adozona.hu
Vagyonosodási vizsgálatok: hogyan spórolhatunk többmilliót?
//test-adozona.hu/archive/20090424_adoalap_becsles_vagyonosodas_vizsgalat_mi
Vagyonosodási vizsgálatok: hogyan spórolhatunk többmilliót?
Tetszik
A vagyonosodási vizsgálatoknál a becsléssel megállapított adóalapot az adóhatóság beleszámítja az összevont adóalapba. Emiatt a vizsgált évben figyelembe vett adójóváírást a jogosultsági határ átlépése miatt visszavonja. A becsléssel megállapított adóalapot egyéb jövedelemnek tekinti, és ez alapján 11 százalék eho-val is terheli. Ez utóbbit már a most induló eljárásokban nem minden esetben alkalmazza az adóhatóság. A korábbi eljárásokban, illetve néhány regionális igazgatóságon azonban továbbra is felszámítja a 11 százalék eho-t. Az erre irányuló szándékot abból ismerhetjük fel, ha a „meghívón” nem csak személyi jövedelemadó, hanem egészségügyi hozzájárulás adónem vizsgálatát is feltüntetik. Van-e jelentősége ennek a nyelvtani, matematikai okfejtésnek? Van-e számszerű kihatása a megállapított adóhiányra? Vagyis hogyan spórolhatunk meg egy vagyonosodási vizsgálatnál akár több millió forintot?
A becsléssel megállapított adóalapot egyéb jövedelemnek minősítik általában a revizorok. Ezt arra alapítják, hogy a becsléssel megállapított adóalapot azt összevont adóalapba tartozónak tekintik. Ezzel a feltevéssel valóban nem lehet máshova besorolni az „eltitkolt jövedelmet”, mint az egyéb jövedelembe. A jogszabály szövege viszont azt mondja (Art. 109.§ (2) bekezdés), hogy a „Az adóhatóság (…) a feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelem eltitkolást megállapítja”. Sajnos bármennyire nem szeretjük a matematikát, nem tudjuk kikerülni jogszabály-értelmezéskor. Az adóhatóság azzal, hogy az adóalapba tartozónak tekinti a becsléssel megállapított adóalapot, ezzel az összevont adóalap részhalmazának tekinti. A jogszabály szövege, viszont halmazok unióját írja elő: összevont adóalaphoz kell hozzászámítani.
Összevont adóalaphoz | Összevont adóalapba | ||
önálló tevékenység | önálló tevékenység | ||
Nem önálló tevékenység | Nem önálló tevékenység | ||
Egyéb jövedelem | Egyéb jövedelem | Becsült adóalap | |
Becsléssel megállapított adóalap | |||
Akkor visszatérve a cikk elején feltett kérdésre: a becsléssel megállapított adóalapnak van-e számszerű kihatása a megállapított adóhiányra a válasz: Két esetben van! Az egyik, ha a megbízólevél hatálya kiterjed az egészségügyi hozzájárulás adónemre is, illetve, ha a becsléssel megállapított adóalap évében a magánszemély bevallásában adójóváírást vett figyelembe.
Ha a törvény szövegét a magyar nyelv és a matematika szabályi szerint értelmezzük, akkor a becsléssel megállapított adóalap egy úgynevezett adóalap növelő tétel. Adóját az „összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó adómértékkel” állapítjuk meg. Mivel nem tartozik az összevont adóalapba, ezért nem minősíthető „egyéb jövedelemnek”. A becsléssel megállapított adóalap nincs visszamenőleges kihatással az adójóváírás összegére sem. Az szja-törvény úgy határozza meg: a jogosultsági határnál figyelembe veendő magánszemélyek összes jövedelmét, hogy „ az adóévben a magánszemély bevallásában bevallott, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt (az összevont adóalapba tartozó és külön adózó) összes jövedelem”. Tehát ha ismét a törvény szövegét, a magyar nyelv és a matematika szabályi szerint értelmezzük, akkor a becsléssel megállapított adóalap nem módosítja visszamenőlegesen az szja-törvény 3.§ 75. pontjában meghatározott „összes jövedelmet”. Emiatt az adójóváírás „visszavétele” becslés esetén ellentétes a törvény szövegével.
Számszerűsítsük, mennyit nyerhetünk az általános iskolai magyar nyelv és matematikai halmazelmélet ismeretek felelevenítésével:
Egymillió forint / év becsült adóalapnál 110 ezer forint eho-t számol fel (nem minden esetben) az adóhatóság és (évtől függően) kb. 110 ezer forint adójóváírást von el. Ez 1 millió forint adóalaphiánynál 220 ezer adótöbbletet jelent. Erre jön még az 50 százalék adóbírság és késedelmi kamata. Összesen az 1 millió forintra átlagosan kb. 400 ezer forint jöhet rá ( 40% ).
Ezt spórolhatja meg a magánszemély egy vagyonosodási vizsgálatnál.
A revizorok a vizsgálatok során egy központilag kidolgozott módszertant követnek.
Az általam felvetett jogértelmezési kérdésre a Módszertani útmutató nem tartalmaz útmutatást. Ma már egyes Regionális Igazgatóságok nem számítják fel a 11% eho-t, mivel nem teljesül az a törvényi feltétel, hogy a becsléssel megállapított adóalap adóelőleg alapját képezi. Mivel e kérdéskörben a revizoroknak viszonylag „szabad keze van”, ezért fontos, hogy már az ellenőrzési eljárás alatt képviselőként eljáró adózási szakember segítse a revizorokat a helyes jogértelmezésben.
Ha egy hibás, téves feltevést jónak fogadunk el, akkor abból kiindulva már hibátlan módszereket dolgozhatunk ki. Ha a becsléssel megállapított adóalapot az összevont adóalapba tartozónak tekintünk, akkor már helyes lehet a 11 százalék eho felszámítása, illetve az adójóváírás utólagos megvonása.
Angyal József okleveles adószakértő
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
