Családi pótlék: megbukhat idő előtt

Megosztás Tetszik

Alkotmányos normakontrollt kért a múlt héten a családi pótlék jövő hónaptól érvényes, némileg a családi adózás felé mozduló szabályairól a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.

Szeptembertől adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a családi pótlék – döntött még május 11-én az Országgyűlés. Ez azt jelenti, hogy az ilyen ellátás összegével növelni kell az adóalapot, de a ráeső adót nem kell megfizetni. Ugyanakkor ez a szabályozás adott esetben azzal járhat, hogy a családi pótlékban részesülők közül sokaknak a jövedelmét a 18 százalékos alsó adókulcsú sávból a felső, azaz a 36 százalékos sávba tolja, ami aztán mégiscsak növeli a fizetendő adót. Ez a veszély leginkább azokat fenyegetheti, akiknek éves jövedelmük kevéssel az évi 1,9 millió forintos sávhatár alatt van. Náluk fordulhat elő ugyanis, hogy a gyermekenként többek között a gyermekszámtól függően havi 12 200–25 900 forint közötti családi pótlék miatt a 36 százalékos adósávba tolódik a jövedelem egy része.

Az állami költségvetésben az idén összesen 374 milliárd forint szerepel családi pótlékkal kapcsolatos kiadásokra. A tényleges költés ennél vélhetően kevesebb lesz, mivel ez az előirányzat még tartalmazza a más években januártól szokásos, de az idén eredetileg szeptemberre elfogadott emelést, amiből végül mégsem lesz semmi, ahogy jövőre sem nőnek ezek az ellátások.

A családtámogatások megkurtítására nem csak Magyarországon kényszerült az állam (szeptembertől a szülő nőt megillető egyszeri anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandóságnak minősül), például a lettek 10 százalékot faragtak le a családi pótlék összegéből, a csehek pedig a létminimum háromszorosát meghaladó szülői nettó kereset esetén nem is adnak ilyen ellátást. Magyarországon drasztikusan – az előző évihez képest több mint 60 százalékkal – 2006-ban ugrott meg a büdzséből családi pótlékra fordított összeg. Ennek oka, hogy abban az évben jellemzően a duplájára nőtt a gyermekenként járó ellátás összege. A családtámogatással kapcsolatos költségvetésikiadás-növekedés csalóka azonban, mert nagy részét adókedvezményi ágon megtakarította a büdzsé. A pótlékemeléssel egyidejűleg az egy- és kétgyermekesek esetében megszűnt ugyanis az adóból leírható családi kedvezmény, emellett a 13. havi ellátást beépítették a havi járandóságba.

A cikk folytatását olvassa el az eheti (2009/34) HVG-ben!