adozona.hu
Nyugdíj: kinek kellene visszalépni a magánból az államiba?
//test-adozona.hu/archive/20091214_nyugdij
Nyugdíj: kinek kellene visszalépni a magánból az államiba?
Egyhavi nyugdíját is elveszítheti az a magánkasszatag, akinek kellene, de mégsem lép vissza az egypilléres rendszerbe. Mégis sokan tétlenek. A HVG cikkét olvashatják.
Az 52 évesnél idősebb magánkasszatagok háromnegyedének vissza kellene lépnie a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, hogy nyugdíjasként ne érje őket veszteség – számolták ki az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztárnál. Az érintett 3700 tagból azonban november végéig csupán 800-an léptek vissza, holott a kapu már csak december végéig van nyitva.
A mérlegelés jogát azoknak a kasszatagoknak adta meg egy június végén elfogadott törvény, akik 1957. január elseje előtt születtek, és a magánkasszák 1998-as indulásakor önként hagyták ott az egypilléres nyugdíjrendszert. De visszatérhet a tisztán tb-rendszerbe az a kétpilléres rendszerből már nyugdíjba vonult tag is, aki visszafizeti a pénztárnak az onnan egy összegben felvett nyugdíjszolgáltatást.
A döntés tétje egyhavi nyugdíj, amelyet elveszíthet az, aki marad, holott mennie kellene. Ám pórul járhat az is, aki meggondolatlanul távozik. Az érintett mintegy 120 ezer magánpénztári tagnak tehát érdemes kiszámolnia, hogy az egyéni számláján 10 éve halmozódó vagyona révén mekkora nyugdíjat érhet el. Kipótolhatja-e például azt a negyedet, amelyet elvesztett várható nyugdíjából, amikor a magánpénztári tagság mellett voksolt?
Az Évgyűrűk és a Tárki 30 ezres mintán alapuló modellszámítása szerint az érintett korosztályból jóformán csak az 1956-ban született, magasan kvalifikált szellemi foglalkozású férfiaknak érdemes komolyan mérlegelniük, hogy menjenek vagy maradjanak-e. Az idősebb tagok nemtől, foglalkozástól függetlenül aligha veszíthetnek az átlépéssel. Aki pedig az idén tölti be az 57. életévét, netán még idősebb, jobb, ha minél előbb feladja a már belépéskor sem javasolt kasszatagságát.
A döntést személyre szóló levelekkel is ösztökéli az Évgyűrűk, mert Fórizs Sándor elnök szerint nem érdekük, hogy maradjanak azok a tagok, akik ezzel várhatóan rosszul járnak. A távozókkal együtt kiáramló vagyon miatt akkor sem érné komoly vérveszteség a pénztárat, ha mindenki elmenne, ugyanis ebben az esetben is „csak” 3 milliárd forinttal csökkenne az Évgyűrűk – 2008 végi piaci értéken számított – 64 milliárd forintos vagyona.
Papp Emlília Visszajárók című cikkének folytatását elolvashatják a friss HVG-ben (2009. decemebr 12./50.szám)