adozona.hu
A munkajogász válaszol: áthelyezés, felmondás, szabadságolás
//test-adozona.hu/archive/20091209_munkajog
A munkajogász válaszol: áthelyezés, felmondás, szabadságolás
Hány napot lehet eltölteni másik munkakörben szerződés nélkül és mikor helyezhet át a munkaadóm? Miként kell kiadni a szabadságokat készenléti jellegű munakakörben dolgozóknak? Közös megegyezéssel történő távozás esetén jár az álláskeresési járadék? Ha négy órában dolgozok, milyen egészségügyi ellátásra vagyok jogosult? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
A munkakörömben 4-en dolgozunk. Naponta 3-an, a 4. ember szabadnapos, vagy szabadságon van. De ha a hónap nem tölti ki ezeket a napokat, akkor azt a dolgozót áthelyezik másik munkakörbe. Az lenne a kérdésem, hogy a munkáltató megteheti-e ezt, kell-e erről valamilyen szerződést írni, és ilyenkor milyen bér jár? A másik helyen kevesebb az órabér, mint nálunk. Hány napot lehet eltölteni másik munkakörben szerződés nélkül? Gyed után megyek vissza dolgozni. A munkáltatóm szóban közli velem, hogy eredeti munkakörömbe kerülök vissza, de mégis amikor kezdek, máshova tesz. Mit tehetek ilyenkor? Megtagadhatom aznap a munkafelvételt? És akkor mi történhet? Mi van akkor, ha rendkívüli felmondással elküld, és máshogy indokolja meg?
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató a működésével összefüggő okból,ideiglenes jelleggel a munkaszerződés módosítása nélkül is az eredeti munkaköre mellett vagy helyett más munkakörbe tartozó feladatok ellátására utasíthatja a munkavállalót. Ez azonban a munkavállalóra nézve aránytalan sérelemmel nem járhat. Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell és az évente a 44 munkanapot nem haladhatja meg.
A munkavállaló az átirányítás alatt az eredeti munkaköre helyett (tehát nem amellett) más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, akkor az átirányítás idejére a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél. A munkáltató jogszerű utasítását a munkavállaló nem tagadhatja meg. Ha a rendkívüli felmondás indokként más okot jelöl meg, akkor javaslom, hogy ügyvéddel vizsgáltassa meg, hogy az indok megfelel-e a törvényben előírtaknak, ellenkező esetben munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.
Készenléti jellegű munkakörben dolgozom a munkáltatóm telephelyén. Folyamatos munkarendben, 24 óra munka után 48 óra pihenő és így tovább. Az éves rendes szabadságom 24 nap (34 éves vagyok). munkáltatóm eddig úgy számolt,hogy 1 nap(24 óra) távollét 2 nap szabadságnak felelt meg. Azaz 12 alkalommal tudtam távol lenni évente. A cég új könyvelője bizonyos rendeletekre hivatkozva úgy találta, hogy ez a gyakorlat nem volt helyes. Szerinte 1 nap (24 óra) távollét 3 nap szabadságnak felel meg. Így évente 8 alkalommal tudok távol lenni. Melyik a helyes gyakorlat?
A kérdéséből nem derül ki, hogy milyen rendeletekre hivatkozik a könyvelő, de mivel a rendeletek általában egy ágazat speciális szabályait tartalmazzák, így a pontos munkaköre ismerete nélkül a fenti kérdést csak az általános szabályok alapján tudom megválaszolni. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a szabadságot napokban kell meghatározni. A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló heti két pihenőnapját. Az Ön esetében tehát olyan napokra is ki lehet írni szabadságot, amikor a munkaidő-beosztása szerint ténylegesen nem végez munkát, ám nem is a heti kettő pihenőnapját tölti. Kérdezzen rá a könyvelőnél, hogy pontosan mely rendeletek szabályozzák az Ön helyzetét a fentiekhez képest speciálisan.
Közös megegyezéssel távoztam létszámleépítés miatt a munkahelyemről, ez hátrányosan érinthet az álláskeresési járadéknál?
Közös megegyezés esetén is jár az álláskeresési járadék.
Egy multinál dolgozom folyamatos műszakban.3x12 óra munka és 3 pihenőnap. Az idén bevezették a 3 hónapos munkaidő keretet. A bért, a szabadságot, táppénzt 8 órában fizetik. Kérdésem az lenne, hogy ha adott hónapban 20 nap táppénzen voltam, és nincs meg a ledolgozott óraszám,akkor a munkáltató ledolgoztathatja-e a táppénz miatt kiesett időt?
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. Bármelyik számolási módszert alkalmazza is a munkáltató az nem eredményezheti azt, hogy a betegállományban töltött időt utólag ledolgoztatja a munkavállalóval.
Négy órás munkaviszonyban lehetne dolgoznom, így milyen mértékű egészségügyi ellátásban részesülök? Mi a különbség a 8 órás munkaviszonyú ellátása között?
A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló teljes jogú biztosított, tehát az általános szabályok szerint illetik meg az ellátások. Ez alól a szolgálati idő jelent kivételt. A jogszabályok szerint amennyiben a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Aki részmunkaidőben dolgozik ugyan, de a díjazása eléri a minimálbért teljes szolgálati időre tesz szert.