A nők és a 40 év munkaviszony: hogyan néz ki a gyakorlatban?

Megosztás Tetszik

Megszavazta a parlament, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. A gyakorlatban áttekinteni azonban nem ilyen egyszerű, hogy kire milyen szabályozás és miként vonatkozik. Olvasónk kérdésére az Adózóna nyugdíjszakértője, Molnár László válaszol.

Édesanyám 1954.08.28-án született. 1971.január 27-től van munkaviszonya, kettő gyermeket szült. Az új törvényi szabályozás szerint, mivel meg van a 40 év munkaviszonya, 2011-től nyugdíjba vonulhat. Édesapám 1992. augusztusában elhalálozott. Édesanyám özvegyi nyugdíjat kapott 2000. május 31-ig, mivel én tanulmányaimat akkor fejeztem be. Elvileg az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága 15 éven belül éledhet fel. Ha 2011-ben elmegy nyugdíjba, akkor feléled ez az özvegyi nyugdíj? Valahol azt olvastam, hogy az özvegyi nyugdíjnál azt a nyugdíjkorhatárt kell figyelembe venni, ami az özveggyé váláskor a törvényben szabályozva volt. Tudomásom szerint 1992-ben a nőknél a nyugdíjkorhatár 55 éves volt. Kérdésem az lenne, hogy ez tényleg így van-e, valamint, hogy édesanyám mikortól jogosult az özvegyi nyugdíjra.

Az 1954-ben született nők öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 63. év és 183. nap, mindez az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság esetében igaz, amennyiben az igénylő rendelkezik legalább 37 év szolgálati idővel, a 60. életévet követő 183.nap.
 
Kérdése azonban arra vonatkozik, hogy édesanyja a hétfőn megszavazott, a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségéről szóló törvény alapján 2011-től igénybe veheti-e a nyugdíjat.
 
A jelenlegi ismereteim szerint:
 
A nők  2011. január 1-jétől, életkortól függetlenül öregségi teljes nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot, amennyiben legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek és a nyugdíj megállapításának napján nem áll fenn biztosítással járó jogviszony.
 
Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási , vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, kormány-tisztviselői jogviszony, egyéni vagy társas vállalkozói idő, stb.), valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
 
A jogosultság további feltétele, hogy a keresőtevékenységgel járó biztosítási  vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie a legalább harminckét évet.
 
A törvény minimálisan harminckettő év ténylegesen munkában töltött időhöz köti a jogosultságot. A szabályozás más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot, az ápolási díj folyósításának időtartamát nem veszi figyelembe.
 
A gyermekneveléssel összefüggő időszakokból /terhességi-gyermekágyi segély; gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás ideje) azonban legfeljebb nyolc év vehető figyelembe, kerülhet elismerésre „munkaviszonyként”.
 
Az előzőekből látható, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosultsági feltételnél az ún. jogosultsági idő eltér a szolgálati időként elismerhető időktől.
 
Ezért a fentiek figyelembevételével kell végig tekinteni édesanyja jogviszonyait, illetőleg mindenképpen meg kell várni a törvényhez kapcsolódó kormányrendeletet, amely valószínűleg pontosítani fogja, tételesen ismerteti a jogosultsági időnek minősülő időket.
 
Javaslom, hogy amennyiben édesanyja nem élt még a szolgálati idő elismertetésének lehetőségével, úgy tegye meg.
 
Az özvegyi nyugdíj feléledésére vonatkozóan:
Figyelemmel arra, hogy édesapja halála 1993. március 1-je előtt következett be és az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 éven belül édesanyja, a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte – özvegyi nyugdíjra jogosultsága megállapítható. Javaslom az özvegyi nyugdíj iránti igényt mielőbb a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz benyújtani.