Magánnyugdíj: az ÁKK szerint az államadósság csökentése a tét

Megosztás Tetszik

Minél több magán-nyugdíjpénztári tag lép vissza az állami rendszerbe, annál könnyebb lesz az idei költségvetési hiány finanszírozása és a 2011-es devizaadósság törlesztése.

Kilenc százalékponttal, a GDP 64,5 százalékára csökkenhet 2011 végére Magyarország tavaly november végén 20 465 milliárd forintos bruttó államadóssága – „ajándékozta meg” a jó hírrel az újságírókat az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK) karácsony előtt három nappal. Ennél alacsonyabb szinten az állam tartozásai utoljára 2005 végén álltak (lásd a HVG 2011/1.számában, a Nyugdíjjal dícsérik című cikkben található grafikont). A csökkenés nagy fegyvertény lenne, főleg ha azt jelentené, hogy Magyarország már csak 4,5 százalékpontra van az euróbevezetés egyik kritériumaként megszabott 60 százalékos államadósság-előírástól. Csakhogy az utóbbiba az önkormányzatok adósságait is beleszámítják, márpedig azzal együtt a magyar államadósság 2010. szeptember végén a GDP 82,2 százaléka volt – tette közzé hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) –, azaz idén év végén is jóval 70 százalék fölött lesz.

A jelentős adósságmérséklődéshez azonban az ÁKK szerint két feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt a forint euróval szembeni árfolyama éves átlagban nem lehet rosszabb 280-nál, másrészt e verzió azzal számol, hogy a 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag csaknem mindegyike hagyja magát visszaterelni az állami rendszerbe.

Az első feltétel megvalósulása nem tűnik lehetetlennek, hiszen az utóbbi években csak egyszer, 2009-ben volt – akkor is csak 0,58 egységgel – 280 fölött az euró átlagos forintárfolyama. A forint még a nemzetközi hitelminősítők által a múlt év végén adott rossz osztályzatok ellenére is csak egy-két százalékot gyengült. Pleschinger Gyula, az ÁKK vezérigazgatója február végéig nem is számít nagyobb leértékelődésre, mondván, addig a hitelminősítők kivárnak. Ha azonban akkor a kormány nem rukkol elő a – Pleschinger szerint 600-800 milliárd forintot megmozgató – reformterveivel, akkor a magyar adósság bóvli kategóriába sorolásának hatása már súlyosan megjelenhet a forint euróárfolyamában. Külföldről pedig az eurózóna adósságválságának újabb fejezete lehet romboló tényező, ha például Görögország és Írország után egy újabb államot kellene súlyos eurómilliárdokkal megmenteni.