Rokkantnyugdíjasból mikor lehet előre hozott nyugdíjas?

Megosztás Tetszik

Mikor, milyen feltételekkel lehet egy rokkantnyugdíjasból előre hozott nyugdíjas? Olvasói kérdésre Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.

A feleségem nyugdijával 2006.12.14-ig 33 évet ledolgozott, és 7 év korkedvezményt szerzett, 2006.12.15-től rokkantnyugdijas 2008-ban volt felülvizsgálaton, akkor még megkapta a további rokkantságit, 2010.márciusban, az ismételt felülvizsgálaton levették 40 százalékra megfellebbeztük és most továbbra is visszakapta a rokkantnyugdijat. Közben irtam a szociális és munkaügyi minisztériumba hogy milyen jogorvoslati lehetőségünk van. Ők átküldték a levelemet a nyugdijbiztositási főgazgatóságra, akikkel levelezésben voltam, mert a nyugdijintézetnél nem volt meg a 7 év korkedvezményről szóló határozat és azt a választ válaszolták, hogy a feleségem csak 63 évesen mehet nyugdijba.

Ez minket hátrányosan érintene. Azt olvastam, hogy van egy régi-új jogszabály, amely szerint, ha nem kértük a nyugdijazást, akkor bármikor kérhető az utólag is. Az igaz, hogy a nyugdijintézet szerint a munkaviszony hiába volt meg, az életkori feltétel nem volt meg, mivel még a feleségem 2008-ban, 49-éves volt, mert 1959.02.24-én született és még 2008-ban 57-évesen mehettek a nők nyugdijba. Úgy tudom, hogy ha nincs meg az életkori feltétel, akkor pár százalékot levonnak a nyugdijból. Mi kértük volna az előre hozott nyugdijat, mert januárban ismét menni kell felülvizsgálatra, és a rokkantnyugdijat bármikor elvehetik, de szerintem a nyugdijintézet félretájékoztatott.

Azért, hogy ne legyen a feleségem biztositási jogviszonyban és hogy előrehozott nyugdijat kérhessünk, visszavontuk volna a fellebbezést, mert a 40 százaléknyi rész csak szociális segély lett volna, csakhogy teljesen félre- vagy sehogy sem tájékoztattak minket.

Sajnálattal kell közölnöm, hogy amennyiben a 2011. januári orvosi vizsgálatán véletlenül megszűnne kedves felesége rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága, az előrehozott öregségi nyugdíjra nem lenne jogosult. Tekintettel arra, hogy a  jelenleg  hatályos  jogszabály  szerint  az 1959.02.24.-én  született  felesége  öregségi  nyugdíjkorhatára - amennyiben részére  7  év  korkedvezményt  elismerték - a betöltött 58. életév és ehhez képest 2 évvel korábban mehetne előrehozott öregségi nyugdíjba - számításaim szerint 2015.02.24-én.

Felesége 2009. december  31-ig nem szerzett jogosultságot az előrehozott öregségi nyugdíjra, mert addig az időpontig az előrehozott öregségi jogosító életkort az 52. életévét - figyelembe véve a 7 év korkedvezményt - nem töltötte be. A jelenleg hatályos 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 18/B. § (1) bekezdés g) pont szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíj korhatára annak, aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az 1958. december 31-ét követően született, nő, aki legalább 37  év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, és biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Ez esetben az előzőek szerinti előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét - annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb, - 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több, mint egy évvel fiatalabb.

A Tny. 19. § (2) bekezdése szerint a korkedvezményt szerzett személynek az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az   előrehozott  öregségi  nyugdíj  megilletné.  Az előrehozott  öregségi  nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt, a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál pedig a megszerzett szolgálati időt, illetve az elért életkort a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni.