Döntés a vagyonadóról, az ehoról és a csődtörvényről

Megosztás Tetszik

A jövő évi adótörvények és a vagyonadóról szóló törvényjavaslat vitáját kezdi meg jövő heti kétnapos ülésén az Országgyűlés. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokat és a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot kedden hatórás időkeretben, együttes általános vita keretében tárgyalják a képviselők.

 Az adótörvények alapján jövőre az alsó adókulcs 18 helyett 17 százalék lesz, a sávhatár 1,9 millióról 5 millió forintra változik, efölött 32 százalékra nő az adókulcs, miközben megszűnik a 4 százalékos szolidaritási adó. Az idei év második felében a minimálbér kétszereséig öt százalékponttal csökkenő tb-járulék jövőre a teljes jövedelemsávra kiterjed. Emellett jövőre várhatóan megszűnik a jelenlegi  tételes egészségügyi hozzájárulás (eho). A vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, ugyanakkor az átalakuló társasági adó kulcsa 19 százalék lesz. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa 25-ről 30 százalékra emelkedik. A cafetéria rendszerben a kormány jelenlegi javaslata szerint 32 százalékos kulcs alá kerülnek az üdülési csekkek, a helyi utazási bérlet, a meleg étkeztetéshez való hozzájárulás. 
    
A 2010-től bevezetni tervezett vagyonadó központi adó lesz, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szed be, önbevallás alapján. A vagyonadót a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokra, a nagyértékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre vetnék ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék, ezen érték felett pedig 0,5 százalék lenne az adó. Az ingatlan értékének megállapítását értékövezeti besorolással segítik. A hétfői ülésnapon várhatóan szavaznak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló előterjesztésről, miszerint a jelenlegi bonus-malus rendszerrel szemben - az európai összehasonlítást és következetes alkalmazását is lehetővé tevő - központi kártörténeti nyilvántartás jönne létre.
    
A javaslat tartalmazza a biztosítási évfordulónaptár évhez való kötésének feloldását, ugyanis azt ezentúl a szerződéskötés időpontjához kötik majd, habár a szerződéses időszak továbbra is 12 hónap marad. Szavaznak a közoktatásról szóló törvény módosításáról, amely lehetővé tenné, hogy ha az intézmények úgy határoznak, akár már 14 éves korban, nyolcadik után megkezdődhessen a gyakorlati képzés a szakmunkásoktatásban. Jelenleg 9. és 10. évfolyamon közismereti oktatás folyik, s csak ezután indul a gyakorlati oktatás. Döntenek több közlekedési tárgyú törvényjavaslatról: a vasúti közlekedésről, az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról, valamint a közúti közlekedésről szóló törvények módosításáról. A közúti közlekedési törvény mérsékli a közúti bírság minimumát, meghatározza az egy eljárás keretében kiszabható bírság legfelső határát és pontosítja az objektív felelősség szabályait. 
    
Határoznak a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az EU tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról, miszerint a bűnügyi nyilvántartási rendszer két részből, a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásból áll majd. Döntés lesz a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, amelynek legjelentősebb változásai az automatikus fizetési haladék, a vagyonfelügyelőnek adott szélesebb jogkör, a csődbe jutott vállalkozások vagyonának fokozottabb védelme.
    
A határozathozatalok után vitatják meg az MSZP és az SZDSZ kezdeményezésére a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslatot, melynek indoklása szerint Magyarország aktívan támogatja a külföldi és nemzetközi felsőoktatási intézményeknek az ország területén történő minél nagyobb számban történő működését, és elő kívánja segíteni magyarországi megtelepedésüket. Kedden az adótörvények mellett megvitatják az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, valamint az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítást. A Göndör István által benyújtott javaslat szerint az országgyűlési képviselők a magánszemélyekkel azonos módon és feltételekkel adóznának a jövőben, a költségtérítésük pedig megszűnne. Az előterjesztés összefüggésben van azzal, hogy ebben a kérdésben az Országgyűlés Seres Mária magánszemély kezdeményezésére népszavazást rendelt el áprilisban. A referendumot elrendelő határozat jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. Megvitatják azt az MSZP-s képviselők kezdeményezte alkotmánymódosítást, amely büntethetővé tenné a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltését, valamint a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék terjesztését.