjkorhatár az 1952. január 1-je előtt születettek esetében változatlanul a betöltött 62. életév maradt.

A szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani a hivatásos állomány tagjai részére, ha

- a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor szűnt meg,

- 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik és szolgálati viszonya a következő okok miatt szűnt meg:
- a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség,
- átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más beosztást nem fogadta el,

- szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott, legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el,
- berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervnél végzett tevékenység megszűnése esetén részére végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba nem helyezhető,
- országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré történt megválasztás,
- állami vezetővé történt kinevezése, megválasztása,
egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt,
- 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik és szolgálati viszonya megszűnésekor az 50. életévét már betöltötte, vagy egészségkárosodása a 40 százalékot elérte, de még nem rokkant.

A szolgálati nyugdíj 50 százaléka folyósítható az 50. életév betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40 százalékos mértékének eléréséig, ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonya az 50. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel szűnik meg. Ezt követően a szolgálati nyugdíj teljes összegben jár.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjrendszerben lehetőség van az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően a nyugdíj igénybevételre, az ún. előrehozott öregségi nyugdíjazás formájában. Az öregségi nyugdíjkorhatár 62-ről 65. életévre történő fokozatos emelése az előrehozott nyugdíjazáshoz szükséges életkori feltétel 63 évre szintén fokozatos emelését is jelenti. A férfiak számára 2011-től, a nők számára 2013-tól megszűnik a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj. Ekkortól kezdve az öregségi nyugdíj előrehozása mindenképpen a nyugdíj csökkentését vonja maga után. Az új rendszerben 37 év szolgálati idő szükséges az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez.

A hivatásos állomány tagja a tényleges nyugállományba helyezésekor választhat az alábbiakból:

- nyugdíjra jogosultsághoz meghatározott tényleges szolgálati idő megszerzésekor hivatalból megállapított – de  nem folyósított – szolgálati nyugdíja összege és

- a 2007. december 31-én hatályos nyugdíj megállapítási szabályok szerint megállapított (rögzített), de nem folyósított szolgálati nyugdíj összege, valamint

-a tényleges nyugállományba helyezéskor megállapított nyugdíjak között azzal, hogy ha a rögzítést követően szolgálati időt szerez, akkor a rögzített nyugdíjat az évenkénti emelésekkel  növelve kell figyelembe venni.

További kedvezményes szabály, ha a hivatásos állomány tagja a hivatásos állományba való visszavételre előírtaknak megfelelő visszavételét követően legalább 365 nap tényleges szolgálati időt szerez, a szolgálati viszonyának megszűntetésekor kiszámított szolgálati nyugdíj helyett – amennyiben az számára kedvezőbb – választhatja a korábbi vagy rögzített nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte és eddig az időpontig legalább 20 év szolgálati időt szerzett, kérheti nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (rögzített nyugdíj).

Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári nap szolgálati időt szerez és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb –választhatja az évenkénti emelésekkel növelt rögzített nyugdíjat a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

A szolgálati nyugdíj összege függ az illetmény és illetmény jellegű juttatások havi átlagától, valamint a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő tartamától.

A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszűnését közvetlenül megelőző 365 nap (szökőév esetén 366 nap) alatt a szolgálati viszony keretében elért a kifizetést időpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak az elért jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani.

A kiszámításnál alkalmazni kell a társadalombiztosítási jogszabályoknak az öregségi nyugdíj megállapításánál előírt korlátozásokat.

A mérték meghatározásánál a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati időtartam az irányadó.

Szolgálati nyugdíj                            Tb nyugdíj

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj összegét azonban az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (ez ma 23 évet jelent) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – nettósított havi átlagkeresetből kell kiszámítani.

A Hszt. alapján járó nyugellátásokat és baleseti ellátásokat – az Információs Hivatal kivételével – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság) állapítja meg.

A nyugellátásra jogosultnak a nyugállományba helyezést követő 2 hónapra nyugdíj helyett az utolsó havi illetménye kétszeresének számított személyi jövedelemadóval csökkentett összegét kell kifizetni.