MHB a nyugdíjrendszerről: a szolgálati idő megvonása sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát

Megosztás Tetszik

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Magyar Helsinki Bizottság 12 munkatársa, mert a magyar állam decembertől úgy szedi majd be tőlük - mint magán-nyugdíjpénztári tagoktól - a járulékalapjuk egynegyedét a társadalombiztosítás javára, hogy a munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el.

A jogvédő szervezet lépését Tóth Balázs programvezető szerdán sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztérium József Nádor téri épülete előtt, hangsúlyozva, hogy az említett rendelkezés álláspontjuk szerint egyértelműen sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkriminációtilalmat. Ezt azzal indokolta, hogy a szabályozás elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan azt a 103 ezer embert, aki úgy döntött, hogy részben a magánnyugdíjrendszerben kívánja biztosítani az öregkori nyugdíját.
   
A Helsinki bizottság azt várja, hogy a bíróság állapítsa meg az egyezménysértést, rendeljen el kártalanítást és ítéljen meg jelképes nem vagyoni kártérítést. Álláspontjuk szerint ez egy fontos ügye lesz a strasbourgi bíróságnak, hiszen több mint százezer potenciális kérelmező van.
   
Tóth Balázs úgy látja, jó esély van arra, hogy a bíróság másfél-két év alatt döntést hozzon. Felhívta a figyelmet arra: az Emberi Jogok Európai Bíróságánál létezik egy speciális eljárás, amelyet akkor alkalmaznak, ha nem egyedi mulasztás eredménye a jogsértés. Mint mondta, ilyenkor az a gyakorlat, hogy kiválasztanak egy ügyet, adnak fél évet a feleknek a megegyezésre, s annak eredménye az összes többi ügyre vonatkozik majd.
   
Tájékoztatása szerint nekik is ez a céljuk. Úgy látja, a megegyezésben két megoldás lehet: vagy az, hogy mindenki jogosulttá válik a nyugdíjra, vagy pedig az, hogy aki nem kap nyugdíjat, az ne is fizessen erre vonatkozó járulékot.
   
A programvezető leszögezte, hogy a szolgálati idő megvonása sérti a hátrányos megkülönböztetés minden európai államra kötelező tilalmát. Hozzátette: a strasbourgi bíróság és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata is egyértelmű a tekintetben, hogy a nyugdíjjogosultság tulajdonjogi védelmet élvez, vagyis akinek megvonják a nyugdíját, azzal ugyanazt teszik, mintha elvennék tőle a tulajdonát.
   
Úgy fogalmazott: ennek a jogkorlátozásnak nincs elfogadható indoka. Ezzel összefüggésben Tóth Balázs kitért arra: azzal, hogy az érintettek nem szereznek szolgálati időt, az állam legfeljebb évtizedek múlva spórol, amikor majd a magán-nyugdíjpénztári tagok elérik a nyugdíjkorhatárt. Vagyis a gazdasági válsághelyzet kezelése ebben az esetben indokként nem fogadható el - jelentette ki.
   
Megjegyezte azt is, a legfelső adókulcs csökkentése majdnem ugyanannyiba került, mint amennyi az érintett magán-nyugdíjpénztári tagok vagyona volt.
   
Tóth Balázs felidézte: a magánnyugdíjpénztárak 3 millió tagja közül nagyjából 2,9 millió embernek szűnt meg nemrég a magán-nyugdíjpénztári számláján összegyűjtött vagyon feletti tulajdonjoga, ők mindannyian átkerültek az állami rendszerbe. Akik úgy döntöttek, maradnak a magánnyugdíjpénztárakban, azoknak nemsokára úgy fogja a társadalombiztosítási rendszer beszedni a jövedelmük egynegyedét, hogy azért az érintettek semmilyen ellentételezést nem kapnak, mivel az állam az ő szolgálati idejüket nem ismeri el - tette hozzá.
   
A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI érdeklődésére nem kívánt reagálni a Helsinki bizottság kezdeményezésére.