adozona.hu
TEÁOR-cirkusz: kiket sújt bírsággal az APEH?
//test-adozona.hu/archive/20090914_teaor_apeh
TEÁOR-cirkusz: kiket sújt bírsággal az APEH?
Tetszik
Az APEH elkezdte bírságolni azokat a vállalkozásokat, amelyek határidővel nem jelentették be az új TEÁOR átsorolást. A hónapokon keresztül zajló TEÁOR-mizéria és a sokak számára követhetetlen változások és dátumok most forintosítva lesznek.
Mint ismeretes, a 2008-as év a TEÁOR-cirkusz jegyében telt. 2008 január elsejétől ugyanis új kódok léptek életbe, a TEÁOR 03 nemzeti kódolás helyett a TEÁOR 08 Európában egységes szisztémára kellett áttérniük a vállalkozásoknak. Az első hivatalos határidő az áttérésre 2008 június 30-a volt, amelyet később kitoltak az év végéig. Igaz, ekkor még a cégbíróság felé tartoztak bejelentési kötelezettséggel a cégek.
Az időközben lezajlott törvénymódosítások folyományaként azonban múlt ősszel eltörölték ezt a terhet is, így mindenki – mint később világossá vált, túl korán – fellélegzett. Az átlag vállalkozó által már-már követhetetlen folyamat következő állomásán ugyanis kiderült, hogy a cégbíróságnak a jövőben nem lesz szüksége ezekre az adatokra, mert 2009 január 1-jétől a társaságok tevékenységét a TEÁOR kódok nélkül tüntetik fel a cégjegyzékben.
Az APEH ellenben igényt tartott a bejelentésre, mégpedig a következő határidőkkel: minden vállalkozásnak a 2009. évi legelső adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kellett a TEÁOR változtatásokat is lejelentenie az APEH felé. Praktikusan tehát, aki január hónapban volt kötelezett 08-as bevallás leadására, annak a határidő február 12. volt, a havi áfabevallóknak február 20., aki viszont negyedéves bevalló, annak április 20. (Léteznek alesetek is, ezek felsorolásától most eltekintünk.) Furcsaság az is, hogy egyes vállalkozásoknak már az „átfordított” TEÁOR szerepel az APEH-os adatlapján, anélkül, hogy az átfordítást ők maguk elvégezték volna. E ponton tehát egy igen nagy homokszem kerülhetett a gépezetbe. Hiszen úgy tűnik, az APEH megpróbálkozott az átsorolással, majd mikor kiderült, hogy nincs erre elég kapacitása, akkor áttestálta a feladatot a vállalkozásokra.
A legnagyobb probléma azonban – mint mindig – most is a kommunikáció hiányosságaiban keresendő. A cégbíróság felé szóló jelentési kötelezettség ugyanis még az ügyvédek feladata lett volna, az APEH-nak szóló viszont már nem. Sajnos az adóhivatal a nyár kellős közepén, ráadásként barátságtalanul rövid határidővel szólította fel hiánypótlásra a cégeket, pont a legnagyobb szabadságolások idején. Az ügyfélkapun keresztül ugyanis 2009 július 22-én, majd ezt követően 28-án küldött üzenetet a cégeknek, mindössze öt napos határidőt hagyva.
Balfi Katalin szerint a legnagyobb baj az, hogy sok cég (leginkább a kényszerűségből működtetett kisvállalkozások) a könyvelőirodára bízta az ügyfélkapu kezelését is, hiszen a bevallások is ezen keresztül érkeznek az adóhivatalhoz. Így a „cégvezetőknek” fogalmuk sem lehetett a TEÁOR-mizéria egyes állomásairól. Sok helyen most a könyvelők és ügyfeleik egymásra mutogatnak, mindenki a másikat tartván felelősnek a mulasztásért – mondja Balfi Katalin, aki szerint az egész hercehurcának megint az lett a vége, hogy a vállalkozásokon verik el a port, amiért nem sikerült napra készen követniük egy követhetetlen szabályozási rendszert.
Megkeresésünk az APEH úgy nyilatkozott: a változás-bejelentési kötelezettség határideje a társasági adóbevallás benyújtási határidejével lejárt, ezért 2009. júliusában a 2003-as vagy annál régebbi főtevékenységgel rendelkező és 2008-as évről társasági adóbevallást benyújtó - érvényes regisztrációval rendelkező – adózókat elektronikus levélben, illetve az érvényes regisztrációval nem rendelkező adózókat postai úton szólította fel az állami adóhatóság bejelentési kötelezettségük teljesítésére. Elektronikus úton mintegy 30 ezer, postai úton pedig több mint 500 adózó kapott értesítést, arról, hogy főtevékenységük bejelentése a még nem történt meg. "Levelünkben kértük az adózókat, hogy amennyiben a levél kézbesítését megelőzően a módosítandó TEÁOR-kód(ok) szerinti tevékenység(ek) tekintetében már eleget tettek az állami adóhatóság felé, illetve korábban a cégbíróság felé teljesítendő változás-bejelentési kötelezettségüknek adategyeztetés céljából, 5 napon belül mutassák be a változásbejelentés tényét igazoló dokumentumokat" - tudatta lapunkkal az APEH.
2009. augusztus végi adatok alapján 275.796 adózó nem tett még eleget változás-bejelentési kötelezettségének (ezen adózóknak fő-, vagy egyéb tevékenységeik között van még 2003-as vagy annál korábbi tevékenységi kód), melyből
- a társas vállalkozások száma: 160.237 db, melyből
a cégbejegyzésre kötelezett társas vállalkozások száma: 138.379 db
a cégbejegyzésre nem kötelezett társas vállalkozások száma: 21.858 db
- a magánszemélyek száma: 115.559 fő, melyből
az okmányirodai regisztrációval rendelkező egyéni vállalkozók száma: 38.688 fő
az okmányirodai regisztráció nélküli egyéni vállalkozók száma: 247 fő
az adószámos magánszemélyek száma: 86.624 fő
A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti. Késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A mulasztási bírság kiszabásánál a regionális igazgatóságok mérlegelik az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi - áll az APEH lapunkhoz eljutatott válaszában.
Az állami adóhatóság – a honlapján, továbbá a sajtóban történő széleskörű tájékoztatást és az adózók egyedi értesítését követően – élve a törvény adta lehetőséggel az egyedi mérséklés mellett a mulasztási bírságot kiszabó határozatok kiadásával arra törekszik, hogy a kötelezettségüket továbbra sem teljesítő ügyfelek mulasztásukat pótolják. Amennyiben az adózók a fellebbezési határidő lejártáig igazolják, hogy kötelezettségüket már a határozat kiadását megelőzően teljesítették (pl. a cégbíróság felé), az adóhatóság a határozatot visszavonja. Jelenleg még nem állnak számadatok rendelkezésünkre a határozatok kiadására vonatkozóan - tudatta az adóhatóság, amelynek teljes válaszát elolvashatja itt.
| Érdemes fellebbezni? |
| Az APEH akkor is kiküldi a bírságot, ha a TEÁOR számot a KSH át tudja fordítani, de az APEH valamiért nem fordítja át. Az APEH által megküldött tájékoztató levélben az állt, hogy ha egy adott TEÁOR szám tekintetében az adózó nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor azt az APEH hivatalból törli. A bírság-határozatok ellentmondanak ennek – mondta lapunknak Angyal József, okleveles adószakértő. A határozattal szemben érdemes fellebbezni, illetve ha már jogerős, akkor felügyeleti intézkedést kérni, mivel a határozat jogsértő: nem tesz eleget indoklási kötelezettségének – véli a szakember. „A határozat pusztán a 09T201T számú Bejelentő lap beküldésének hiányát jelöli meg a mulasztási bírság okaként. Konkrét mulasztást, hiányosságot nem jelöl meg. Így nem jelöli meg, hogy mely TEÁOR számok tekintetében vélelmez az adóhatóság hiányosságot. Így a határozat nem felel meg az indoklási kötelezettség alapvető követelményeinek”- mondja Angyal József. |
Kanaki Anna
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
