Cégautóadó: ki, mikor, mennyit fizet?

Megosztás Tetszik

Több bevételt remélt, és realizált az állam az idén február 1-jével módosított cégautóadóval. A módosított törvényben meghatározott új szabályok elrendelése – mint sok egyéb intézkedés is – az igazságosság jegyében történt, a „fizessenek többen, kevesebbet” jelszó kiadásával. Az államkassza biztosan jobban jár, a nagyvállalatok szintén. A magyar cégállomány mintegy hetven százalékát kitevő mikro- és kisvállalkozásoknak viszont az új rendszerben biztosan fizetni kell, nem maradt kiskapu.

„Nekem nagy érvágás volt a cégautóadó szabályozásának átalakítása, és nem is tartom igazságosnak” – kommentálja László, budapesti rendezvényszervező az módosított adónemet. „A betéti társaságom az eva szerint adózik, így semmilyen költséget nem számolhatok el. Az autót azért vettem a cég nevére, mert így tudtam rá hitelt felvenni. Négy évig fizettem vissza a lízingdíjat, illetve szervizeltem és tankoltam a kocsit a saját költségemen. Ezek után rám vajon miért vonatkozik ez a jogszabály?” – teszi fel a költőinek tetsző kérdést. De nem László az egyetlen, aki nemtetszésének ad hangot az idén február elsejétől bevezetett rendelkezéssel kapcsolatban. Sajnos ez az intézkedés is jól beilleszthető abba a szériába, ami „igazságosság” címén könnyít a tehetősebb cégek adóterhein, ugyanakkor pedig indokolatlanul újabb sarcot ró a kisvállalkozásokra – véli Surján Éva, egy váci könyvvizsgáló cég vezetője.

„Az általunk könyvelt cégek között is egyértelműen látszik, hogy ki az, aki jól járt, és ki az, akit kifejezetten hátrányosan érint. Van olyan ügyfelünk, aki a korábbi rendszer szerint ötven-hatvanezer forintokat is kifizetett havonta a cég német luxusautói után, nekik nagy könnyebbség a havi 15 ezer forint. A kisebb bt-ék viszont eleve nem költenek ennyit havonta még benzinre sem, az evások pedig nem is számolhatnak el semmit”- magyarázza. Az új törvényben előírások szerint ugyanis főszabály szerint minden Magyarországon bejegyzett társas vállalkozás, a tulajdonában lévő személygépkocsik után köteles cégautóadót fizetni, függetlenül attól, hogy az autóval kapcsolatosan számol-e el költségeket. Az adó mértéke havonta 7 ezer forint az 1600 cm3 hengerűrtartalmat, vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsik esetében, az ezt meghaladó méretű motorral rendelkező autóknál viszont 15 ezer forintra rúg.

Mettől meddig?
A cégeknek a cégautóadót abban a hónapban kell  megfizetniük először, amikor a gépkocsi a vállalkozás tulajdona lesz, és akkor szűnik meg, amikor a tulajdonos a járművet elidegeníti (eladja, vagy elajándékozza). Hiába vonja ki tehát a cég az autót a forgalomból és függeszti fel egyúttal a gépkocsira vonatkozó költségelszámolást is, az adót azért kell fizetni, mert a cégnek van autója – fogalmaz találóan APEH-es forrásunk. Öröm az ürömben, hogy a cégek elfelejthetik az útnyilvántartásokkal való bíbelődést, ennek vezetésére ugyanis február 1-je óta nem kötelezhetők. Magánszemélyek esetében a törvény némileg engedékenyebb. Itt attól a hónaptól ketyeg a cégautóadó, amelyet megelőző hónapban a tulajdonos költséget, ráfordítást számolt el. Viszont – a vélelmezett magánhasználat miatt – marad az útnyilvántartás, ezt tehát továbbra is vezetnie kell az egyéni vállalkozóknak. A személygépkocsi utáni költségnek számít minden olyan ráfordítás, amely közvetlenül az üzemeltetéssel függ össze. Tételesen tehát ide sorolják az üzem- és kenőanyagköltséget, az éves szervízdíjat, illetve a bérleti díj, a lízingdíj, a kötelező felelősségbiztosítás, a casco és a gépjárműadó (közismertebb nevén súlyadó) is ide tartozik. Ez utóbbi összegét (de csak, ha igazoltan határidőre meg lett fizetve) le lehet vonni a negyedévente önadózással bevallott cégautóadó összegéből. Természetesen költségként írható le az autó éves amortizációja is.  

Kinek kell fizetnie?
Egyszerűen fogalmazva, mindenki fizet, aki nem magánszemély – tájékoztat az APEH. A magánszemély pedig csak és kizárólag abban az esetben köteles fizetni, ha a személygépkocsi után költséget, ráfordítást számol el.  Ha egy gépkocsinak az Országos Járműnyilvántartás szerint két, vagy több tulajdonosa van, akkor a cégautóadót a tulajdoni hányaduknak megfelelő arányban kell fizetniük Ez a törvény szerint akkor is így van, ha a két magánszemély tulajdonosból csak az egyik tulajdonostárs számol el költséget az autóra. A törvény logikája szerint, ha a két tulajdonostárs mindegyike „költségel”, akkor mindkettejük köteles adót fizetni a jármű után, bár Surján Éva ilyesmivel még nem találkozott, ez nagy valószínűséggel senkinek sem érné meg.

Abban az esetben, ha a gépkocsit pénzügyi lízingbe vették, akkor az adó alanya természetesen nem a lízingcég, hanem a lízingelő maga. Kivéve azt az esetet, amikor a lízingbe vevő magánszemély és az üzembentartó - aki költséget számol el az autóra - nem ugyanaz a személy. Ilyenkor természetesen a „használó” személy válik az adó alanyává. A külföldön üzembe helyezett, eszerint a magyar nyilvántartásban nem szereplő, de Magyarországon használt személygépkocsi után ugyanúgy meg kell fizetni az adót  tekintve, hogy a költségek elszámolása ezeknél  - a belföldön nyilvántartott autókhoz hasonlóan - megengedett. Egy kiskapu maradt még, amelyet ki lehet használni – elemez a könyvelő. Ez pedig a kiküldetési rendelvények kitöltése.  A nyomtatvány eddig is létezett már, a cégautóadó februári bevezetése óta azonban némileg átvette az útnyilvántartás „szerepét”. Ugyanis, ha a magánszemély a gépkocsiját üzleti célra használja, akkor a kifizető kiküldetési rendelvényt állíthat ki a számára, amely alapján (meghatározott számítások szerint) térítést fizet neki. Ilyen típusú használat esetén pedig a törvény betűje elengedi a cégautóadót. Ezzel tehát lehet még valamennyit trükközni, bár a listának olyan – halandó ember számára - kevéssé megfogható adatokat is tartalmaznia kell, mint például a futásteljesítmény, vagy az üzemanyag fogyasztási norma.

És kinek nem kell?
A cégek (társas vállalkozások) gyakorlatilag semmilyen módon nem mentesülhetnek az adó alól, egyetlen „kibúvót” leszámítva. Az az eva-alany bt, vagy kkt, amely nem tartozik a Számviteli törvény (Sztv.) hatálya alá, és külföldi rendszámú személygépkocsi van a tulajdonában, nem köteles az adót megfizetni. A könyvelő véleménye szerint ez a kitétel teljesen logikátlan, hiszen lényegében teljesen mindegy, hogy egy evás vállalkozásnak magyar, vagy szlovák rendszámú-e az autója, ha költségeket nem tud rá elszámolni.

A cégautóadó fizetési kötelezettség alól mentesülnek a megkülönböztető jelzést használó járművek, s az olyan gépkocsik, amelyeket egyházak, vagy karitatív szervezetek kizárólag alapfeladataik teljesítésére használnak, a halottszállító kocsik, az autókereskedők továbbértékesítésre szánt autói, valamint az alapítványok és közhasznú szervezetek által betegségmegelőző, gyógyító, vagy egyéb szociális céllal üzemeltetett gépkocsik. A törvény életbe lépésekor nagy vihart kavart azonban, hogy a mentesség nem vonatkozik az önkormányzatok által üzemeltetett járművekre, köztük a falubuszokra, illetve a polgárőr kocsikra sem, amely járművek egyébként kizárólag non-profit, szociális célú feladatokat látnak el. A falugondnokok szövetsége felháborodásában levelet írt az APEH-nak, melyben állásfoglalást kért. A jelenlegi állás szerint a falubuszok után mégsem kell fizetni, mivel a törvény csak a személygépkocsikra vonatkozik, amely maximum 8 szállítható főt jelent. Az efölötti ülésszám már kívül esik a cégautóadó hatókörén. Furcsamód nem olvasták el a jogszabályt, s ez csak a közfelháborodást követően vált világossá. A polgárőr autók pedig egyelőre maradtak a „vesztesek” között. 

Kanaki Anna