E-számla: miért jó és mik a buktatók?

Megosztás Tetszik

Hiába tudják a cégek, hogy havonta akár több százezer forintot spórolhatnának, ha áttérnek az elektronikus számlázásra, egyelőre nem válnak meg a papír alapú számláiktól. Bár az APEH egy éve hivatalosan is elfogadja az e-számlát, akadnak még megoldatlan problémák az ellenőrzések terén. Mit vizsgálnak a revizorok?

Több mint 300 ezer forintot spórol havonta az ingatlan.com azzal, hogy számláit néhány hete már elektronikusan állítja ki. A portált működtető Arkon Zrt. havi 5-6 ezer számlát állít ki, és mint a hvg.hu megtudta, az e-számla szolgáltatás bevezetéséig csak a postaköltség került közel 400 ezer forintjába a cégnek, a nyomtatásra és a papírfelhasználása további 30 ezer forintja ment el – számolt be Korbuly Krisztián vezérigazgató lapunknak, hozzátéve: az e-számla kiállításánál az egyedüli nagyobb kiadást az úgynevezett időbélyegző jelenti, ami havonta nem éri el 100 ezres nagyságrendet sem.

Bár a magyar cégvezetők többsége tisztában van azzal, hogy e-számlázással nagymértékben csökkenthetnék a költségeiket, a hazai vállalkozások e téren jócskán elmaradnak a nemzetközi átlagtól – derül ki az Itella Information (a finn posta egykori leányvállalata) 16 országra kiterjedő felméréséből. Eszerint ugyanis amíg az európai vállalatok fele küld és fogad e-számlát, a magyar cégek kimenő számláinak 88, bejövő számláinak pedig 83 százaléka még mindig papír alapú. Az EU országaiban évente több mint 30 milliárd számla keletkezik, melyeknek 97 százaléka még mindig papír alapú. A vállalatok hagyományos számlakezelési költségeik 60 százalékát megtakaríthatják az egyre terjedő elektronikus számlázásra való áttéréssel.

A cikk folytatását olvassa el itt!