Béren kívüli juttatás: diszkriminálhat a munkaadó?

Megosztás Tetszik

Megkülönböztetheti-e egy cég a munkavállalóit, amikor a béren kívüli juttatások kiosztásáról dönt? Saját vállalkozás ügyvezetőjeként kaphat-e valaki cafeteriát? Olvasóink kérdéseire az Adózóna cafeteria-szakértője, Domonkos Rita, a Sodexo munkatársa válaszol.

Nem kaptam cafeteriát, pedig heti 40 órára voltam bejelentve nyugdíjasként, miközben volt kollégám, akit szintén nyugdíjasként, biztonsági munkatársnak vettek fel, később megkapta a béren kívüli juttatást. A cég szerint mi nem ugyanolyan jogokkal rendelkező munkavállalók vagyunk, mint a más beosztásban dolgozók. Megkülönböztethet-e a cégvezetés így, és visszamenőlegesen is követelhetjük-e a cafeteria meg nem fizetése miatt kiesett összeget?

A törvényben annyit találtam, hogy minden munkavállalónak jár cafeteria. Közalkalmazottként dolgozom 19 éve, most 5 hónapja dolgozom, előtte gyeden voltam. Múlt héten osztották ki az ajándékutalványokat, én és a kolleganőm nem kaptunk, mivel nincs meg a tényleges 6 hónapunk. Hol találom meg a pontos szabályozást, illetve mit tehetek?

A munkáltató valóban dönthet úgy, hogy bizonyos feltételekhez köti a béren kívüli juttatásokra való jogosultságot. Ezek lehetnek például a próbaidő lejárta, bizonyos mértékű minimális eltöltött idő a cégnél. Általános gyakorlat az is, hogy az állományban lévő, de valós munkavégzést nem folytató munkavállalókat (például táppénzen, gyeden levőket, munkavégzés alól felmentetteket) is kizárják a juttatásokból. A szabályozást a munkáltatónak kell elkészítenie és hozzáférhetővé tennie a munkavállalók számára.

Most induló vállalkozásomnak (egyszemélyes kft.) tulajdonosa és ügyvezetője is leszek egyben. Igénybe vehetem cafeteria rendszer szolgáltatásait így, azaz hogy nem leszek alkalmazott? 

A béren kívüli juttatások munkáltatói-munkavállalói jogviszonyhoz kötöttek. Mivel a tulajdonos nem lesz alkalmazott, ez a munkáltatói-munkavállalói jogviszony nem áll fenn, így nem jogosult az adómentes juttatásokra.