Orbán megszorításai miatt ketős könyvelésre kényszerülnek a cégek

Megosztás Tetszik

Tovább rontják a magyar részvények rövid távú erősödésének a bizonytalan nemzetközi tőkepiaci klíma miatt amúgy is szerény esélyeit a kormányzati megszorítások. „Kettős könyvelésre” kényszerültek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) szereplő cégek a napokban publikált tavalyi gyorsjelentéseikben.

A hivatalos, a cégbíróságnak leadandó 2010-es beszámoló mellett közkinccsé tették azt is, mekkora lenne az eredményük az Orbán-kormány által rájuk kirótt válságadóterhek nélkül. A jogszabályok adta lehetőséggel élve több társaság – például az AAA Auto, az Orco, a PannErgy, a Phylaxia, a Synergon, az Elmű és az ÉMÁSZ – csak áprilisi éves közgyűlése előtt fedi fel múlt évi számait, ám azok érdemben nem változtathatnak az összképen. A legnagyobb árbevételű és eredményű Mol, OTP Bank, Magyar Telekom (MTelekom), TVK és Richter ötös fogata ugyanis már jelentett. Adataikból az derül ki, hogy a rendkívüli állami sarc nélkül több mint 15 százalékkal lett volna nagyobb az összprofitjuk az előző évinél, azzal viszont végül 4,5 százalékkal kevesebb lett. Ilyen gyenge teljesítményre hét éve nem volt példa.

A legrosszabbul az OTP szerepelt az úgynevezett blue chip (azaz legnagyobb forgalmú és piaci értékű) részvények kibocsátói közül. S nemcsak azért, mert a különadó a pénzintézet nyereségét kurtította meg a legjobban, 18 százalékkal. Hiszen tavalyi profitja e teher nélkül is elmaradt volna az egy évvel korábbitól, miután montenegrói leánybankja goodwilljének értékcsökkenése 15 milliárd forintját emésztette fel a bankcsoportnak. Ráadásul az OTP magyarországi adósainak fizetőképessége a válság miatt annyira megrendült, hogy a bank kénytelen volt jelentősen növelni az esetleges nemfizetésekre képzett céltartalékát. Ez az elővigyázatosság megnyugtató hír lehet a befektetők számára. Az viszont már kevésbé, hogy bár az OTP két év szünet után végre ismét osztalékkal kedveskedik nekik, mindössze 100 forint juthat egy részvényre. Igaz, a bankpapírokon hagyományosan nem az osztalék a mézesmadzag, hanem az, hogy a pénzintézet növekedése árfolyamnyereségben csapódhat le. Csakhogy az OTP-részvények az utóbbi fél évben beragadtak egy viszonylag szűk, 5000–6000 forint közötti sávba, így csupán az osztalék jelenthetne némi vigaszdíjat.

A cikk folytatását olvassa el a HVG 11.számában.