Kósa a magánnyugdíjról: "visszaadták az embereknek a döntés szabadságát is"

Megosztás Tetszik

A Fidesz alelnöke szerint a kormányoldal nyugdíjmentő törvénycsomagja nélkül nem lehetne megfékezni a magyar állam külső adósságállományának a robbanásszerű növekedését, ami rövid távon is ellehetetlenítené az országot és az embereket.

Kósa Lajos hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján közölte: nem Magyarország az egyetlen olyan ország, amely nyugdíjügyben ilyen lépésekkel kísérletezik. Példaként említette Írországot, ahol - mint mondta - a bankrendszer válsága miatt az ír magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a bankrendszer konszolidációjára lehetett fordítani. Őket ezért megdicsérték, a hitelminősítők pedig az ír pozíciót a legjobbak közé sorolják - emelte ki, rámutatva, hogy ezzel ellentétben "minket letoltak, leminősítettek". Az már a rómaiaktól ismert, hogy "amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek", vagyis "az európai politika a Római Birodalom óta nem sokat mozdult előre ezen a téren" - vélekedett.
   
A Fidesz alelnöke kifejtette: a magyar külső adósságállomány jelentős mértékben azért duplázódott meg, mert a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerből hiányoztak azok a befizetések, amelyeket a magánnyugdíjrendszerbe fizettek be az ottani tagok. A hiányzó befizetéseket pedig hitelfelvételből pótolta az állam. Ez mindenki számára rossz - jelentette ki, hozzátéve, hogy emellett a magán-nyugdíjpénztári tagok is rosszul jártak, hiszen csak 2008-ban 463 milliárd forint veszteség érte őket.
   
A Fidesz úgy gondolta, hogy ezt az általánosan rossz rendszert fel kell számolni, és olyan szisztémára van szükség, amellyel mindenki jól jár - mondta Kósa Lajos. Közölte: "biztosítottuk a nyugdíjak kifizetését hosszú távra az állami felosztó-kirovó rendszerben". Hozzátette azt is, olyan átlépési lehetőséget teremtettek a magán-nyugdíjpénztári tagok számára, hogy a korábban őket ért veszteséget kompenzálja az állam. Visszaadták az embereknek a döntés szabadságát is - jegyezte meg.
   
Azzal kapcsolatban, hogy a lengyel pénzügyminisztérium közleménye szerint sikerült megállapodniuk az Európai Bizottsággal abban, hogy figyelembe veszik a nyugdíjreform költségét az államháztartási hiány kiszámításakor, Kósa Lajos úgy fogalmazott: az Európai Unió álláspontjának elvi vezérvonala nehezen kitapintható ebben az ügyben.
   
Az Országgyűlés hétfőn dönt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényjavaslatról.