adozona.hu
Amitől több pénzt termelnek a magyar dolgozók
//test-adozona.hu/archive/20100909_munka_munkavallalo_munkahely
Amitől több pénzt termelnek a magyar dolgozók
A munkavállalók inkább a készpénz alapú és azonnali juttatást részesítik előnyben, a később realizálódó, de sokkal nagyobb hozam-esélyekkel bíró részesedésszerzéssel szemben.derül ki a A TOBEQU3 (Towards a Better Quality of Financial Participation) nemzetközi felmérésből.
A munkáltatóknak és a munkavállalóknak is több mint a fele részesítene előnyben olyan rendszert a hosszú távú juttatási formák közül, amely részben az egyéni, részben a vállalkozás teljesítménye alapján működik. Egy részük csak akkor támogatná a vegyes juttatási formákat, azaz ha készpénzzel párhuzamosan járnának ezek a juttatások. A megkérdezett magyarországi munkáltatók mindössze egyharmada hallott a megtakarítási jellegű programokról, valamint a részvényjuttatási formákról. Egyúttal kiderült az is, hogy az eredmény-megosztási programokat jobban ismerik a magyar munkáltatók, mint a részvény/üzletrész juttatási modelleket. Az értékpapír-juttatási programok tekintetében a kutatás alapján nem mutatkozott jelentős különbség a munkáltatók körében az ingyenes és a kedvezményes juttatások ismertsége között.
A TOBEQU3 (Towards a Better Quality of Financial Participation) nemzetközi felmérés célja többek között az volt, hogy megfelelő képet lehessen kialakítani a munkavállalók pénzügyi részvételét elősegítő programok ismertségéről, elterjedtségéről, továbbá arról, hogy mi a róluk kialakult általános vélemény és melyek a bevezetésük útjában álló legfőbb akadályok a közép-kelet-európai régió vizsgált országaiban (Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Románia, Bulgária). Az MGYOSZ által irányított, valamint a Deloitte szakmai támogatásával megvalósuló projekt eredményeiből az is kiderül, sok vállalkozás azért nem vezet be ilyen juttatási rendszert, mert nincs elegendő információja a lehetőségekről. Magyarországon a felmérésben összesen 137 munkáltató és 69 munkavállalói képviselő vett részt. A téma fontosságát érzékelteti a tény is, hogy a válaszadó munkáltatók mintegy 70 százaléka cégvezető, illetve cégtulajdonos volt. |
A motivációs tényezőket tekintve a munkáltatói és a munkavállalói oldal is igen előnyösnek találta azt, hogy a program egyik velejárója a cég iránti lojalitás növekedése, az alkalmazotti összefogás, illetve annak a tudatnak az erősítése, hogy a dolgozók tulajdonosai, részvényesei a vállalatnak. A megkérdezett munkavállalók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállalók teljes körét be kell vonni a munkavállalói pénzügyi részvételi programokba, nem csak a vezető tisztségviselőket és a felső vezetés tagjait, mivel az ilyen programok akkor tudnak igazán célt érni, ha a lehetőség minden munkavállaló számára nyitva áll a csatlakozásra. A dolgozók többségét a részvételben a különböző adókedvezmények is ösztönzik, de a várható kedvező hozamkilátások motiválják a leginkább.
A megkérdezett munkáltatók mindössze egyharmada vezetett be már korábban is ilyen programot, azonban azoknak a cégeknek a többsége, amelyek alkalmaznak valamilyen munkavállalói pénzügyi részvételi programot, már több mint öt. Azok a munkáltatók, amelyek már bevezették munkavállalói pénzügyi részvételi programot, mind a gazdasági előnyök tekintetében, mind a munkavállalók megtartása szempontjából többségben sikeresnek ítélték azt.
Azon munkáltatók, amelyek tervezik a program bevezetését, az adózási előnyöket tartják az egyik legfontosabb motiváló tényezőnek. Ezen belül is elsősorban a személyi jövedelemadóval kapcsolatos kedvezményeket, illetve a szabályozott forma kapcsán megjelenő kedvezményeket tartják a legvonzóbbnak. A felmérés rávilágított arra is, hogy azok munkáltatók, amelyek nem indítottak el munkavállalói pénzügyi részvételi programot cégüknél, valószínűleg információhiány miatt kerülik az ilyen programok működtetését. Többen egy potenciális program legnagyobb kockázataként a likviditás romlását jelölték meg, de vannak olyanok is, akik a növekvő adminisztratív terhektől vagy a munkavállalók motiválásának hiányától tartanak leginkább.
Hogy eddig miért nem vezették be a programot, a válaszadók elsősorban a bizonytalan jogi- és adójogi megítélést, a bizonytalan gazdasági környezetet és a jogszabályban részletezett juttatási formák hiányát emelték ki. A részletes hazai és nemzetközi eredményeket az MGYOSZ szeptember 24-i, Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciáján ismertetik majd a szakértők.
A projektről bővebben itt olvashat.