PM: egzakt a külföldi kiküldöttek járulékalapjáról szóló szabály

Megosztás Tetszik

A Pénzügyminisztérium (PM) szerint egzakt módon megfogalmazott jogszabályi háttér áll rendelkezésre annak megállapítására, hogy a külföldi kiküldötteknél mit kell járulékalapnak tekinteni.

A szaktárca az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében ezzel reagált az építőipari cégek nyílt levelére, amelyben nehezményezik a külföldön dolgozó alkalmazottaik után fizetendő járadék ellenőrzéskori kiszámítását.
   
A PM rámutat: egyetlen vállalkozói réteget sem akarnak külön teherrel sújtani, csupán az a szándék, hogy a közteherviselésből mindenki arányosan vegye ki a részét. Ezt a január elsejével módosult 195/1997. (XI. 5.) számú kormányrendelet pontosan szabályozza. E szerint a járulékalap annak figyelembevételével határozható meg, hogy mekkora volt az adott munkakörben foglalkozatott havi átlagos alapbére a kiküldését megelőző egy év során. Ha a munkavállaló nem dolgozott egy évet kiküldetése előtt az adott munkáltatónál, akkor a kiküldetés hónapjában kapott személyi alapbér a járulékalap.
   
A Pénzügyminisztérium úgy véli, hogy ezzel a jogszabályi változással a több éve húzódó vita az év elején lezárult. A szabály  a korábbi évekre és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazható. Ez biztosítja a nyugdíj- és egyéb járulékok megfizetésével kapcsolatos egységes és normatív követelményrendszert.
   
Az adóhatóságnak pedig az a feladata: derítse fel azokat az eseteket, amikor a kiküldés előtti és a kiküldés alatti személyi alapbér között jelentős, indokolatlanul nagy különbség alakul ki, és emiatt nem érvényesül az arányos közteherviselés követelménye - jegyzi meg a PM közleménye.