adozona.hu
Az APEH válaszol: nyugdíj és adójóváírás
//test-adozona.hu/archive/20100503_apeh_nyugdij_adokedvezmeny_adojovairas
Az APEH válaszol: nyugdíj és adójóváírás
Mikor és milyen módon érvényesíthető az adókedvezmény lakáscélú hitel törlesztésével kapcsolatban? Nyugdíj és munka vagy nyugdíj melletti munka - másképp számol a rendszer? Az osztalékkal növelt bérjövedelem mellett miképp érvényesíthető az adójóváírás? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszol.
Kérem, segítsenek értelmezni számomra, hogy a 2009-es személyi jövedelemadó bevallásomban adókedvezményt tudok-e érvényesíteni a 2004-ben felvett kiegészítő kamattámogatásos és akkor még részben megelőlegező kölcsönös lakáscélú hitelem (gyermekeim időben megszülettek, tehát a megelőlegező kölcsönt nem kellett törlesztenem) törlesztésére 2009-ben befizetett részletek után, ha van családi pótlékra jogosult gyermekem? Tehát az 5.törlesztő éven túl vagyok, jár e időkorlát nélkül az áthúzódó kedvezmény, ha a megelőlegező kölcsönt nem kellett törlesztenem, mivel megszülettek gyermekeim időben, de természetesen 2004 óta folyamatosan törlesztem a lakáscélú hitelemet?
A 2006. december 31-én hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 38. §-a alapján érvényesíthető lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény 2007. január 1-jével megszűnt. Azonban az átmenetei rendelkezés (2006. évi LXI. törvény 223. § (7) bekezdése) alapján, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztése 2007. január 1-je előtt megkezdődött, akkor a kedvezményt a 2006. december 31-én érvényes szabályok szerint lehet igénybe venni
Az szja-törvény 38. § (7) bekezdésének 2006. december 31-én hatályos előírásai szerint a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény a meghosszabbított időszakban is jár, amikor többek között az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult gyermekei születtek és az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet (12/2001. Korm. rend.) szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, függetlenül attól, hogy a megszületett gyermekekre tekintettel a megelőlegező kölcsön átalakult-e lakásépítési kedvezménnyé.
2009 májusában vonultam nyugdíjba, munkáltatóm az addigi béremből adóelőleget vont le. A nyugdíj önmagában adómentes. Az adóbevallás során adóhátralékot hozott ki az interneten letölthető adóbevallás, holott ha külön futtatom a munkabéremet , akkor még én kapnék vissza (életbiztosítás, egészségpénztár) adójóváírást. Kérdésem én töltöttem ki rosszul a nyomtatványt, vagy tényleg úgy veszi az adórendszer mintha a nyugdíjam mellett dolgoztam volna?
A nyugdíj 2007. január 1-jétől az szja-törvény 3. § 72. pontjának a) alpontja alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély a 2009. évben a bérjövedelmén kívül nyugdíjat is kapott (mert évközben nyugdíjba vonult), akkor az éves összevont adóalapba a nyugdíj összegét is be kell számítani. Természetesen az összevont adóalap adóját csökkenti a nyugdíjra eső adó, ugyanakkor a nyugdíjnak a munkabérrel történő „összeszámítása” eredményezheti azt, hogy az összevont adóalap adóját nem tudja csökkenti az egyes adókedvezmények alkalmazhatóságának feltételéül szabott jövedelemhatár túllépése miatt.
Amennyiben a bérjövedelem munkaviszonyból nem haladja meg a valós (jövedelmi) jogosultsági határt (2.510.000 forint), akkor havi 15.100 adójóváírás igényelhető, amint azt a honlapjukon olvastam. Kérdésem-tanácstalanságom: ha ugyanaz a személy 2010-ben kap osztalékot is, akkor ez az összeg is hozzáadódik az éves bérjövedelemhez? Ezen összeg szerint kellene meghatározni az adójóváírás mértékét?
Az szja-törvény 33. § a)-b) pontjai alapján az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17 százaléka, (de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15 100 forint, évente 181 200 forint), ami teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3 millió 188 ezer forint jogosultsági határt.
Az összes jövedelembe az szja-törvény 3. § 75. pontja szerint az adóalap- kiegészítéssel növelt összevont adóalapba tartozó valamennyi jövedelem mellett beletartozik a magánszemély külön adózó jövedelme (kivéve az ingatlan átruházásából származót), mint például az osztalékjövedelem is. Vagyis, ha a magánszemély bérből és osztalékból származó jövedelme meghaladja a fentiekben szereplő jogosultsági határt, akkor a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a bérjövedelme alapján Önt megillető, az adóévben az ezen a címen érvényesíthető legfeljebb 181 200 forint adójóváírást, így 4 millió 698 ezer forint összes jövedelem elérése esetén már nem érvényesíthető a kedvezmény.
Amennyiben az adóelőleg megállapítása során is szeretné érvényesíteni az adójóváírást, akkor azt írásban kell kérnie a munkáltatójától. A nyilatkozat megtételekor azonban figyeljen arra, hogy amennyiben az összes jövedelme (az osztalék címén szerzett jövedelmet is beszámítva) az adóév végén meghaladja a 3 millió 188 ezer forintot, akkor befizetendő adó mutatkozhat a bevallásában.