Az Európai Bíróság: a magyar áfaszabályozás nincs összhangban az uniós joggal

Megosztás Tetszik

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság főtanácsnoka szerint nincs összhangban az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését.

Yves Bot, az ügy szakmai véleményezésére felkért főtanácsnok csütörtökön tette közzé erről szóló állásfoglalását, amely jogi értelemben nem köti az Európai Bíróságot, az hozhat ettől eltérő tartalmú ítéletet is, bár a gyakorlatban az ítéletek többnyire a főtanácsnoki előzetes véleményt tükrözik. Az Európai Bizottság a magyar áfatörvény adó-visszaigénylési szabályai miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. E szabályok szerint a cégek az államkasszába befizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetendő áfát, és amennyiben a levonható áfa összege meghaladja a befizetendő adóét - nagy gyakorisággal ez a helyzet például az exportőröknél -, a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. Abban az esetben viszont, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét a hozzá kapcsolódó áfával együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, úgy az ezen ügylet keretében felszámítandó áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa összege ekkor csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.
   
Az uniós végrehajtó testület szerint a magyar szabályozás nincs összhangban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvvel, mivel lehetővé teszi a cégek adó-visszaigénylési joga érvényesítésének vég nélküli elhalasztását, annak ellenére, hogy az irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg. Ráadásul a magyar szabályozás oly módon sújtja az adó-visszaigénylési jog gyakorlásának elhalasztásával a vállalkozásokat, hogy közben a cégeket már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékének kézhezvétele előtt kényszeríti az áfa megfizetésére úgy, hogy az adó értékét az ügylet megfizetéséig az ügyletben részt vevő mindkét féltől elvonja. Mindezzel a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és nyereségességét csökkentve.
   
Mivel az ügyben a Magyarországgal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordult. Bot főtanácsnok - a brüsszeli testülettel egyetértve - arra az álláspontra helyezkedett, hogy az uniós jogalkotó nem kívánta lehetővé tenni a tagállamok számára az áfa visszatérítésének kizárását abban az esetben, ha az adóalany még nem fizette meg a szállítójának az adott vásárlás teljes - és az áfát is tartalmazó - összegét. Ezért annak kimondását javasolta az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország nem tett eleget a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló uniós irányelvből származó kötelezettségeinek.