Elkerülhető a 20 százalékos APEH-bírság

Megosztás Tetszik

Az évek óta egyre élesebben kritizált feltöltési szabállyal szemben hiába léptek fel idáig az érdekképviseleti szervezetek. A módszer, amely rendszerint a pontatlan találgatásra épít, legalább 20 százalékos mulasztási bírságot vont maga után, de a büntetés esetenként ennél sokkal súlyosabb is lehet. Hogyan kerülhető el a bírság kiszabása?

A szabályt kiötlő és azt kezdetek óta támogató Pénzügyminisztérium (PM), hogy csökkentse a növekvő felháborodást, korlátozó rendelkezést javasolt a jogalkotónak az előírás alkalmazására: a múlt évben 50 millió forint árbevételt alulmúló cégekre előbb a társasági adó, a tavalyi évtől pedig a különadó tekintetében adtak mentességet. A bírságolási fenyegetésből is igyekszik visszavenni az APEH, amely a PM utasítására, kedvezményt nyújt. Bár az államnak széles jogköre van az adóztatásra, az, hogy a tárgyévi adatokat a tárgyéven belül rendeli megbecsülni, az súrolja a jogbiztonság elvét. Az Alkotmánybíróság ennek ellenére furcsa gyakorlatot folytat a feltöltési kötelezettséggel kapcsolatban, mintha kifejezetten a szabály fenntartását támogatná. Egy 1998-as beadvány hiába támadta a korábbi társasági adó törvényben szereplő szakaszt, arról azért nem döntöttek, mert az érintett jogszabályt már hatályon kívül helyezték. A társasági adóról szóló új törvény kísértetiesen hasonló szakaszával kapcsolatban – egész véletlenül – nem sikerült az elmúlt évtizedben döntést hozni, talán itt is akkor várható egy elutasító határozat, amikor a jogszabályt egy újra cserélik.

Egy, a szabályokat betartó cég az önellenőrzés módszerét alkalmazta, ami véletlenül talált rá a feltöltési kötelezettség gyengéjére. A várható fizetendő adó fogalmát übereli az önellenőrzés intézménye, amire a Legfelsőbb Bíróság (LB) mutatott rá. Az ítéletben (Kfv.I.35.320/2006/5.) a bírói tanács kifejti, hogy az önellenőrzés esetén a megnövekedett adó feltöltési kötelezettsége alól is mentesít, hiszen az is csak egy adókötelezettség. Az önellenőrzést a feltöltési kötelezettség ellen lehet fordítani, úgyhogy a cégek elsőre csak a legszükségesebb társasági adót vallják be, éppen annyit, hogy adókedvezményeiket érvényesítsék, majd az önellenőrzés minden tekintetben védelmet nyújtó intézményének segítségével az immár helyes adatokra javítják ki a hibásan benyújtott társasági adó bevallást. A két bevallás akár pár perc különbséggel is eljuttatható az adóhatósághoz elektronikus úton, a kettő között eltelt időben tárhatná fel az APEH a különbséget, ami gyakorlatilag kizárt. A cégnek attól sem kell tartania, hogy az adóhatóság bosszút áll az önellenőrzést alkalmazó cégeken, hiszen ilyen törvényes indokkal ellenőrzési csoport nem választható ki, ráadásul annak jogszerűségének vitatása, vagy a retorzió érdekében való hivatali fellépés ellentétes lenne az LB ítéletében foglaltakkal.

Bár a könyvelők ódzkodnak a megoldás alkalmazásától, ha az ügyfelük, vagy munkáltatójuk nem tudta, vagy késve, vagy hiányosan teljesítette a feltöltési kötelezettséget 2009. december 21-én, akkor kár is reménykedniük: az APEH nem mérséklési bírságot se a válságra, se a nehéz gazdasági körülményekre tekintettel. A könyvelő borítékolhatja a fel nem töltött részre a 20%-os bírságot, és vélhetően az elbocsátását is, ha a teljes összegre elküldi a társasági adóbevallást. Az APEH ebben az első bevallásban szereplő adatot tekinti ugyanis a „várható fizetendő adó” összegének és ez alapján kalkulálja a fel nem töltött részre a bírságot. Az ügyfél vagy a főnök joggal lesz magán kívül, ha rájön arra, hogy a bírság elkerülhető lett volna.

A módszernek (lásd részletesen a HVG (2008/50. számában) van egy, a pénzügyi-gazdasági válságban igencsak hasznos hozadéka. Az adóelőlegeket akár nullázni is lehet, amelynek elengedésében a válság ellenére az APEH és az önkormányzati adóhatóságok se jeleskedtek, nem egyszer a határidő elmulasztására hivatkozással nem mérsékelték az adóelőleget, hanem ráadásképpen inkasszálták is azt, pontosan tudván az adózó jelzéséből azt, hogy az összeg néhány hónap múlva akár vissza is járhat az adóelőleget befizetni képtelen cégnek, mert eredménye árbevétele jelentősen csökkent. Az akkor a fogukat összeszorító vállalati vezetők saját kezükbe vehetik az adóelőlegeik sorsát a társasági adó és a különadó tekintetében. Erre az fog keserű szájízzel gondolni, aki megpróbálta de nem sikerült egy adóelőleg csökkentését elérnie, és teljesen mindegy, hogy az adóhatóság mire hivatkozott, formai, vagy egyéb indokokra, tény, hogy a fölösleges adófizetés eleve bizalmi válsággal fenyegeti a könyvelőt, vagy az adóbevallásokért felelős szakembert.

Az adóelőlegek tömeges halasztása érzékenyen érintheti a költségvetést, ami talán végre kiélesíti a PM illetékeseinek hallását, hogy az MKOE által is javasolt alternatív előlegkiszabási és előleg-bevallási módszerekre tett javaslatokat végre meghallják és a feltöltési kötelezettséggel felhagyjanak. Az eddigi indoklás szerint a költségvetés bevétel adatait tekintve a kormány nem tudna lemondani a kiugró decemberi társasági adó és különadó bevételekről. Ha ez valóban így van, akkor nem lenne helyénvaló végignézni, ha az önellenőrzést választó cégek általi repedést a büdzsében a többi cég tátongó réssé feszítse…

Ruszin Zsolt
alelnök
Magyar Könyvelők Országos Egyesülete