Szuperbruttó eltörlése: a "kecske és a káposzta" is megmaradhat

Megosztás Tetszik

A szuperbruttó megszüntetése kapcsán brutális adócsökkentés híre terjedt a médiában. A kivezetést többen úgy értelmezték, hogy megszűnik az adóalap kiegészítés, de a kulcsok és a sávhatár változatlan maradnak. Valóban ez történt volna, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a kiegészítő adóalapra vonatkozó jogszabályrészeket. De nem így történt. Mit jelentene a szuperbruttó kivezetése a gyakorlatban?

Az Alkotmánybíróság kimondta, a kiegészítő adóalap egy korrekciós tényező. A szuperbruttó eltörlése ezért a korrekciós tényező kivezetését jelenti és egy új jövedelem alapú adótáblát. A szuperbruttós adótábla egyszerű matematikai számításokkal visszaszámítható jövedelem alapúra.

Ez a következőképp alakulna:

 3 millió 937 ezer forint jövedelemig az alsó adókulcs 21,59 százalék,
 3 millió 937 ezer forint jövedelem felett a felső adókulcs 40,64 százalék.

Ezzel máris kiiktattuk a „korrekciós” tényezőt. Minden további hír már egy ezt követő egyidejű adócsökkentést is vizionál: az alsó kulcs 17 százalékra csökken, a sávhatár 5 millióra emelkedik és a felső kulcs 32 százalékra csökken. Ennek költségvetési vonzata valóban több, mint 400 milliárd (4 millió adózónál legalább 100 ezer forintos átlagos adómegtakarítás, félmillió adózónál legalább 400 ezer forintos megtakarítás). Megvalósítására egyszerűen nincs forrás és belátható időn belül nem is lesz! 

Az a pénteki vízió, hogy a kormány megvalósítja azt, amit Oszkó Péter kommunikált, vagyis az elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentését. A 18 százalékos adókulcs 17 százalékra csökken, a 36 százalékos 32 –re, a sávhatár pedig 5 millióra emelkedik. De erre a Fidesz sem képes, nekik is figyelembe kell venniük a realitásokat. Célszerű kijózanodni és belátni, hogy a közeljövőben nem valósulhat meg az Oszkó Péter által kommunikált, illetve a kormány által ígért drasztikus adócsökkentés. Kivitelezhető viszont a szuperbruttó kiiktatása egy új adótáblával. Természetesen nem lehet két tizedesjegy pontosságú adókulcsokkal számolni, ezért a fent leírt adótáblában végezzük el a kerekítéseket úgy, hogy a magánszemély járjon jól. Ez a garanciája annak, hogy január 1-ig visszamenőlegesen lehessen kiiktatni a szuperbruttót.

Tehát a szuperbruttó kiiktatva, a kerekítést a magánszemély javára elvégezve a következő adótáblát kapjuk:
- 4 millió forint jövedelemig az alsó adókulcs 21 százalék,
- 4 millió forint jövedelem felett a felső adókulcs 40 százalék.

Ez az adótábla az egyszerűsítésen túl egy kisebb mértékű adócsökkentést is jelent január 1-ig visszamenőlegesen, de mértéke miatt nem kell külön rendelkezni az adóelőleg túlfizetésről. A göngyölített adóelőleg számítást alkalmazók (például a közszférában) automatikusan megkapnák az adóelőleg túlfizetést. Számokban: 200 ezer forintos havi jövedelem esetén havi 1180 forinttal csökkenne az szja adóelőleg.
 
Van-e értelme a szuperbruttó kivezetésének?

Több szempontból is előnyös és szükségszerű.

1. Az egyszerűsítés segíti a tisztánlátást, a magánszemélyek utána tudnak számolni személyi jövedelemadójuknak, újra ugyanaz lesz az alapja a járulékoknak és a személyi jövedelem adónak,
2. Nem érvényesül a bumeránghatás: több szakértő jelezte, hogy a munkáltatót terhelő járulékokat kellene csökkenteni. A szuperbruttó mellett a járulék csökkentése év közben gyakorlatilag lehetetlen. A tb-járulék mértékének évközi csökkentése a személyi jövedelemadóban ugyanis egy visszamenőleges csökkentést is jelent, hatása a 2011-ben esedékes szja bevallásban jelentkezne. A szuperbruttó kiiktatása elhárítja az akadályt a munkáltatót terhelő TB járulék csökkentése elől.
3. Visszatérnénk Európába: újra összehasonlítható lenne a személyi jövedelemadó terhelésünk más Európai országokéval, a múlttal, jelennel és jövővel.
4. Elmaradna 2011-ben a szuperbruttós bevallás, ami nehéz feladat elé állítaná a magánszemélyeket.

Szükséges lépés a családi adózás esetleges bevezetéséhez. A családi adózás előnyeiről akkor tudunk beszélni, akkor tudjuk elfogadtatni, ha utána tudunk számolni, számszerűen ki tudjuk mutatni előnyeit. Véleményem szerint azért nem lehet 2011-től még bevezetni a családi adózást, mert „bázis adótábla” nélkül értékelhetetlen önmagában a családi adózás fogalma. Amennyiben egykulcsos személyi jövedelemadó táblát rendelünk a családi adózáshoz, akkor a családi adózás semleges hatású lesz. Se előnye, se hátránya.

Ha a javasolt szuperbruttó nélküli kétkulcsos adótáblát tesszük a családi adózás mögé, akkor a családi adózás elsősorban a jómódúakat támogatná, hiszen a többi családban a magasabb jövedelmek is az alsó 4 milliós sávhatáron belül vannak. Helyesen jelölte meg Orbán Viktor az irányt, amikor azt nyilatkozta, hogy több kulcsos adótáblában gondolkodik. Ahhoz ugyanis, hogy a családi adózásra „érzékeny” legyen az adótábla, ahhoz legalább 4, de akár 6 kulcsos adótábla kell, egymáshoz közeli sávhatárokkal. Számokban kifejezve, a szuperbruttó 2010-re visszamenőleges kivezetése után a kétkulcsos adótáblát tovább kellene bontani. Például 5 kulcsosra a következőképpen:

1,5 millió forint jövedelemig az adókulcs 10 százalék,
3,0 millió forint jövedelemig az adókulcs 20 százalék,
4,5 millió forint jövedelemig az adókulcs 30 százalék,
6,0 millió forint jövedelemig az adókulcs 40 százalék,
6,0 millió forint jövedelem felett az adókulcs 50 százalék.

Az új adótáblával egyidejűleg megszűnne az adójóváírás, mert ez ma a „zsebbe fizetést” támogatja. A családi adózásnak nem a harmadik, negyedik gyerek vállalására kellene ösztönözni, hanem a munka mellett az első és második gyerek vállalására. Először ki kellene alakítani azt a személyi jövedelemadó rendszert 2011-re, amelyen belül meg lehetne mutatni a családi adózás előnyeit. Ne legyenek illúzióink. Ma már az emberek a szlogeneket nem fogják elhinni. Számolni szeretnének. Ennek jelenleg a legnagyobb akadálya a „szuperbruttó”.

Angyal József okleveles adószakértő