Elszámolható költségek és adóvonzataik

Megosztás Tetszik

A K+F tevékenységet hogyan számolhatja el a cég és milyen adóvonzatai vannak? Összefoglaltuk.

A Számviteli törvény szempontjából nem aktiválható K+F tevékenységnek minősül az alap illetve alkalmazott kutatás. 

Eszerint:

• Az alapkutatás olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. (Számviteli törvény 3.§ (4) bekezdés 2. pont)

• Az alkalmazott kutatás új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. (Számviteli törvény 3.§ (4) bekezdés 3. pont)

Aktiválható azonban a kísérleti fejlesztés értéke (Számviteli törvény 3.§ (4) bek. 4. pont). A kísérleti fejlesztés olyan kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek, szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése, illetve már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.

Társasági adó vonzatai

Azok a társaságok, amelyek kutatási-fejlesztési tevékenységet (alapkutatást, alkalmazott kutatást, vagy kísérleti fejlesztést) végeznek, csökkenthetik adózás előtti eredményüket a K+F tevékenység közvetlen költségével. Az adózó kedvezmény formája attól függ, hogy a költségeket kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba veszi, vagy sem. Az állományba nem vett költségek esetében a csökkentésre a költségek felmerülésének adóévében nyílik lehetőség. Abban az esetben viszont, ha az adózó állományba veszi a költségeit, két lehetőség közül választhat:

1. a költség felmerülése adóévében veszi igénybe a kedvezményt, vagy
2. értékcsökkenés elszámolásának adóéveiben, de legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig érvényesíti kedvezményét.

A kedvezmény számítása során nem vehető figyelembe K+F költségként:

- belföldi illetőségű adózótól, vagy
- külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól, vagy
- a szolgáltatás megrendelésének (továbbadásának) hiányáról nyilatkozatot nem tevő személytől igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költség.

A kedvezmény számításánál ugyancsak csökkenteni kell a K+F költségeket a kapott támogatás adóévre jutó részével. A kedvezmény mértéke általában a K+F tevékenység közvetlen költségével egyező mértékű, ugyanakkor a következő feltételek együttes teljesülése esetén ennek háromszorosa csökkenti az adózás előtti eredményt: a vállalkozás a kutatási tevékenységet valamely felsőoktatási intézménnyel vagy a Magyar Tudományos Akadémiával vagy az általuk alapított kutatóintézettel (kutatóhellyel) vagy hasonló jogállású tagállami szervezettel - megállapodás alapján - közösen végzi.

A háromszoros kedvezményre vonatkozó további két különös előírás:

- az adóalapnál érvényesített kedvezmény legfeljebb 50 millió HUF lehet,
- a kedvezmény további korlátja, hogy a 2004-től ilyen jogcímen igénybe vett kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Továbbá a gazdasági pályázatokat sem árt figyelembe venni, mivel nagyon sok előnyös pályázat került meghirdetésre ezen tevékenységet illetően.

Ferencz Gyöngyi – Kneitner Lea
VGD