Áfacsalás: milliárdos visszaélések, változatos módszerek

Megosztás Tetszik

Évi 200-250 millió euró kára származik az Európai Uniónak az adócsalásokból, ami duplája az unió éves költségvetésének. Ebből – az Europol tájékoztatása szerint – mintegy 100 milliárd euró az, ami az áfacsalások legbonyolultabb módszere, a körhintacsalások miatt vész el. Magyarország tekintetében éves szinten 5 milliárd euróra – 1500 milliárd forintra – tehető az áfacsalók által okozott kár mértéke.

A Nemzetbiztonsági Hivatal adata szerint az Európai Unión belüli vállalkozások 2 százaléka az, amely áfacsalással foglalkozik. A módszereik hasonlóak, nincs bennük magyar specialitás. Az áfacsalások ugyanis két nagy csoportba sorolhatók. Az elsőbe a hagyományos adóelkerülés különböző technikái tartoznak, míg a másikba az adó-visszaigénylésekkel kapcsolatos visszaélések.

Az első csoportba tartozó esetben főként a valódi áruk termelése és kereskedelme során jelentkező adóköteles bevételek eltitkolására irányulnak. Mégpedig úgy, hogy az eladásokat nem könyvelik, vagy a tényleges árnál alacsonyabb árat, esetleg az értékesített mennyiségnél kevesebbet mutatnak ki.

Idén január elején számolt be például a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) arról, hogy egy nyíregyházi vállalkozó nyolcmillió forintos áfahiányt okozott azzal, hogy 50 millió forint értékű fiktív számla felhasználásával akarta megúszni az adófizetést a 2006-ban szerzett jövedelme után. Az 50 millió forintos számlát egy, az övéhez hasonló tevékenységi körben működő cég nevében állították ki, de az a számlázott tevékenységet nem végezte el és a vállalkozói díjat sem kapta meg. A következő esztendőben, 2007-ben az ügyvezető fizetésképtelenség miatt kezdeményezte a vagyonvédelemmel foglalkozó vállalkozás felszámolását, de nem tett eleget beszámoló-készítési, könyvvezetési, és egyéb tájékoztatási kötelezettségeinek, amellyel megakadályozta a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását is. A vámhatóság emiatt jelentős mértékű adócsalás bűntette, magánokirat-hamisítás és számvitel rendjének megsértése vétsége miatt indított eljárást.

Ennél jóval nagyobb összeget, két milliárd forintot csalt el fiktív számlákkal és szerződésekkel egy budapesti cég – minderre 2008 júniusában derült fény. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az autókereskedéssel foglalkozó kft-nél a kiutalás előtti és a bevallások utólagos ellenőrzése kapcsán tartottak revíziót. A vizsgálat során kiderült, hogy a társaság 2002-2007 között áfa-levonási jogát fiktív, illetve hamis számlákra alapozta. A „papíron” megvásárolt különböző eszközöket nem valós szerződésekkel – gazdasági tevékenységet egyáltalán nem folytató, vagy megtalálhatatlan – társaságoknak adta bérbe, s mintegy kétmilliárd forintot nem fizetett be.

Az áfacsalások második csoportjába azok az adó-visszaigényléssel kapcsolatos csalások sorolhatók, amelyeket fiktív kereskedőkre és tranzakciókra hivatkozva követnek el. A bűntársak a csak papíron lévő és több lépcsős tranzakciók révén igénylik vissza jogtalanul az áfát. Ez a módszer abban különbözik leginkább a tényleges adásvételi ügyletekből származó jövedelmek eltitkolásából eredő egyéni adócsalástól, hogy ezt bűnszervezetben valósítják meg.

A csalók tevékenységének legegyszerűbb módja az, amikor a nem létező árut fiktív számlákkal eladják egy másik cégnek, majd visszaigénylik az általános forgalmi adót. Az egyik legfrissebb ügyről 2009. június végén adtak hírt. A VPOP egymás után két hálózatot számolt fel, 13 embert vettek őrizetbe, csaknem kétszáz bankszámlán több mint 200 millió forintot zároltak és félmilliárd forint értékben foglaltak le nagy értékű ingatlanokat, kamionokat, luxusautókat és készpénzt. Mindkét bűnszervezetet Kecskemétről irányították, de azok kiterjedtek több megyére és a fővárosra is.

Az egyik csoport az unió több országából különböző papír- és műanyagipari alapanyagot szerzett be. Az árut egy legális vállalkozáshoz vitték, papíron azonban több fiktív társaságon futtatták keresztül a beérkezett szállítmányokat, majd ezek a cégek is továbbszámlázták az összegeket. A vállalkozások 2008. elejére egy 98 cégből álló cégrendszert alkottak, rajtuk keresztül 10 milliárd forint értékű eurót utaltak anyagbeszerzésre. A bonyolult pénzügyi műveletetekkel a csoport tagjai 2,3 milliárd forint áfát csaltak el. A társaság leleplezése után a pénzügyőrök 29 helyen – öt megyében és a fővárosban – tartottak házkutatást, összesen 400 millió forint értékben foglaltak le ingatlanokat, luxusautókat és műanyagipari alapanyagot. Az egyik házkutatáskor az ágynemű között elrejtve 130 millió forint készpénzt találtak. A 98 vállalkozás csaknem 200 bankszámláján 200 millió forintot zároltak. A szervezet irányítóját és hét bűntársát a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.

A másik csoport 2004-től foglakozott Kecskeméten számlagyártással: nyolc vállalkozás 50 társaság felé állított ki számlákat bruttó 1,8 milliárd forint értékben. A befogadott fiktív számlákkal összesen 300 millió forinttal rövidítették meg a költségvetést. Ebben az ügyben kilenc megyében és a fővárosban 110 pénzügyőr negyven helyszínen egyszerre végzett házkutatást, a bűnszervezet 6 tagját őrizetbe vették, a negyven helyszínen összesen 100 millió forint értékben foglaltak le ingatlanokat és luxusjárműveket.

Cikkünk holnapi folytatásában a "hiányzó kereskedő" és a "fizetésképtelen cég" módszeréről olvashatnak.

Csikász Brigitta