adozona.hu
NYENYI: dupla bírság jár az elmaradt nyilatkozatért
//test-adozona.hu/archive/20101206_nyenyi_nyugdij_nyilvantartolap_adatszolga
NYENYI: dupla bírság jár az elmaradt nyilatkozatért
A nyugdíj egyéni nyilvántartó lap (NYENYI) jó ideje az egyik legvitatottabb adatszolgáltatási kötelezettség, hiszen ezeket az adatokat Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal párhuzamosan (ONYF) már 4 éve gyűjti az adóhatóság is. Szó volt ugyan arról, hogy egy kézbe kerül majd ez az adatszolgáltatás, de összevonást sikerült állítólagos adatbiztonsági hibákkal megfúrni, így jövőre is lesz NYENYI, sőt még az is kétséges, hogy 2012 áprilisára megszűnik-e.
A NYENYI által évente összegyűjtött nyugdíj-megállapítással kapcsolatos adatokat már 2007.01.01-től integrálni lehetett volna az ONYF adatbázisába, de az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetői mindvégig támadták és feleslegesnek tartották az APEH adataira épülő adatszolgáltatást. Az ONYF évekig lobbizott tehát a NYENYI megszüntetése ellen, ezért igyekezett az átadott adatbázisokat alkalmazhatatlan és hibás forrásnak minősíteni és minden évben elérte, hogy a jogalkotó egy újabb évvel hosszabbítsa meg az adatszolgáltatást. Idén azonban már a kormánynak is elfogyott a türelme: a 2010-es évtől kezdve már csak a nyugdíj megállapításához szükséges tárgyévi adatok esetére kellett évközi adatszolgáltatást benyújtani, a szokásos éves adatszolgáltatás viszont megszűnt.
Az ONYF adatai szerint 784 ezer foglalkoztató teljesített NYENYI adatszolgáltatást 2009-re vonatkozóan közel 4 és félmillió biztosítottról. Ha minden foglalkoztató évente átlagosan csak 40 ezer forintot költ a NYENYI előállítására, tárolására, továbbítására és megőrzésére, akkor a munkaadók számára az adatszolgáltatás körülbelül 40 milliárd forintba kerül, ami egy inproduktív, a magyar gazdaságot hátráltató adminisztrációs költség. Az adóhivatalnál rendelkezésre álló adatok ennek a töredékéért is átadhatóak lennének az ONYF -nek, aki ráadásul most nyert el egymilliárd forintos uniós támogatást ezen adatok feldolgozására és prezentálása a dolgozóknak. Minden adott tehát ahhoz, hogy az ONYF a 2010-es adatokat az adóhatóságtól átvéve megfeleljen az elvárásoknak, azonban a vezetők akarata más irányba mutat.
Az „adatbiztonság nem elégséges” és hasonló általános indoklásokat kapott a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének delegációja a december 3-ára (2 hónap várakozás után) megszervezett egyeztetésen. Az ONYF és a minisztérium illetékesei az adóhatóságot hibáztatták, amit az APEH Bevallási Főosztályának vezetője azzal utasította vissza, hogy az ONYF csupán tavaly juttatta el a keresztellenőrzéshez szükséges összefüggések mátrix-adatait, amivel tehát évekig késlekedett, tudatában annak, hogy éppen ezzel lehetetleníti el az adatszolgáltatás kiváltását. Az ONYF azt hangoztatta, hogy 30-40 lapot tudtak a 2010 évközi adatokból összevetni az APEH adataival, amelyeknél az évesítés logikátlan összesítése miatt „elengedhetetlen szükségét” látják a NYENYI adatszolgáltatás meghosszabbításának.
Az akaratának érvényesítésében rendre a nyugdíjasok érdekeire hivatkozó ONYF eddig nemcsak a NYENYI adatszolgáltatás meghosszabbítását érte el, de olyan elképesztő törvénymódosítást is kieszközölt, hogy az adatszolgáltatást elmulasztókra kiszabott bírság határidőn túli befizetése esetén a bírság duplázódjon meg – csakhogy ne kelljen folyószámlán nyilvántartani a késedelmi kamatokat.
A gyakori bírságolást az is okozza, hogy szintén az ONYF kérésére olyan adatokat is gyűjteni kell, amely kizárólag nullákat tartalmaz. Bár a törvényben világos, hogy ilyen adatokat nem szabadna adatszolgáltatás alá vonni és elég lenne a regisztrációt se igénylő úgynevezett. „nemleges” adatszolgáltatás, az ONYF vezetői igénylik és el is várják a jóval bonyolultabban benyújtható „nullás NYENYI” adatszolgáltatást. Miután ez utóbbit körülményesebb benyújtani, elmulasztásakor a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok százezres nagyságrendű bírságokat szabnak ki és, ha azt nem fizetik meg időben, akkor duplaannyit kell befizetni - annak érdekében, hogy késedelmi pótlékokat ne kelljen nyilvántartani.
Az egyeztetések elől a „közigazgatási hivatali utakra” hivatkozással kitérő Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) az egyeztetések hátráltatása alatt előkészítette és be is nyújtotta a kormány számára azt a javaslatcsomagot, amely tartalmazza a NYENYI adatszolgáltatás 2 évre (2010-2011) történő meghosszabbítását. Az egyeztetésen úgy kommentálták a munkaadói kifogást, hogy lévén, hogy az már az Országgyűlés előtt van, az NEFMI már nem intézkedhet.
A témával kapcsolatban benyújtott 3 törvénymódosító javaslatból az egyiket egy kormánypárti képviselő nyújtotta be, amelyből világosan látszik, hogy a NEFMI álltólagos szakmai indokait nem osztják a témában járatos képviselők és szokatlan módon a kormánypárti többség saját frakciótagját szavazta le a bizottsági ülésen.
A másik javaslatot az egyik ellenzéki párt jegyzi, mely a hivatali pöffeszkedéssel szemben egyenesen azt javasolja, hogy az állam fizessen dolgozónként ezer forint plusz áfa szolgáltatási díjat, hiszen az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatot a közigazgatási szabályokkal szemben az ONYF számára még egyszer be kell adni. Válaszul a társadalombiztosítási eljárások esetében a jogalkotó felmentést adna a közigazgatási szabályok alól, így már az se számítana, hogy az állam létező adatokat kér be.
Ruszin Zsolt
MKOE alelnök