Új áfa-irányelv: változhat a cég székhelye júliustól

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió Tanácsa nemrégiben elfogadta az áfa-Irányelv végrehajtási intézkedéseit megállapító 282/2011/EU rendeletet („Rendelet”). A rendelet legtöbb rendelkezése 2011. július 1-jén lép hatályba. Ez azért fontos, mert a rendelet előírásait a hatálybalépés napjától kötelezően és közvetlenül alkalmazni kell Magyarországon külön parlamenti jóváhagyás nélkül.

Az új rendelet célja, hogy biztosítsa az áfa-Irányelv egységes alkalmazását, illetve fontos értelmező rendelkezéseket tartalmaz az áfa-Irányelv 2010. január 1. óta hatályos szabályaihoz kapcsolódóan is - mutat rá Veszprémi István, a Deloitte adópartnere.

Az adóalanyok gazdasági tevékenysége székhelyének meghatározására vonatkozóan a rendelet új eljárást, feltételrendszert vezet be. Ennek értelmében az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a vállalkozás központi ügyvezetésének helye.

Ennek meghatározása során a következő tényezőket kell figyelembe venni:

• hol hozzák meg a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket;
• hol van a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelye;
• hol van a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helye.

Amennyiben a fenti szempontok figyelembevételével nem határozható meg egyértelműen a gazdasági tevékenység székhelye, akkor annak van döntő szerepe, hogy hol hozzák a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket.
 
Fontos előírás, hogy a gazdasági tevékenység székhelye eltérhet a társasági adó törvény szerinti üzletvezetés helyétől, valamint a cégjogi értelemben vett bejegyzett székhelytől.

Az adott új rendelkezések főként azon társaságok tekintetében relevánsak, amelyek

• szolgáltatást nyújtanak egy olyan cégnek,
a. melynek bejegyzett székhelye külföldön van,
b. de a rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon van, mivel ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatást áfásan kell számlázni,

• szolgáltatást vesznek igénybe egy olyan cégtől,
a. melynek bejegyzett székhelye belföldön van,
b. és áfát számít fel a társaság felé, mivel ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a szolgáltatónak a Rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye valóban Magyarországon van-e,

• illetve ha azon cégcsoportban, amelyhez a társaság tartozik, van olyan Magyarországra szolgáltatást nyújtó
a. külföldi bejegyzésű cég,
b. amelynek a Rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon van, mivel ebben az esetben a szolgáltatónak magyar áfát kell felszámítania a számlán. 

Amennyiben tehát valamely társaság külföldi bejegyzésű társaságnak nyújt, vagy ilyentől vesz igénybe szolgáltatást, akkor azt is vizsgálnia kell, hogy a másik félnek hol van a rendelet szerinti gazdasági tevékenysége székhelye.