Mit tehet, ha nem fizették ki a juttatásait, ha eltűnt a munkaadója?

Megosztás Tetszik

Mit tehet a munkavállaló elmaradt juttatás, ki nem fizetett bér, törvénytelennek vélt munkaidő-beosztás esetén? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.

1. 2010 márciusában közös megegyezéssel munkaviszonyom megszűnt. Öt és fél évig dolgoztam volt munkáltatómnál, ezért a felmondási időre járó és a végkielégítés összege is prémiumként került megjelölésre a közös megegyezésben. Sajnos a 2009-re járó 13. és 14. havi munkabéremet nem fizették ki se 2009-ben, se 2010. évben. Ennek a juttatásnak a jogosultsága szóbeli megállapodás volt csak az alapja, mert a cégen belül kizárólag csak két munkavállaló kaphatta meg, az egyik én voltam. Természetesen a másik kolléga sem kapta meg ezeket a juttatásokat 2009-ben történő kilépésekor. A szóbeli megállapodásról tudott a két ügyvezető igazgató, a cég tulajdonosi körében is további két fő. A szóbeli megállapodást nem vonták vissza. Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben érvényesíthetem-e még az elmaradt juttatásom? Ha igen, akkor meddig van erre lehetőségem? Továbbá milyen további költséggel lehet az elmaradt juttatást kiegészíteni (késedelmi kamat mértéke)?

Feltételezem, hogy a közös megegyezés tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint a közös megegyezésben foglaltakon túlmenően a feleknek a munkaviszonyból kifolyólag egyéb követelése nincsen, egymással szemben mindennel elszámoltak. Ha ilyen vagy ehhez hasonló szövegezést talál a megállapodásban, akkor sajnos már nem tudja a korábbi évek bónuszait érvényesíteni. Ezt még a közös megegyezés aláírása előtt kellett volna a munkáltató felé jeleznie. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a szóbeli megállapodáson alapuló bónuszra való jogosultságot igen nehéz lett volna bíróság előtt bizonyítani.

2. Jelenleg én egy gyeden lévő anyuka vagyok és a munkahelyemen csoportos létszámleépítést terveznek - állítólag a gyesen, gyeden lévő alkalmazottak munkaviszonyát is megszűntetik ezzel a címszóval. Illetve arra hivatkoznak majd, hogy megszűnik az az osztály ahonnan gyedre mentünk. Ilyen esetben már nem vagyunk védettek a törvény szerint? illetve, ha előzőleg már dolgoztam egy évet ugyanennél a cégnél, azon az osztályon is, ami még működik a továbbiakban is, megtehetik, hogy felmondanak anélkül,hogy a másik osztályra való visszahelyezés  felajánlásával sem élnek?

Elsőként a csoportos létszámleépítés alatt érvényesülő felmondási védelmet nézzük. Csoportos létszámcsökkentés esetén a felmondási védelem szabályai az általánostól egy kicsit eltérően alakulnak. A munkáltató a felmondások közlését megelőző legalább 30 nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatni a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről. Ha az írásos tájékoztatás időpontjában a munkavállaló felmondási védelem alatt áll – mint ahogy jelenleg Ön is a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt (vagy enélkül is a gyermek 3 éves koráig), akkor a felmondás csak a felmondási védelem elteltével adható át Önnek. Tehát a Munka Törvénykönyve szerinti felmondási védelem a csoportos létszámcsökkentés esetén is védi Önt, feltéve, hogy a fenti írásos tájékoztató időpontjában Ön már védelem alatt állt (leveléből az derül ki, hogy a védelme már fennállt).

Más kérdés a munkáltató munkakör felajánlási kötelezettsége. Munkakör felajánlási kötelezettség a munkáltatót a törvény alapján alapesetben nem terheli. Olyan esetekben azonban, ha az anyuka gyes mellett, a gyermek 1 éves kora után, vissza szeretne menni dolgozni a munkáltatót tovább-foglalkoztatási kötelezettség terheli. A felmondási védelem miatt a csoportos létszámcsökkentés ellenére sem adhatja át Önnek a védelmi idő alatt a felmondást, így véleményem szerint akkor jár el a munkáltató a legmegfelelőbben, ha a korábbi munkaköréhez hasonló munkakört megpróbál felajánlani Önnek. Szeretném megjegyezni, hogy ha Ön csak a védelmi idő lejártával tervezi, hogy visszamegy dolgozni, akkor a munkáltatót munkakör felajánlási kötelezettség nem fogja terhelni és felmondással megszüntetheti a munkaviszonyát.

3. 2005-ben járt le a gyesem. Két gyerekemmel 6 évig voltam itthon gyeden, de időközben a kft eladták többször ( innen mentem gyedre) is erről engem nem értesítetek. A gyesem lejárta után ki szerettem volna lépni a cégtől, s a papírjaimat is megkapni tőlük ( tb kiskönyv stb.) de képtelen vagyok rájuk akadni. Ahová be van jegyezve a cég, ott egy üres lakás van. Megkerestem az állítólagos ügyvezetőt, aki szinte szóba sem akart állni velem, azt mondta, hogy eladta a céget, az új címen keressem azt. De ott se találtam semmit, egy család él a címen, akik azt mondták, nem tudnak ilyesmiről.  Már 2 éve vagyok munka nélkül,  így munkanélküli segélyre se voltam jogosult mivel nincsenek kilépő papírjaim. Sajnos pénzem nincs, hogy felfogadjak egy munkajogi ügyvédet .Nincs ki segítsen, tanácstalan vagyok nem tudom, hogyan tudnék az ügy végére jutni.

Sajnos ennyi információ kevés ahhoz, hogy segíteni tudjak. Biztos vagyok benne, hogy a cég korábbi adataiból kiindulva a www.e-cegjegyzek.hu ingyenes oldalon ki lehet deríteni, hogy a cég többszöri eladása után kik a tulajdonosok, ki az ügyvezető és hol érhető el a cég. A korábbi munkaviszonyokról és a befizetett járulékokról az APEH kérelemre kiállít olyan iratot, amely a munkanélküli segély igénybevételéhez szükséges. Javaslom, hogy kérjen segítséget az illetékes munkaügyi központ irodájában. Panaszát jelezheti az illetékes munkaügyi felügyeletnél is, vagy a munkaügyi bírósághoz is fordulhat. Ez utóbbi esetben gyorsított eljárást kérhet.

4. Folyamatos munkarendben dolgozom, szombat – vasárnap, ünnepnap, ahogy esik (ügyeleti jellegű 24 órás munkarendben). Hogy lehet az, hogy nekem egyetlen egy fizetett ünnepem sincs. A fizetett ünnepért sem pénzt, sem műszakszámot nem kapok (ha nem dolgozom a napján, de ez az ünnepnap másnak is), ezért év végén ezeket a műszakokat ledolgozom vagy szabit veszek ki rá.(mert hiányzik az éves kötelező műszakszámból.) Nem hiszem, hogy az MT engedi azt, hogy minket hátrányosan megkülönböztetnek a 8 órás hivatali munkaidőben dolgozókkal szemben, aki otthon van szombat-vasárnap és minden ünnepen , amely napra kap egy műszakot, vagy legalábbis olyan napra kap fizetést amelyen nem dolgozott (ezért fizetett ünnep). Nem beszélve arról, hogy többet dolgozunk mint a napi 8 órások az ünnepnapok számával . (évi 5-8 nap)Ha reggel hat órától dolgozom másnap reggel hat óráig (24 óra) ünnepnapon , és ha van ünnepi pótlék vagy távolléti díj tehát valamiképpen díjazzák akkor hány műszakra jár? Ha reggel hatkor van műszakváltás az ünnep napján akkor a hazamenő kolléga már hat órát dolgozott az ünnepből. Ki kaphat ill ki kap ünnepi pótlékot? Ha nem dolgozom a fizetett ünnep napján (bármelyik ünnepnap, pl  karácsony és hétköznapra esik) akkor miért nem kaphatom meg azt a 8 órát, amely része lenne az éves kötelező munkaidő keretnek (262 műszak)?

Sajnálom, de a megszakítás nélküli munkarendben, több műszakban foglalkoztatott munkavállalók díjazásának és a pihenőidő kiadásának szabályai olyan szerteágazóak a törvényben, hogy a munkaszerződés és a munkaidő-beosztás ismerete nélkül nem lehet a fenti kérdéseire érdemben válaszolni. Általános válaszokat adni pedig nem érdemes, mert előfordulhat, hogy Ön pont a kivétel lesz a szabály alól. Mindenképpen javaslom, hogy forduljanak ügyvédhez és az ő segítségével tisztázzák az Önöknek járó díjazást/pihenőidőt. Amennyiben kiderül, hogy a munkáltató nem a jogszabályoknak és a munkaszerződésnek, illetve a munkaidő-beosztásnak megfelelő díjazást fizette, illetve pihenőidőt biztosította Önöknek, akkor igényüket munkaügy bíróság előtt érvényesíthetik, akár 3 évre visszamenőleg is.

5. 2010 májusában egy cégnél kezdtem dolgozni. A munkaszerződés 4. pontja szerint "a felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló havi bruttó személyi alapbére 100.000 Ft, azaz egyszáz-ezer forint. A munkáltató a fenti munkadíjat a munkavállaló részére utólag minden hó 10. napjáig fizeti meg." A munkaszerződés 8. pontja szerint "Jelen munkaviszony megszüntetése mindkét fél részéről egymás kölcsönös írásban történő értesítését követően 30 naptári nap. Minden más egyéb esetben a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogszabályok az irányadóak." Formai hibaként a Munkaszerződés utolsó két sorát idézem: "A szerződő felek jelen előszerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezés után, helyben hagyólag, saját kezűleg illetve cégszerűen aláírták."  2010. augusztus 2-án a cég telephelyén a munkáltató szóban felmondott nekem, ezt megelőzően elkérte a cég által biztosított mobiltelefonom, majd közölte, hogy máris kijelent, "nehogy alanyi jogon el tudjak menni táppénzre". 2010. augusztus 11-én az utcán véletlenül találkoztam Végh János ügyvezetővel, aki ekkor kedélyesen közölte velem, hogy hiába várom a 2010. július havi munkabérem, továbbá azt is, hogy a táppénzes papírom hiába küldöm el neki ajánlva, vagy ügyvéd útján ajánlva, mindig lesz öt tanúja arra, hogy igazolják, hogy a boríték üres lapot tartalmazott.  A 2010. május havi munkabérem június 11-én, a 2010. június havi munkabéremet július 14-én utalta a munkáltatóm.  A munkaszerződés 4. pontja szerinti határidőig nem kaptam meg a júliusi munkámért járó fizetésemet. 2010. július hónapot munkával töltöttem. 2010. augusztus 11-én ajánlott levélben fizetési meghagyást küldtem neki, amelyre nem reagált a mai napig sem. Azért nem közjegyző által küldtem a fizetési meghagyást, mert más jövedelemmel nem rendelkezem, jövedelmem már 2 hónapja nincs, mivel a 2010. augusztus 3-ától fennálló táppénzes papíromat sem továbbította a MEP-hez. Ezt a MEP ügyfélszolgálati irodáján közölték velem, de a táppénzes papírom másolatát már továbbítottam közvetlenül a MEP-hez. Ez az ügy már folyamatban van. Papírjaimat még most sem kaptam meg, így a Munkaügyi Központba sem tudok bejelentkezni. Kérdésem, hogy hogyan juthatok a júliusi béremhez és a munkaszerződés 8. pontjában szereplő 1 hónapos felmondási idő munkabéréhez? Rendkívüli felmondással szeretném a munkaviszonyomat megszüntetni, mivel a munkáltató szerződésszegést követett el. Kérhetek-e kártérítést, mivel számláim fizetését nem tudom teljesíteni, ezért késedelmi kamatokat kell fizetnem, előnytelen hitelfelvételre kényszerültem a Provident-től.  2010. augusztus 10-én jeleztem problémámat a ÉANMF-nél, jegyzőkönyv felvételére 2010. augusztus 16-án került sor. A helyi ingyenes jogsegély szolgálatát nem tudom igénybe venni, mivel az itt tanácsot adó személy megegyezik a céget képviselő ügyvéddel.

Valamennyi fentebb jelzett igényét munkaügyi bíróság előtt tudja érvényesíteni. Fizetési meghagyást Ön, mint magánszemély nem küldhetett közvetlenül a cégnek, mert annak épp az a lényege, hogy korábban a bíróság bocsájtotta ki, most pedig a közjegyzők hatáskörébe tartozik a fizetési meghagyás kibocsátása. Ez egy rövid és költséghatékony útja lenne az elmaradt bér „behajtásának”. Kártérítést a Munka Törvénykönyve szerint kérhet, ezt az igényét is a munkaügy bíróság előtt tudja érvényesíteni. A károkozás mértékét Önnek kell bizonyítania. Véleményem szerint az Ön munkaviszonya már megszűnt, így azt Ön rendkívüli felmondással nem tudja megszüntetni. A munkáltatói rendes felmondás ugyan csak írásban érvényes, viszont a kialakult bírói gyakorlat szerint, szóbeli felmondás esetén, ha mindkét fél ráutaló magatartásából a munkaviszony megszüntetésére lehet következtetni, akkor a munkaviszony ily módon is megszűnik.