Ajándék, akció, kupon, pontgyűjtés: adózási újdonságok 2011-ben

Megosztás Tetszik

Az ajándéksorsolások, promóciók, nyereményjátékok lebonyolítását illetően 2011-ben új jogszabályok léptek életbe. Értelmezésük azonban sok esetben nem egyszer.

A változások egyik lényeges pontja, hogy az idei évtől kiemelt jelentősége van a kisorsolt, átadott ajándékok szokásos piaci értékének – fogalmazták meg a Mazars Croissant szakmai programja alkalmából a cég szakértői. A ajándéksorsolás, nyereményjáték, promóció lebonyolításával foglalkozó előadás részletesen taglalta az egy-egy marketingakcióhoz tartozó személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó, társasági adó és egyéb adóvonzatok mértékét, a bejelentési kötelezettségeket, illetve kitért arra, hogy milyen juttatások és milyen értékben adhatók a magánszemélyeknek adómentesen.

Az új szabályozások még nem épültek be a „köztudatba” és nem is mindig egyszerű az értelmezésük. Így például eltérő álláspontok fogalmazódtak meg azzal kapcsolatban, hogy a magánszemély vevő minősülhet-e üzleti partnernek vagy, hogy a gyűjtőkártyákon lévő pontok beváltásakor adott – nem kis értékű - ajándékok után kell-e fizetni áfát – fogalmazott Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere az Adózóna kérdésére, miszerint melyek lehetnek - a jogszabályi változások kapcsán - a legproblémásabb helyzetek. Mostanában előforduló jelenség, mint ahogy arra az előadók kitértek, hogy a vitás ügyek jogi rendezése során Európai Uniós jogesetekre hívják fel a bíró figyelmét, azt hozzák fel példának. „Több olyan per is volt a közelmúltban, amikor a bíró megvizsgálta az Európai Bíróságon zajlott per anyagát, és Magyarországon ez alapján született határozat ” – hangsúlyozta Nyári Zsolt, a Mazars szenior menedzsere.

Szmicsek Sándor elmondta azt is, hogy Magyarország az Európai Unióba való belépésekor a Csatlakozási szerződés aláírásával elfogadta az Európai Bíróság szabályozását. Ennek következtében minden Európai Bíróságon született döntés, ítélet nálunk jogesetként felhasználható. Több olyan per is volt az elmúlt években – fogalmazott a szakember - , amikor a Legfelső Bíróság a külföldi jogeset megvizsgálása után az első- és másodfokon hozott döntést teljesen átértékelte és ellenkező ítéletet hozott. „Az árengedményhez kapcsolódó legfontosabb Európai Uniós jogesetek egyike az Elida Gibbs ügy, amely a háromszereplős árengedményi konstrukciók kérdésével foglalkozott, és amelyet 2009-ben hazánkban a Legfelső Bíróság is alkalmazott”- mondta Nyári Zsolt. A jogeset lényege – ahogy az Adózónának a szakértő kifejtette - , hogy árengedmény miatti utólagos adóalapcsökkentés akkor is lehetséges, ha az eladó nem a terméket közvetlenül megvásárló kereskedőnek, hanem a termék végső vevőjének adja az engedményt.

További példaként említette a szakember a Baxi, a Boots és az Argos jogesetet, amelyek ugyancsak ebben a témakörben születtek (pontgyűjtő kártyák, kuponok, utalványok árengedményként történő kezelése). A jogesetek bemutatják többek között a pontok jóváírása és azok elszámolása mögötti áfa-jogi következményeket, a kupon felhasználáshoz kapcsolódó adóalap csökkentést, valamint hogy a névérték alatt értékesített utalványok beváltásakor mi az adó alapja – részletezte lapunknak .

Fontosnak, hogy a magyarországi jogszabályok összhangban legyenek az Európai Unió szabályaival, hiszen az EU egyik tagállama vagyunk – fogalmazott a jelenség kapcsán Szmicsek Sándor. A szakember véleménye szerint mindenképpen jó és a jövőre nézve bíztató, hogy a jogesetek példaként felhasználhatóak, és a magyar bíróság megvizsgálja és elfogadja az Európai Unió döntéseit.