Korkedvezményes nyugdíj, szolgálati idő: ahány ország, annyi szabály

Csehországban korkedvezményes szolgálati nyugdíjat a fegyveres erők dolgozói - egyebek között hivatásos katonák, rendőrök, titkosszolgálati alkalmazottak, börtönőrök, vámosok, tűzoltók - kaphatnak. Az illetők szolgálati idejük befejeztével végkielégítést, majd nyugdíjat kapnak. Ezek nagysága alapvetően a szolgálatban eltöltött évektől és az átlagos bér nagyságától függ. Az egyes szakmákban a korkedvezményes nyugdíj külön szabályozás alá esik, és nem egyforma.

A végkielégítés nagysága egységes: 10 évi munkaviszony után egy havi fizetés, 10-15 év között kéthavi, 15-20 év között háromhavi és 20 éve felett pedig négyhavi fizetés jár. Míg korábban legkevesebb 20 évig kellett a fegyveres erőknél szolgálni, hogy az illető jogosult legyen szolgálati nyugdíjra, a legutóbbi szabályozás szerint ez az idő 15 évre csökkent. A szabályok szerint a legmagasabb szolgálati nyugdíj az utolsó bruttó bér 60 százaléka lehet azoknál az egyéneknél, akik 30 évet töltöttek szolgálatban. Ezeket a szolgálati nyugdíjakat az érintettek egészen addig kapják, amíg nem jogosultak az időskori nyugdíjra. Amikor ez bekövetkezik, a két juttatás közül szabadon választhatják azt, amelyik jobban megfelel nekik, tehát a magasabb összeget.
 
Szlovákiában a korkedvezményes szolgálati nyugdíjak terén hasonló a helyzet mint Csehországban, a szabályozás legfontosabb elemeit mindkét állam ugyanis az egykori közös csehszlovák állam szabályozásából vette át. Eltérés, hogy Szlovákiában a fegyveres erők tagjai már öt év szolgálat után kapnak egyhavi végkielégítést, míg Csehországban ez a határ 10 év. Minden további leszolgált évvel a havi átlagbér felével emelkedik a végkielégítés.

A 15 évi munka után korkedvezményes szolgálati nyugdíjba vonuló szlovák katonák és rendőrök nyugdíjként havi átlagbérük 30 százalékát kapják. Ez az összeg a 15-20 év közti szolgálatért évi egy, 20-25 év közti időszakért évi két, több mint 25 évi szolgálat után pedig évi három százalékkal emelkedik. A mai szlovák kormány szigorításokat tervez. Ezekből kitűnik, hogy a jövőben legkorábban 55 éves korban és 20 évnyi szolgálat után mehetnének a katonák és a rendőrök szolgálati nyugdíjba. Mindkét országban a kedvezmények célja, hogy vonzóvá tegyék e nehéz foglalkozásokat. A kedvezmények skálája a nyugdíjaknál sokkal szélesebb. Komoly összegeket jelentenek a rokkantnyugdíjak, elhalálozás esetén a családtagok nagyobb összegeket kapnak. A katonák és rendőrök munkaképtelenség, betegség idején például teljes átlagfizetést kapnak.

Ukrajnában jelentős mértékben csökkennek a szolgálati nyugdíjkedvezmények, ha a parlament jelentősebb módosítások nélkül fogadja el az egyre fenntarthatatlanabb jelenlegi nyugdíjrendszert gyökeresen átalakító törvénytervezetet. Különösen érzékenyen érinti az év elején beharangozott ukrán nyugdíjreform a rendőröket, akik 20 év szolgálati idő után mehettek nyugdíjba, miközben a munkaviszonyban minden egyes szolgálati évet másfélként számítottak be. Ennek folytán a rendvédelmi szervek dolgozói sok esetben 35-37 éves korukban nyugállományba vonulhattak. Az új törvény tervezete azonban a szolgálati idő számításánál alkalmazott másfeles szorzót csak a járőrszolgálatot teljesítő rendőrök és a bevetési egységek tagjai esetében hagyná meg.

A jogszabálytervezet a katonák körében okozta a legnagyobb felzúdulást, mivel esetükben az új törvény a nyugdíjazáshoz szükséges eddigi 20 szolgálati évet 25-re emelné azzal a kikötéssel, hogy csak 60 éves kortól folyósítanák a leszerelők járandóságát, miközben 55 évben szabnák meg a katonák és alacsonyabb rangú tisztek szolgálati korhatárát. Ukrajnában jelenleg 14 millió dolgozóra 13,8 millió nyugdíjas jut, akik közül közel hárommillió a kedvezményezett. Az öregségi nyugdíj átlagösszege ugyanakkor alig 950 hrivnya (kb. 25 ezer Ft), ezért 2,5 millió nyugdíjas kénytelen munkát vállalni.