Szja-bevallás: hibás a nyomtatványkitöltő? A NAV cáfol

Megosztás Tetszik

A szuperbruttót 2010-re vezették be és - mint az Alkotmánybíróság is kifejtette - ez csak egy korrekciós tényező alkalmazását jelentette az összevont jövedelmekből az adóalap meghatározása során. Évközben ugyan semmi nem utalt arra, hogy ebből jogértelmezési probléma alakul majd ki, azonban most, az év végi szja-bevallás előtt alig két héttel problémák merültek fel az 1053-as nyomtatvány kitöltésénél. Angyal József szerint a NAV egy szükségtelen oszlop beillesztésével ellenőrizhetetlenné tette az szja-bevallást, a NAV azonban cáfolja ezt. Van megoldás?

Április 25-ig mintegy 1,5 millió magánszemélytől érkezett be 1o53-as bevallás, mely mintegy 200 ezerrel kevesebb az előző évinél. Egyszerűsített bevallás benyújtására vonatkozó nyilatkozatot viszont a tavalyinál körülbelül 30 ezer fővel többen, összesen 282 ezren tettek. A magánszemélyek a bevallás főlapján követik el még mindig a legtöbb hibát. Jellemzően a papír alapon benyújtott bevallásokról hiányzik az adózó aláírása. Részleteket a hvg.hu-n olvashat.

E kérdést az 1008-as adatszolgáltatás és a kilépéskor kiállított munkáltatói igazolás is a jogszabálynak megfelelően kezelte: a kiegészítő adóalapot a „az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem,” [Személyi jövedelemadó törvény, továbbiakban Szja tv. 29.§ (1) bekezdés] –ből kell megállapítani. Magyarán az összes jövedelmet 1,27-tel kell szorozni, így kapjuk az adó alapját.

Az első probléma, Angyal József okleveles adószakértő szerint, az M30-as munkáltatói igazolásnál merült fel, amikor a nyomtatványon megjelent az Alapja megnevezésű „a” oszlop, de közben változatlanul megmaradtak a Bevétel, Költség és Jövedelem oszlopok.

A kitöltési útmutató szerint az Alapja oszlopba kell írni a jövedelmet és a jövedelemoszlopba az adóalapot. Csakhogy ez a gyakorlatban Angyal József szerint azt jelenti, hogy a kitöltési útmutatóban felcserélték az adóalapot a jövedelemmel. A hibát a szakértő - állítása szerint - jelezte ugyan a Nemzeti Adó-és Vámhivatal felé, de a hiba kijavítására  azóta sem került sor.

A miértre a közzétett 1053-as nyomtatvány világított rá.  Eszerint, állítja Angyal József, a NAV másképp értelmezte az Szja-törvény 29. § (1) bekezdésében lévő – főszabálytól eltérő – kivételt.

Ez így szól „Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a (…) jövedelemnek a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni.”

A NAV ez alapján beiktatott egy „a” oszlopot Alapja megnevezéssel, melyben vegyesen kell megadni a jövedelmet, illetve a 78 százalékos jövedelmet. Az Alapja-oszlopban olyan érték megadását várja el a NAV, ami az okleveles adószakértő jogértelmezése szerint, az szja-törvényben nem szerepel.

A törvény szerint személyi jövedelemadó és nem adóalap-bevallást kell tenni. De a NAV által kidolgozott 1053-as nyomtatvány nem a jövedelmet tartalmazza, így Angyal József álláspontja szerint nem felel meg az szja-törvénynek. A jogszabály 29.§ -sa azt sem írja elő, hogy a kiegészítő-adóalapot jövedelem-jogcímenként kell számítani.

A NAV ugyanakkor arra hivatkozik, nem alkalmazható a 78 százalékos szabály, ha a magánszemély az említett közterheket költségként elszámolja, illetve ha azt a részére megtérítik. Az adóhivatal álláspontja szerint bevallás „a” oszlopának beiktatására tehát azért volt szükség, hogy a fenti szabályt a 1053 számú bevallás kezelni tudja. [szja-törvény 29. § (1) bekezdés utolsó mondata]

A bevallás egyazon sorában, figyelmeztet a NAV, a magánszemély csak abban az esetben alkalmazza az általános és a 78 százalékos szabályt, ha két külön jogviszonyból származó jövedelmét kell ugyanabban a sorban bevallania. Például önálló tevékenység esetén ez akkor képzelhető el, ha a magánszemély az általánosan adózó jövedelem mellett például olyan külföldről származó jövedelemben is részesült, amely után Magyarországon kellett a járulékot megfizetnie. Ezt a – külföldi személytől 2010-ben szerzett jövedelem után fizetendő – járulékot a magyar magánszemélynek saját magának kellett bevallania az eset körülményeitől függően a 1008 számú bevallásban vagy a 1053-as bevallás 301. sorában.

A 78 százalékos szabály alkalmazásának jellemzőbb esete az, ha a magánszemély valamilyen olyan egyéb jövedelemben részesül, amely után a magyar kifizető helyett a magánszemély köteles az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. Ide tartozik például az önkéntes nyugdíjpénztárból nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg. Az ilyen jövedelem után a magánszemély a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a 1053 számú bevallás 287. sorában vallja be.

A 78 százalékos szabályt, a NAV álláspontja szerint, csak az a magánszemély alkalmazhatja, aki vagy saját maga vonatkozásában 1008-as bevallást is benyújtott, vagy a 1053 számú bevallásában egészségügyi hozzájárulás, illetve járulék kötelezettséget tüntetett fel. Ezen adatok alapján az is megállapítható, hogy a magánszemély mekkora összegnél alkalmazhatja a 78 százalékos szabályt. A leírt összefüggést a bevallások feldolgozása során az állami adóhatóság vizsgálhatja, így a 78 százalékos szabályhoz kapcsolódó esetleges tévedések (esetlegesen visszaélések) kiszűrhetőek. A 78 százalékos szabállyal kapcsolatban a NAV válasza kitérő - állítja Angyal József, aki szerint az adóhivatal egyéb sorokból ellenőrizheti (de jelenleg nem ellenőrzi) a 78 százalékos szabályt.

Van megoldás?

Az ellenőrzéshez és a kiegészítő adóalap számításához az okleveles adószakértő szerint a következő sort kellett volna  beilleszteni a 1053-as bevallásba a következő megnevezéssel: „A jövedelemből az a rész, ami után a magánszemély fizette meg a járulékot”. Ezzel a plusz egy sorral már számítani lehetett volna az adóalapot. Ráadásul ez azonnali ellenőrzést tett volna lehetővé.

Az új sor értelmében az összes jövedelmet csökkenteni kellett volna az adóterhet nem viselő járandóságokkal és a felvett új sor összegével. Ennek 1,27- szerese + adóterhet nem viselő járandóságok + „az a jövedelem mely után a magánszemély fizette járulékot” 78 százalékának 1,27- szerese.

Az 1053-as nyomtatvány legnagyobb hibája , Angyal József szerint, hogy ellenőrizhetetlen. Nézzük ezt egy számpéldán:

A magánszemélynek 1 200 ezer forint önálló tevékenységből származó bevétele volt, 200 ezer forint költségtartalom mellett. Ez 1 millió forint jövedelmet jelent. Tegyük fel, hogy a magánszemély ennek fele után fizette meg maga a 27 százalék járulékot. Ez esetben az Alapja nevű oszlopba 500 ezer + 500 ezer * 0,78 = 890 ezer forintot kell írni.  Mivel a 1053-as bevallás nyomtatványból kimaradt a 78 százalékos részt tartalmazó új sor, ezért a bevallást az adóhatóság nem tudja ellenőrizni. A fenti számpélda alapján:

Bevétel (b) = 1 200 ezer, Költség (c) = 200 ezer , Alapja (a) = 890 000,
Összevont adóalap (d) =  1 130 300

Ez a bevallás egyetlen esetben hibátlan, ha a 78 százalékos alap 500 ezer forint. Minden más esetben számítási hiba van benne. Mivel ez a plusz információ nem áll a NAV rendelkezésére, ezért nem tudja eldönteni, hogy a magánszemély számítási hibát vétett vagy valóban volt 500 ezer forint 78 százalékos jövedelme.

Hiba a munkáltatói igazolás kitöltésénél?

Ezzel még nincs vége a problémáknak. Mivel a 10M30-as munkáltatói igazolás „d” oszlopában a NAV kitöltési útmutatója szerint az adóalap (jövedelem 1,27-szerese) van, a fejlécben viszont jövedelem megnevezés áll, tartalmilag kétféle M30-as igazolást kaptak kézhez a magánszemélyek.

Vannak olyan M30-as igazolások, amelyek a a szakértő szerint hibás NAV útmutató alapján a „d” oszlopban az adóalapot és az „a” oszlopban a jövedelmet tartalmazzák, addig vannak olyan bérszámfejtő szoftverek, melyek helyesen a „d” oszlopba írták a jövedelmet (a fejléc szövegének megfelelően) és az „a” oszlopba az adóalapot. Például az OEP által a gyeden lévőknek kiadott igazolás a jövedelmet helyesen a „d” oszlopba teszi.

A magánszemély tehát nem írhatja be automatikusan a 10M30-as igazoláson lévő adatokat a bevallásba. Először ki kell derítenie, hogy melyik oszlopban („a” vagy „d”) van a jövedelem. Nem lehet jobb tanácsot adni, mint a jövedelem a két szám közül a kisebb.

Miközben a NAV arra hivatkozik, hogy a nyomtatványkitöltővel a hiba lehetősége minimális az ellenőrzés révén, addig az okleveles adószakértő szerint jelenleg a nyomtatványkitöltő a manuálisan kitöltött nyomtatvány szintjére süllyedt vissza egyetlen sor hiánya miatt. A NAV azzal zárkózik el a hiba korrigálásától, hogy már kiküldték a nyomdában elkészült 1053-as nyomtatványokat. Eközben mindenkit arra biztat, hogy az internetes nyomtatványkitöltővel töltse ki szja bevallását.

Az 1053-as bevallás kitöltésével kapcsolatban már korábban is felmerültek problémák. Két éve az Adózónán többször jeleztük, hogy az 53-as bevallásban az adójóváírásnál a magánszemély saját kárára tévedhet. Az APEH következetesen cáfolt. Ma már a 1053-as nyomtatványkitöltőben  – 5 évvel a hiba felvetése után –  az Adózóna írásaiban javasolt sor szerepel: az adójóváírás a bevallásban egy számított mező - így a magánszemély nem csak az APEH, hanem a saját kárára sem tévedhet.