adozona.hu
Mi fán terem a szuperbruttó, és mi értelme van?
//test-adozona.hu/archive/20090529_ado_adocsomag_szuperbrutto_2010
Mi fán terem a szuperbruttó, és mi értelme van?
Könnyítene a cégek munkabérterhein, a legtöbbet az átlagjövedelem környékén keresőknek kedvezne a kormány 2010-re szóló adócsomagja, amely helyenként egyszerűsíti, másutt túlbonyolítja a közterhek rendszerét.
Az igazsághoz alighanem közelebb áll, hogy a szuperbruttó célja a tisztánlátás némi nehezítése. E megoldás ugyanis burkoltan az állami adóbevételek növelését is szolgálja, elvégre a magánszemély adózónak ezen összeg után kellene majd megfizetnie az szja-t. Ez egyfelől rendben lévőnek tűnhet, hiszen a felsorolt munkaadói terhek az emberek majdani jövedelmének (táppénznek, nyugdíjnak) a részbeni forrásai, mint ahogy ezekből is finanszírozzák például az egészségügyi szolgáltatásokat, gyógyszertámogatásokat. Tehát az említett munkaadói terhekből valamilyen formában jövedelem keletkezik, logikusnak látszik tehát a megadóztatásuk. A szuperbruttó egyébként prágai találmány, Csehországban 2008 óta alkalmazzák, ugyanakkor a HVG által megkérdezett adószakértők egyike sem tud más olyan országról, ahol ismernék ezt a fogalmat. Talán azért is ez a helyzet, mert a szuperbruttó bevezetése felveti a kettős adóztatás gyanúját, hiszen nemcsak akkor kellene adót fizetni utána, amikor a foglalkoztató megfizeti a járulékot, hanem akkor is, amikor jövedelem lesz belőle. Elvégre például a táppénz most is adóköteles, a nyugdíjat pedig a nettó (számított adókkal, járulékokkal csökkentett) jövedelemből állapítják meg. Ugyanakkor bonyolítja az elszámolásokat, az egyéni járulékokat ugyanis már a sima bruttóból vonnák.
Egyes természetbeni juttatásoknál viszont épp ellenkezőleg, adóra rakódik majd járulék, 54 százalékos adóval megfejelt érték után kell majd 27 százalékos járulékot fizetni (lásd a szabályváltozásokat fölsoroló írásunkat). Ez azt jelenti, hogy az adott juttatás az értékén felül még további 95,58 százalékba kerülne a munkáltatónak. A szakszervezetek nem véletlenül félnek attól, hogy a cégek inkább leállítják a túl drágává vált juttatásokat. Az átalakított szja-rendszerben az átlagkereset (havi „sima” bruttó 200 ezer forint) környékén, illetve kicsivel a fölött keresők járnak a legjobban. A 200 ezresek tábora a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint a mostaninál (tehát figyelmen kívül hagyva a júliustól hatályba lépő változásokat) jövőre havonta mintegy 15,7 ezer forinttal, a havi 240 ezret keresőké pedig bő 19 ezer forinttal többet vihet haza. A minimálbéreseknél kicsit több mint ezer forint a havi plusz, a havi 2 millió forintot keresőknél pedig 600 forint a mínusz, amit persze az utóbbiak aligha érzékelnek majd. Pénz az ablakban – vélik némi jogalappal a társasági adó átalakításáról a munkáltatók. Jóllehet eltörölnék a társasági különadót, ennek hatását kioltaná a társasági adó kulcsának emelése, különböző kedvezmények megszüntetése, az adóalap szélesítése. Ugyanakkor ezen az oldalon egyáltalán nem elhanyagolható bónusz a munkaadói bérterhek csökkenése, ami a minimálbér környékén meghaladja a havi 5 ezer forintot, az átlagkeresetűeknél csaknem 12 ezer forint, 500 ezer forintos bruttónál pedig majdnem 27 ezer forint. Egyszerűsíti a vállalkozók dolgát a kisadók (általuk is régóta szorgalmazott, tavaly mégis nemkívánatosnak minősített) eltörlése, illetve beépítése más járulékokba.