Kevesebbe kerülnek az egészségpénztár-tagok az államnak

Megosztás Tetszik

Az egészségpénztári tagok jellemzően gyakrabban vesznek igénybe egészségügyi ellátásokat, gyakrabban keresnek fel szakorvost és váltanak ki gyógyszereket, de ezt időben teszik. Az egészségpénztári megtakarítások nagy valószínűséggel szerepet játszanak abban, hogy a tagok könnyebben tudják finanszírozni a szükségessé váló egészségügy kiadásaikat, és ez hosszú távon mind az egészségi állapotot, mind az egészségügy kiadásokat tekintve kifizetődő.

 Az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel kerülik el a súlyos, magas egészségügyi kiadásokkal járó betegségeket – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontja által az AXA Önkéntes Egészségpénztár felkérésére végzett kutatásból. A most elvégzett kutatás keretében az AXA Önkéntes Egészségpénztár 800 tagja adta hozzájárulását ahhoz, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál nyilvántartott, 2005. és 2009. év közötti egészségügyi kiadásait összehasonlítsák egy kor, nem és lakóhely szerint megegyező véletlen minta kiadásaival.

Magyarországon a 2000-es évek első felétől dinamikusan nő az egészségpénztári tagok száma: míg 2002-ben körülbelül 150 ezer fő volt tagja valamelyik pénztárnak, addig 2010-re már több mint 900 ezer pénztártag vett részt az egészségügyi előtakarékosságnak és öngondoskodásnak ebben a szervezett formájában.

A tanulmány egyik legszembetűnőbb megállapítása, hogy az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel veszik igénybe a szükségessé váló egészségügyi szolgáltatásokat, és ezzel nagyobb arányban kerülik el a későbbi katasztrofálisan magas egészségügyi kiadásokat. Az egészségi állapot tartós megromlását, ezáltal hosszú távon kimutathatóan egészségesebbek, és kevesebbe kerülnek a társadalombiztosítási rendszernek. A megbetegedések különböző gyakoriságát jól jelzi a táppénzes napok száma, amellyel kapcsolatban megállapítható volt, hogy a pénztártagok az elmúlt öt évben átlagosan kevesebb időt (60 napot) töltöttek táppénzen, mint a referenciacsoport tagjai (81 nap).

A tagokra öt év alatt átlagban mindössze 497 ezer forintot költött, míg a nem egészségpénztári tagokra öt év alatt átlagban 9 százalékkal többet, 542 ezer forintot fordított. A táppénzkiadások nélkül, tehát csak a betegségek kezelésének a költségeit tekintve a nem egészségpénztári tagokra átlagosan 39,5 százalékkal több kiadás jutott, összesen 369.304 forint a tagok 264 817 forintos értékével szemben - derül ki az AXA felkérésére készült felmérésből.

 Az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel fordulnak orvoshoz a betegségek korai fázisában így több olcsó szolgáltatást vesznek igénybe, a társadalombiztosítás szempontjából „költségesnek” számító betegek többsége azonban a nem egészségpénztári tagok közül került ki:  öt év alatt a 100 ezer forintos járóbeteg-ellátási költséget a nem tagok több mint 20 százaléka, az egészségpénztári tagoknak viszont csak valamivel több mint 10 százaléka haladta meg.

 A kutatás rávilágított arra is, hogy mindezek mellett az egészségpénztári tagok egészségtudatos magatartása is kedvezőbb: gyakrabban, átlagosan 18 százalékkal többször vesznek részt emlőrák-szűrésen, mint az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők.