Külföldi munka: szigorúbb szabályok és időkorlát

Megosztás Tetszik

A kiküldetés ideje automatikusan nem hosszabbodik, a kiküldetésben lévők nem cserélhetők. Mit kell még tudni a magyarok külföldi és a külföldiek magyarországi foglalkoztatásáról? Erre a kérdésre adott választ a Saldo és a HVG Adózóna közös konferenciája.

Az Európai Uniónak nem célja egységes egészségügyi rendszer bevezetése az egyes tagállamokban, a társadalombiztosítást a tagállamok „belügyének" tekinti, a cél a tagállami szabályok összeütközésének elkerülése. Vagyis ezen a területen nem uniós harmonizációról, hanem koordinációról beszélhetünk. Ez kiterjed: betegség és anyaság (apasági), rokkantság, öregség, családfenntartó elvesztése, munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés, munkanélküliség, családfenntartás témakörökre - derült ki Lengyel Balázs, az OEP főosztályvezetőjének előadásából. A munkavégzés helyének elve az egyik fontos szabályozás. Az EGT tagállamokban a főszabály az, hogy az érintett polgárnak csak egy tagállamban van biztosítása, vagyis a munkavégzés helye szerinti tagállamban válik biztosítottá. Önálló vállalkozó esetén a tevékenység végzésének helye szerinti tagállamban.

Ha magyar állampolgár dolgozik EGT-tagállamban, két eset lehetséges: Ha egyéni munkavállaló dolgozik külföldön, akkor egy állam munkajogi és a társadalombiztosítási szabályai érvényesek, s 2009. január 1-től bejelentési kötelezettség is terheli az állampolgárt az OEP felé. A másik esetben - ha magyar munkáltató foglalkoztatja a munkavállalót külföldön és nem teljesülnek a kiküldetés feltételei - akkor két  különböző állam munkajogi és a társadalombiztosítási szabályai vannak érvényben.

Ha külföldi munkavállaló dolgozik Magyarország területén, akkor beszélhetünk olyan esetről, amikor valaki egyéni munkavállalóként érkezik. Ebben az esetben a munkajogi és a társadalombiztosítási szabályokra a magyar jog vonatkozik. A bejelentési kötelezettség olyan formán érinti, mintha magyar foglalkoztatott lenne. „Külföldi” esetében a TAJ-igénylés a foglalkoztatást megelőzően a munkáltató felelőssége, „belföldi” esetében a magánszemélynek kell ezt elintéznie. Amennyiben külföldi székhelyű munkáltató foglalkoztatja Magyarországon az itt dolgozó külföldi munkavállalót és nem teljesülnek a kiküldetés feltételei, akkor - ahogy a fenti hasonló esetben - a munkajogi és a társadalombiztosítási szabályok két különböző állam jogszabályai vonatkoznak rá. Amennyiben a munkavállaló Magyarországon dolgozik  külföldi cégnek, akkor a foglalkoztatójának utána, adóazonosítója alapján, havonta kell fizetnie a járulékokat , A munkavégzést az APEH-nak jelenteni kell külön adatlapon, ami alapján lehet a munkavállaló jogosult lehet a  TAJ-kártyára.

Kiküldetés új szabályai:

Az eddigi 12 + 12 hónap helyett főszabály szerint 24 hónapos időtartamra van lehetőség a munkavállalónak kiküldöttként más országban tartózkodnia. A korábbi szabállyal ellentétben ezt a kétéves periódust ne lehet automatikusan meghosszabbítani, a korábban kiküldött munkavállalót nem lehet másikra leváltani. Nem kezdődik azonban „tiszta lappal” a kiküldetés: az előzményt be kell számítani a kiküldetési időtartamba - figyelmeztet  Lengyel Balázs.

Így például:

2010. márc. 1-jén kezdett kiküldetés 2012. febr. 28-ig hosszabbítható.
2009. május 1-jén kezdett kiküldetés 2010. májustól újabb 1 évig hosszabbítható
2008. május 1-jén kezdett és 2010. április 30-ig hosszabbított kiküldetés – új kiküldetés legkorábban 2010. július 1-től.

Nem állítható ki a kiküldetési nyomtatvány, ha:

- a munkavállaló a kiküldetést megelőző 30 napon belül nem rendelkezett a Tbj. 5. § szerinti biztosítással ;
- munkaviszonya, illetve magyarországi biztosítási jogviszonya a kiküldetés során megszakad, szünetel, megszűnik vagy a kiküldetéskor már nem áll fenn;
- abból a célból vették fel, hogy a kiküldetés célországában egy korábban ugyan azon munkáltató által kiküldött munkavállalót felváltson;
- korábban ugyanazon célországba volt kiküldött (rendelkezett E 101 jelű nyomtatvánnyal) 12 hónapos időtartamra, és a korábbi kiküldetés lejártától még nem telt 60 nap;
- a munkavállalót a cég egy másik tagállamban vetté fel azzal a céllal, hogy e tagállamba vagy valamely más tagállamba kiküldje;
- a munkavállalót azzal a céllal küldik ki egy másik tagállamba, hogy ott a kiküldetés helye szerinti (megrendelő) cég egy másik cég rendelkezésre bocsássa vagy egy további tagállamba küldje tovább.

A kiküldetés további tiltásairól, átmeneti rendelkezésekről és a keresőképtelenekre( gyes-en lévő) vonatkozó új szabályokról jövő heti cikkünkben olvashat!

A kiküldetési nyomtatványokat innen töltheti le!