Amikor az APEH szemet hunyhat a nem legális jövedelem felett

Megosztás Tetszik

Vagyonosodási vizsgálatoknál az APEH közismert módszere a saját bankszámlára befizetett összeget tekinti kiadásnak, míg a saját bankszámláról felvett összeget „igazi” bevételnek. Az adóhatóság magyarázata szerint ugyanis az előbbi csökkenti, az utóbbi növeli a rendelkezésre álló készpénzt. A kérdés, hogy ez a számítás alkalmas-e a tisztázatlan eredetű pénzek kiszűrésére.

Már több írásomban foglalkoztam vele, hogy véleményem szerint az APEH módszere ellentétes a személyi jövedelemadó törvény bevétel fogalmával (bevételt csak mástól lehet szerezni), illetve az 5. számú mellékletben taxatíve felsorolt idősoros pénzforgalmi mérlegekkel, illetve fiktív forráshiányt generál. Hogyan működik ez a módszer a tisztázatlan eredetű, bankszámlán átfolyó pénzekkel?

1. eset: A magánszemély bankszámlájára tisztázatlan eredetű pénz érkezik átutalással. Például bűncselekmény útján hamis átutalási megbízással valaki a saját bankszámlájára átutal pénzt vagy máshonnan érkezik tisztázatlan eredetű pénz (akár külföldről is). Ezek az átutalások a készpénzegyenlegre nincsenek kihatással, ezért az adóhatóság ezeket a tisztázatlan eredetű pénzeket nem szerepelteti a pénzforgalmi mérlegben.  Ha a magánszemély ezeket a tisztázatlan eredetű pénzeket felveszi a bankszámlájáról, akkor ezek növelik a készpénz egyenlegét, tehát az APEH módszer legális bevételnek fogadja el!

2.eset: A magánszemély pénzt vesz fel a saját bankszámlájáról, majd a korrupciós pénzt „zsebbe csúsztatja”. Hogyan értékeli ezt az APEH? A saját bankszámláról felvett pénz növeli a készpénz egyenleget, tehát ezt az APEH legális bevételnek tekinti. A zsebbe csúsztatott korrupciós pénzről nincs dokumentum (hitelt érdemlő adat), ezért a korrupciós pénz juttatójánál legális bevételként jelentkezik.
 
Most nézzük meg, hogyan hat a módszer a becsületes jogkövető magánszemélyre?

Ami alapján meg lehetne fogni a tisztázatlan eredetű pénzeket az a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény. A New York-i terrortámadás után nevesíteni kellett a bemutatóra szóló betétkönyveket. Aki jogkövető módon megszüntette bemutatóra szóló betétkönyvét, annak az APEH módszer szerint nem növekedett a készpénz egyenlege, mert a bemutatóra szóló betétkönyv tulajdonjoga nem igazolható. Az adóhatósági határozatok így fogalmaznak: „A magánszemély nem tudta hitelt érdemlő módon bizonyítani a készpénz forrását”. Ha a magánszemély az így keletkezett készpénzét befizette a saját névére szóló bankszámlájára, az az APEH módszere szerint kiadás, mert csökkentette a magánszemély készpénzét. Az APEH ismeretlen eredetű pénzeszközként állítja be az idősoros mérlegbe.

Angyal József okleveles adószakértő