Adójóváírás: mi volt és mi lesz?

dr. Marosi Andrea

2009.04.08., 06:19 Frissítve: 2009.04.07., 16:27

Tetszik

Az adójóváírás (alkalmazotti kedvezmény) jelenleg is használatos formája 1997-ben került be a személyi jövedelemadó törvénybe. Bevezetését indokolta, hogy ez időben az alkalmazottaknak viszonylag csekély „adótervezési” (adóelkerülési) lehetőségük volt, szemben a vállalkozókkal. Ez a 2000-es években megváltozott. Az úgynevezett cafetéria elemek felfuttatása révén a bérből-fizetésből élők is jelentős adómentes bevételekhez juthattak. Mi történt ezután?

Az adójóváírás rendszere 2002 szeptemberétől változott meg jelentősen. Az akkori politikai szándékot - minimálbér adómentesítését - a Pénzügyminisztérium az adójóváírás emelésével oldotta meg. A megvalósítás során azonban jelentősen túlteljesítették az adócsökkentést. 2002 szeptemberéig az adójóváírás havi összege 3 000 forint volt, a jogosultsági határ 1 200 000 forint. A minimálbér összege 2002-ben havi 50 000 forint, éves szinten 600 000 forint. A politikai szándéknak a kiegészítő adójóváírás bevezetése felelt volna meg 600 000 forint kiegészítő jogosultsági határig, havi 6 000 forint kiegészítő adójóváírással. Ennek költségvetési kihatása 100 milliárd forint lett volna. Ennyi is szerepelt a bevételi tervben.

Számoljon itt!

Kattintson és számoljon az Adózóna 2009-es bérkalkulátorával!

A politikai szándéknak megfelelő kiegészítő adójóváírás helyett a Pénzügyminisztérium az 1 200 000 forint jogosultsági határig emelte meg az adójóváírás összegét 10 százalékról 18 százalékra, illetve havi összegét 3 000 forintról 9 000 forintra. Ez már a költségvetés bevételi oldalát 240 milliárd forinttal csökkentette. A különbség évi 140 milliárd bevétel kiesés lett!

Mit észleltek ebből a magányszemélyek? Aki a havi minimálbér kétszeresét (100 000 forint) kereste, annak is havi 6 000 forinttal növekedett a nettó jövedelme 2002 szeptemberétől. Az emberek reakciója kettős volt: volt aki megijedt, hogy nem kell-e év végén visszafizetni ezt a többletet, mások egyszerűen tudomásul vették, hogy nettó jövedelmük valamilyen ismeretlen okból havi 6 000 forinttal emelkedett. Ezért is növekedett 2003-ban terven felül a nettóbér kiáramlás, amely a bérből és fizetésből élők zsebébe került. 2002 szeptembere óta több, mint 800 milliárd forint. Adni sokkal könnyebb, mint visszavenni, de úgy adni sem érdemes, hogy aki kapja, nem tud róla. Most el kellene magyarázni az embereknek, hogy az adójóváírás ilyen mértékű emelése miért került így elfogadásra.

Az adóreform javaslatok visszatérő eleme, hogy meg kellene szüntetni a minimálbér adómentesítését. Az egykulcsos szja-rendszer is feltételezi a kedvezmények megszüntetését. Az adójóváírás kedvezménye ma kb. 300 milliárd forint / év bevétel kiesését okoz.

Az évközi módosítás nem lehetséges éves számítású adók esetében. Ilyen a személyi jövedelemadó összevonandó, vagyis pl. bérjövedelmek esetén is. A speciális számítási mód akadálya több azonnali évközi módosításnak is. A várhatóan parlamenti vita alá kerülő adócsomagban koherencia zavart jelenthet az évközi módosítás, mint például a családi pótlék 2009. szeptember 1-től adóterhet nem viselő járandóságként való besorolása. Miután az adójóváírás speciális („közlekedő edények törvénye” elve szerinti) számítása miatt év közben nem lehet új adóterhet nem viselő járandóságot bevezetni, ezért nem lehetne kiszámítani az adójóváírás számításához szükséges éves összes jövedelmet sem. Az évközi módosításra, így a családi családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá minősítésére is csak 2010. január 1-től lehetséges.

Angyal József
okleveles adószakértő

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.