Adóváltozások 2010: mi mindent kell észben tartani?

Megosztás Tetszik

Társasági adó, áfa, szja, járulékfizetés - többek között ezeket a témákat érintette az Saldo és az Adózóna november 23-24-én tartott közös konferenciája. Összefoglaló.

A Saldo és az Adózóna közös konferenciáján Vira Sándor  többek között a szolgáltatásokat érintő adózási szabályok 2010-es változásairól beszélt. Előadásában érintette a szolgáltatások esetén adófizetésre kötelezett személy kérdését. A főszabály szerint a szolgáltatás nyújtó adóalany az adófizetésére kötelezett. Így, ha az adóalany nem adóalanynak nyújtja a szolgáltatást, akkor mindenképpen a szolgáltatást nyújtónak kell az adót megfizetnie, vagyis hozzáadott értékadót tartalmazó számlát kell kiállítania, ha a szolgáltatás Magyarországon vagy másik tagállamban teljesített.

Az adófizetési kötelezettsége akkor is fennáll az adóalanynak, ha nem saját tagállamában, hanem másik tagországban teljesít szolgáltatást. Vagyis a magyar adóalany, ha megállapítja, hogy a nem adóalanynak nyújtott szolgáltatása másik tagállamban teljesül, akkor ott regisztráltatnia kell magát adóalanyként, és az adott tagország hozzáadott értékadóját kell a számlán feltüntetni, és az adó összegét a másik tagállamban kell bevallania, megfizetnie.     Harmadik országban történő teljesítés esetén, az adott ország szabályai alapján kell az adókötelezettséget megállapítani.

Fontos tudnivaló, hogy a külföldi teljesítési hely esetén  a Magyarországon megfizetett (tévesen) adó, nem mentesít a másik országban az adófizetés alól – hangsúlyozta Vira Sándor. Amikor két adóalany szerződik szolgáltatásnyújtásra, akkor a főszabály szerint az adó megfizetésére szintén a szolgáltatást nyújtó a kötelezett. Viszont annak érdekében, hogy ne keljen az adóalanyoknak több országban is regisztráltatniuk magukat az adófizetés érdekében, a törvény speciális szabályokat alkalmaz – tette hozzá a szakember.

Előadásában kitért a szolgáltatások teljesítési helyének meghatározását érintő szabályozásra, hangsúlyozva a két főszabályt. Az első  főszabály: ha a szolgáltatás adóalany vásárolja meg, akkor a teljesítési helyet a szolgáltatást vásárló gazdasági letelepülésének a helye (országa) határozza meg. Ha több országban letelepedett a vásárló, akkor a leginkább érintett gazdasági letelepülés ország lehet a teljesítési hely. A főszabály szempontjából indiferens, hogy harmadik országban, vagy EU tagországban telepedett le a vásárló adóalany, a teljesítési hely a gazdasági letelepülésnek országa lesz. A második főszabály szerint, ha a szolgáltatást nem adóalany vásárolja meg, akkor a teljesítési hely a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági letelepülésének a helye (országa). Vagyis ha magyar adóalany nyújt szolgáltatást olyan nem adóalany személynek, aki magyarországi, vagy akár másik tagállambeli, vagy harmadik országi lakhelyű, akkor a fő szabály alapján adót kell felszámítani, mivel a szolgáltatás belföldön teljesített.  

A társasági adóval kapcsolatos változásokat Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztályának vezető-helyettese foglalta össze. A szakember többek között beszélt az egyéni cég alapításának lehetőségeiről és módjairól. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló jogszabály szerint az egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthat. Az egyéni cég jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alapítható a tag korlátolt vagy korlátlan felelőségével – emelte ki. Az egyéni cég a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet, adózására a társasági adó előírásait kell alkalmazni, kivéve, ha bejelentkezik az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá. 

A szakember kitért az adózás előtti eredményt módosító tételek változásaira is. Ilyen módosítás például, hogy a reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt ráfordítás, amely eddig a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősült, 2010-től - mivel a magánszemélynél adómentessé válik -, nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, azaz az elszámolt ráfordítás növeli az adóalapot. Nem minősül jövőre a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek az adott támogatás és hasonló juttatás, ha ellenőrzött külföldi társaság, vagy olyan társaság részére nyújtják, amelynek az illetősége szerinti állammal Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, továbbá, ha veszteséges vállalkozás részére történik a juttatás. Azzal is célszerű tisztában lenni, hogy a munkáltató, kifizető által vállalt képzés költsége – függetlenül a képzés céljától és formájától – a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, azaz nem növeli az adóalapot.

Az előadásában a szakember részletesen foglalkozott a társasági adó hatálya alá tartozó új adóalanyokkal, ugyanis azok köre kiegészül a külföldi szervezettel és az ingatlannal rendelkező társaság tagjával. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát is pontosították a jogalkotók és a már említett, az adózás előtti eredményt módosító tételek egy része megszűnt, de új is került a listába.

Lucz Zoltánné a Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztályának vezetője a 2010-es, személyi jövedelemadót érintő törvényi változásokat vette sorra. A szakember az új bruttó személyi jövedelemadó alap témakörét járta körbe, érintve az adómértékek és az adójóváírás kérdéseit. A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos változások, a megmaradó adómentes elemek és az adókötelessé váló nem kedvezményesen adózó természetbeni juttatások is számos kérdést vetnek fel a gyakorlatban, melynek tisztázásában a minisztérium előadója igyekezett segíteni. Sor került az adókedvezmények megszűnésére is, s az egyéni vállalkozókat érintő kérdésekre is (szünetelés, egyéni vállalkozás megszüntetése egyéni cég alapítása miatt, adóalap adómérték, átalányadózás), ahogy a jövőre változó eva mértékre is.

Varga Árpád, a Saldo Zrt. vezérigazgató helyettese az adózás rendjéről szóló törvény  (Art.) módosításait és várható változásait vette sorra. A jogszabály módosításának értelmében az adózás rendjéről szóló (Art.) törvény módosítása szerint 2010-től telefonon is lehet meghatározott ügyeket intézni. Ilyen például az bejelentkezéssel kapcsolatos tájékoztatás kérése, a folyószámla ügyeket, átvezetéseket érintő problémák, a bevallásokkal kapcsolatos tájékoztatás, a megbízólevél hitelességének ellenőrzése vagy a közösségi adószám hitelességének ellenőrzése. A szakember kitért az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő jogszabály-módosításokról szóló törvénnyel kapcsolatban arra, hogy figyelemmel kell kísérni a helyi iparűzési adóval kapcsolatos pontosításokat. Az elektronikus iratokkal kapcsolatos változás: kétszer próbálja meg kézbesíteni az adóhatóság, csak utána lehet kézbesítettnek tekinteni. Arról is beszélt a módosítások kapcsán, hogy a jövőben az elkésett fellebbezés nem utasítható el, felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek kell tekinteni

Varga Árpád előadásában foglalkozott az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel is, mely szerint egyszerűsödik az egyéni vállalkozás indítása, lehetővé válik az azonnali bejegyzés,s az elektronikus úton történő ügyintézés. Kitért az egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetésével kapcsolatos tudnivalókra is. A várható változások között említette a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő módosításokról szóló törvényjavaslatot is, melynek értelmében adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői regisztráció csak büntetlen előélettel szerezhető.