Adóötletelés a legfelsőbb szinteken: mi vár Budapestre?

Megosztás Tetszik

Új adónemeket vezetne be a főváros, miközben még vita folyik arról, hogy átalakul-e Budapest kerületi rendszere. Ami biztos, hogy pénzre van szüksége a városvezetésnek, kérdés azonban, hogy ez lehet-e a legjobb megoldás - bár történelmi előzményei vannak.

A fővárosi közgyűlés egyik április végi ülésén Tarlós István volt annak a napirendi pontnak az előterjesztője, amely arról szólt, hogy öt új adónem bevezetését vizsgálja Budapest vezetése. A főpolgármester akkor úgy fogalmazott: a szóba jöhető új adónemek között szerepel az úthasználati adó, mivel a szállítmányozó cégek és a távolsági közlekedésért felelős cégek nem fizetnek fővárosi adót, Budapest viszont sok pénzt költ a közutak fenntartására. Szóba került még a dugódíj, a vigalmi adó (vagyis a belépőjegyekre kivetett adó), a tűzoltási járulék (biztosítótársaságoktól a tűzbiztosítási díjak megfelelő arányát a főváros járulékként elvonná mindaddig, amíg a kapott állami normatíva jelentős kipótlásra szorul) is, ahogy az ingatlanok értéknövekedése utáni fizetendő adó is.

„A jelenlegi rendszerben kerület és főváros arra kényszerül, hogy egymás zsebében turkáljon, s az is egyértelműen látszik, számos feladat hárul Budapestre, ugyanakkor forráshiánnyal küzd” – magyarázza az Adózónának Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető partnere. A szakember ugyanakkor azt is hozzáteszi: egy új adó kivetése előtt fontos minél pontosabban tisztázni, hogy mit adóztatnak majd meg, ki szedi azt be, milyen módon ellenőrzik majd, s leginkább pedig azt, hogy ez a folyamat milyen költséget ró az adót kivetőre, magyarul: megéri-e.

A fővárosi új adónemekkel kapcsolatban egyelőre nem árultak el túl sok részletet a döntéshozók, s a nyilatkozatok alapján valóban komoly ellentétek feszülnek a főváros és kerületek között. Nagy a bizonytalanság, nehéz úgy dolgozni, ha csak rövidtávra lehet tervezni. „Nem lehet tudni, mi a Fidesz terve a várossal, lesznek-e egyáltalán kerületek, erősek lesznek-e, milyen lesz a hatáskörük. Most van egy olyan rendszer, amely kicsit bonyolult, de működő. Addig nem érdemes ehhez hozzányúlni, amíg nem látjuk komplexen a változtatási terveket” – mondta Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere a Világgazdaságnak május elején az adórendszer átalakításával, az adók újraelosztásával kapcsolatban. „Kemény munka kell, hogy eleget tudjunk tenni a kötelezettségeinknek. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a működést, s átnézni a bevételnövelés elméleti lehetőségeit is. Ehhez át kell gondolni nem csupán a főváros és a kerületek munkamegosztását, hanem az állam és Budapest viszonyát is” – ezt pedig már a Bagdy Gábor, főpolgármester-helyettes nyilatkozta a lapnak.

„A Gazdasági Program jelenleg nem vállalkozhat többre, mint egy koncepció vázlat létrehozására, egyfajta „alapvetés”, a jövőbeni fejlesztés útját szegélyező „cölöpök” megfogalmazására, a jelen helyzet elemzése és a pénzügyi lehetőségek számbavétele alapján” – tudatta lapunkkal a főváros, amikor a tervezett új adónemek kapcsán érdeklődtünk a városvezetésnél.  Problémaként említették, hogy Budapestnek önálló adóbevétele nincsen, s bevételeinek fele a központi költségvetésből származik. A jelenlegi városvezetés úgy véli: a helyi adóknak a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kell kapniuk, ez lehet a feltétele a városfejlesztésnek is.  Megkeresésünkre azt is hangsúlyozták: a felvetett adónemek az „átlagpolgár” adóterhelését nem növelik.

Gerendy Zoltán úgy látja, az adókivetés rövid távon gyorsan juttathatja bevételhez a fővárost, de kérdés, hogy a rendszer fenntartásának a költsége megéri-e. Hozzáteszi: hatékonyabbak és elfogadottabbak lehetnek azok az adónemek, amelyek egy adott ellátáshoz, funkcióhoz vannak rendelve. Ha például a játszóterek fenntartása a cél, akkor arra kellene járulékot fizettetni. A kérdésre, hogy nem lenne-e célszerűbb célzott, funkcióhoz kötött adókat kivetni (például a kórházak fenntartásához szükséges kórház-finanszírozási járulék) úgy reagáltak a fővárosi vezetés: nem ezt tartják a járható útnak.

„A helyi adók kivetésének gazdaságfilozófiai alapja az, hogy amennyiben egy gazdasági szereplőnek vagy a lakosság bizonyos csoportjának kifejezetten a főváros pénzéből létrehozott és működtetett szolgáltatásból, adottságból származik valamilyen különleges előnye, úgy ebből az előnyből a fővárosnak is részesednie kell. A szóba jöhető új adók azok, amelyek a fenti kritériumokat kielégítik, azaz megjelenítik ezeket a különleges előnyöket, vagy, ellenkezőleg, valamely hátrányos gyakorlatot próbálnak szankcionáló jelleggel korlátozni úgy, hogy közben a kifogásolt működési mód helyett más reális, mindenki által hozzáférhető alternatívát is nyújtanak” – szól a főváros érvelés.

A Gazdasági Programba – tájékoztatott a városvezetés - azok az adójellegű díjak kerültek be, amelyek vonatkozásában vagy volt már fővárosi gyakorlat, vagy ma is létezik hasonló európai gyakorlat.

„Ilyen, a II. világháború előtt, Budapesten létező adófajták az úthasználati adó, a vigalmi adó, a tűzoltási járulék.  Mindezekből egyébként a Fővárosnak 1935-ben az összes rendes bevételből összesen 2,2 százaléka származott, ennek zömét az úthasználati díj adta. Jelentős bevétel származott még a házbérkrajcárnak nevezett adóból, mely a bérleti díjak 3 százalékát kitevő adóterhet jelentett, ez a főváros bevételeinek mintegy 3 százalékát adta. 
További jelentős bevételek származtak még a községi pótadóból, a kereseti adóból, az italmérési illetékből, az idegenforgalmi járulékból, az ebadóból. Végezetül létezett még fogyasztási adóként a forgalmi adóból való részesedés, illetve a községi fogyasztási adó” – olvasható a lapunkhoz eljuttatott válaszban.

A felmerülő, lehetséges adófajtákkal kapcsolatban úgy fogalmaztak: Európai gyakorlat van a dugódíjak bevezetésére. Hozzáteszik ugyanakkor: ez csak akkor vezethető be, ha lesznek P+R parkolók és ehhez igazított tömegközlekedési csatlakozás. A behajtási díj nagyságára vonatkozó konkrét számítások még nincsenek, a bevételt a tömegközlekedés fejlesztésére és finanszírozására kell fordítani – olvasható a főváros válaszában.

Arra is emlékeztettek, hogy az idegenforgalmi adót érintő módosítás kapcsán a „feladatok és bevételek összhangja teljesen megbomlott”. (Tavaly döntött úgy a parlament, hogy alapesetben a kerületi önkormányzat jogosult bevezetni ezt az adónemet, a fővárosi önkormányzat ezt csak abban az esetben teheti meg, ha ahhoz minden adóévben az érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete előzetes beleegyezését adja. Erre egyébként sor került például a XI. kerületben.)

A területfejlesztési hozzájárulásokkal kapcsolatos problémák, az ingatlan átsorolásokra is visszavezethető ingatlanszakmabeli extraprofitok miatt került kiemelésre a Gazdasági Programban ez az adójellegű teher – jelezték a fővárosnál. Itt az alapvető probléma nem a közművek fejlesztéséből adódik – azt az ingatlanfejlesztő általában megfizeti. A probléma a „soft” elemekkel van, tehát a közoktatás, közgyógyellátás, tömegközlekedés kiépítésével, melyek terhe általában az önkormányzatra marad. E terhek fedezetét kell valamilyen módon megoldani - hangsúlyozták.

Az ingatlan vagyonnövekedési adó csak a ténylegesen realizált vagyonnövekményre vonatkozna, azaz csak az ingatlan elidegenítésének esetére. Ezt a vagyonnövekedést ma az személyi jövedelemadó rendszer kezeli, annak keretei között az államnak kell fizetni. Mindeközben az infláción felüli, ingatlan értékesítésből származó jövedelem nagy része az ingatlan környezetének felértékelődésből adódik, amiért az önkormányzat tesz a legtöbbet. Itt a javaslat az, hogy az szja-ból e jövedelmi rész legyen kiemelve, és a helyben maradó szja-n kívül ez közvetlenül, teljes egészében a fővárost illesse.

Egyelőre nincsenek az adókra vonatkozó modellszámítások (így azt sem tudni, hogy mekkora bevételt várnak a tervezett adónemekből) és a kerületekkel sem egyeztettek. „A főváros által kivethető adók egy önkormányzati adóreform, finanszírozási reform részeként értelmezhetőek, e nélkül az új adók kivetése csak részleges, egyedi lehet. A kormánnyal jelenleg az önkormányzati reformmal kapcsolatos kérdésekben egyeztetünk”- reagáltak a kérdésre, miszerint mikor kerülhet sor az új adók legkorábbi bevezetésére. A válaszból az is kiderült, hogy fogyasztási adókban nem gondolkodnak a döntéshozók, pedig Gerendy Zoltán szerint érdemesebb lenne ebben az irányban mozdulnia a városvezetésnek.

„Az egyértelmű, hogy a jelenlegi bevételek nem elegendőek az ellátandó feladatokhoz mérten, de az érintetteken jelenleg sem alacsony az adóterhelés”- magyarázza. Gerendy Zoltán úgy látja, az adókivetési rendszer megváltoztatása önmagán túlmutató kérdés, hiszen felveti azt a problémát is, hogy Budapest közigazgatási felépítése életképes lehet-e ebben a formában. Megkérdeztük a fővárost utóbbiról is, de ezzel kapcsolatban nem kaptunk választ. (A főváros átalakítása körüli vitáról olvassa el a hvg.hu cikkét itt!)