hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Járulékcsökkentés és szja-kulcsok évközi módosítása: hol a buktató? - kalkulátorokkal

  • dr. Marosi Andrea

Fellendülés idején akár funkcionálhattak volna a Gyurcsány Ferenc kormányfő által a parlamentben egy héttel ezelőtt elővezetett adóátrendezési javaslatok. Recesszióban viszont kétséges, hogy az erőteljes külpiaci kitettségű magyar gazdaságot kellőképpen élénkíthetik-e a versenyhátrányt csak mérsékelni képes munkateher-csökkentések, írja a HVG.

Elolvadt a mersz, ha volt valaha egyáltalán. Úgy tűnik, a kormány most is jószerével csak a költségvetés bevételi oldalát kozmetikázná, a kiadásit nem. Néhány szociális transzfer kivételével ezúttal is szinte érintetlenek maradnának a közkiadások. Legalábbis nem látni, hogy lenne szándék például a közszféra költségeinek érdemi lefaragására, az állami tulajdonú cégek támogatásának csökkentésére, egyes társadalmi csoportok ingyenes vagy kedvezményes (például utazási) kiváltságainak eltörlésére.

A nagy horderejű közteher-átrendezésként beharangozott, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján ismertetett változtatások forintban mérve aligha nevezhetők monumentálisnak. Hiszen a büdzsé és az adófizetők szempontjából az idei évre semleges hatásúnak mondott, 2009-ben és 2010-ben együttesen 800-900 milliárd forintos köztehermérséklést, illetve összesen ugyanennyi adóemelést és közkiadás-lefaragást tartalmazó csomagnál volt már testesebb elképzelés is. Igaz, nem kormányzati elővezetésben, hanem például a jegybankelnök, illetve tavaly augusztusban a négy nagy adótanácsadó (a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers), azaz a Big Four részéről. Simor András több ezermilliárdos átalakítást, a kvartett 1100 milliárdos költségvetési karcsúsítást javasolt. Az idei, a GDP 1 százalékát érintő, 200-220 milliárd forintos (egyebek között minisztériumi kiadás- és energiaártámogatás-mérséklésből fakadó) közkiadás-csökkentésnek jövőre egyébként a dupláját ígéri a kormányfő, ebből azonban 2008-hoz képest így is csak néhány tízmilliárddal nagyobb összeg maradhatna az adófizetők zsebében.

Bér-és bérköltség-kalkulátor 2009.
Ha szeretné tudni, hogy mennyit fizet most munkavállalója után, számolja ki itt!
Kétségkívül új vonása a mostani átrendezésnek, hogy hosszú idő után hozzá mertek kezdeni a munkára, illetve a fogyasztásra rakódó közterhek közti arányok megváltoztatásához, kisebbítve az előbbieket, növelve az utóbbiakat. Az átalakítást helyeslik, a közkiadások karcsúsítását azonban kevésnek tartják a Big Four adószakemberei. László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere szerint a kormány elképzeléseiben sok minden visszaköszön tavalyi javaslatukból, s Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója is azt hangsúlyozta a HVG-nek, hogy nem teljesen fölösleges szakértői anyagokat letenni a kabinet asztalára. Ugyanakkor Oszkó vegyes érzésekkel fogadta a február 16-án bejelentett gazdaságélénkítő csomagot, elsősorban azt nehezményezve, hogy a költségvetés kiadásainak erőteljesebb lefaragását a távoli jövőbe száműzné a kormány. Az adószakember úgy véli: nem helytálló az a kormányfői kijelentés, miszerint Magyarország a mostani változtatásokkal a régió legversenyképesebb országává válna. Szerinte Magyarország csak önmagához képest lesz versenyképesebb, a térség többi államához viszonyítva nem. Az adóék (a bérhez kapcsolódó összes munkáltatói és munkavállalói költségvetési befizetés és az összes bérköltség hányadosa) tekintetében a magyarországi 54,4 százalékot az OECD-államokban csak Belgiumé előzi meg, Szlovákiában 38,5 százalék, Lengyelországban 42,8 százalék, Csehországban pedig 42,9 százalék ez a mutató. Vagyis a most javasolt 5 százalékpontos munkaadói járulékmérséklés pusztán a versenyhátrány egy részének ledolgozására elegendő.

Áfaemelés és ingatlanadó: az ördög a részletekben

Méltán hiányolja az ingatlanadóval és az iparűzési adóval kapcsolatos konkrét elképzeléseket László Csaba. Hiszen az utóbbiról sokak várakozása ellenére szó sem esett, az előbbiről pedig csak annyi tudható meg az intézkedések kormányzati háttéranyagából, hogy bevezetését a Gyurcsány-kormány 2011-re, tehát a mandátuma lejártát követő időszakra időzítené. Egy ilyen adó állítólag a – kormányzásra 2010-től nagyon is esélyes – Fidesztől sem áll távol. A legnagyobb ellenzéki párt egyébként érdemben most sem elemezte Gyurcsányék javaslatait, helyette a KDNP-hez hasonlóan nemes egyszerűséggel ezúttal is pusztán megszorító intézkedéseknek titulálta azokat. Van igazság Orbán Viktor Fidesz-elnök megjegyzésében, miszerint a kormányfő mást mond az adócsökkentésről a páros és megint mást a páratlan napokon. Ugyanakkor mára unalmassá vált a fideszes és a KDNP-s országgyűlési képviselők kormányfői beszédek alatti örökös kivonulása is. Mint ahogy a választók joggal szegezhetnék a legnagyobb ellenzéki pártnak és kistestvérének, hogy miközben szinte mindent zsigerből elutasítanak, nem rukkolnak elő saját ötleteikkel. Semjén Zsolt KDNP-s frakcióvezető ezúttal változtatott ezen, például a magáncsőd intézményének bevezetését sürgetve, illetve az alapvető élelmiszereknél a júliustól 20-ról 23 százalékra emelendő áfakulcs helyett 5 százalékost javasolva. Noha a zsír és parizer definícióján elakadt a frakcióvezető és a kormányfő közötti vita, Gyurcsány nem zárkózott el az elképzeléstől, de az így kieső költségvetési bevételekért cserébe más bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő ötletet kért.

A kormányfő egyébként ezúttal nem a „bátor” és a „szenvedélyes” figurát hozta. Az előbbit, ha nem is szó szerint, Dávid Ibolya MDF-elnök hiányolta, arra hivatkozva, hogy a késlekedés ellenére is „előkészítetlen program” nem tartalmaz gyógyírt arra az esetre, ha tovább mélyül a válság. A javasoltnál több kiadáscsökkentést vártak a válságkezelő csomagtól a szabaddemokraták is, akik ahogy korábban, most a parlamentben is hangsúlyozták, hogy az áfaemelést nem hajlandók megszavazni. Mások kiskapura játszanak az áfaemelés miatt. A minap kolumnás hirdetéseket jelentetett meg a vendéglátós és az idegenforgalmi szakma, az általánosnál alacsonyabb kulcsot kérve, lényegében arra hivatkozva, hogy a magasabb teher még jobban hazavágná forgalmukat, amúgy is elveszőben lévő jövedelmezőségüket. Ebből még tényleg lehet baj – véli a magát amúgy a normatív adóterhek híveként aposztrofáló Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Szerinte az áfaemelés többélű fegyver, a büdzsé profitálhat a rugalmatlan keresletű termékekre rakodó adó többletbevételeiből, de ugyanez visszaüthet a más ágazatok bevételeit is befolyásolni képes, igencsak árérzékeny idegenforgalomnál.

Átalányadó kalkulátor 2009.
Számolja ki, hogy a jelenlegi jogszabályok mellett, mennyit kell adóznia társas vállalkozásként! A minimumadóját számítsa ki itt!
Külső szemlélő számára egyelőre ködösek a társasági adóval kapcsolatos elképzelések hatásai. A vállalkozások számára az adókulcs 16-ról 19 százalékra javasolt emelése részben kioltja a 4 százalékos különadó eltörléséből származó hasznot, és kétséges, hogy a maradék teljesen semlegesítené-e a különböző adókedvezmények megszüntetését. Ezek közül Oszkó szerint rossz irányba visz az a javaslat, amely például a kutatás-fejlesztéshez, jogdíjakhoz kötődő bónuszokat is kivezetné a kedvezmények köréből. 

Cafeteria-kalkulátor 2009.
Ha tudni szeretné, mennyi juttatást adhat jelenleg adómentesen dolgozóinak, kattintson ide!
A személyi jövedelemadóban (szja) hasonlókat javasoló kormányelképzeléseket viszont a szakszervezetek támadják – Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint például az étkezési jegyhez és az üdülési csekkhez kapcsolódó adómentességek megszüntetését nem begyepesedett szakszervezeti nézőpontból, vagyis a kiharcolt vívmányok védelmében, hanem a kedvezmények eltörlésének bumeránghatása miatt. Mondván, ágazatok, kisebb vendéglők és panziók épültek ezekre a kedvezményekre, s az adóelőnyök megszüntetése forgalom-visszaeséshez, elbocsátásokhoz, végső soron a foglalkoztatottság csökkenéséhez, az állami adóbevételek apadásához vezethet.

Kétségkívül világraszóló újdonság az szja-kulcsok és az adójóváírás évközi – júliusi – módosítása. Az újkori Magyarország 21 éves adótörténete alatt sem fordult elő még ilyesmi. Mindenesetre az adófizetőknek alighanem fel kell kötniük fehérneműjüket, hogy az idei évről szabályos adóbevallást készítsenek. Ráadásul szeptembertől sokaknak újabb változtatást kell majd figyelembe venni: akkortól adóterhet nem viselő járandóságként a családi pótlékot és a lakásszerzéshez igénybe vehető szocpoltámogatást is szerepeltetni kellene majd a bevallásban. A gyeddel kapcsolatos szigorításokra mindenképpen időt kellett hagyni, miután, mint annyi másban, ebben is köti a kormány kezét a Bokros-csomag kapcsán hozott alkotmánybírósági határozat, amely az anyasági támogatások megkurtításánál a bevezetést megelőzően az új szabályok kilenc hónappal korábbi kihirdetését írta elő.

Nyugdíjas munka
2009-es kalkulátor, számolja ki!
A szerzett jog okán alighanem megtorpedózná a taláros testület a 13. havi nyugdíj teljes eltörlését is. A nyugdíjemelés átrendezése viszont feltehetően nem ütközik ilyen akadályba, s talán még a Fidesz ellenállásába sem. Legalábbis ha tartják magukat az elnökük által tavaly nyáron zárt körben elmondottakhoz. Eszerint pusztán az inflációhoz igazodva – azaz a keresetnövekedést figyelmen kívül hagyva – lehetne növelni az időskori ellátásokat (HVG, 2008. június 14.). Orbán Viktor elképzelésére rímel a Gyurcsány-kormány javaslata, amely 2010-től a GDP-növekedéshez kötné a nyugdíjemelést. Eszerint 2 százalék alatti gyarapodásnál csak inflációkövető (reálérték-megőrző) emelés lenne, a fölött pedig fokozatosan növekvően vennék figyelembe az országos nettókereset-emelkedést, s a jelenlegi 50-50 százalékos hatás 4 százalék feletti GDP-növekedésnél érvényesülne. E változtatás nyomán jövőre mintegy 80 milliárd forinttal kevesebb jutna nyugdíjemelésre, mint a mai szabályok szerint.

Molnár Patrícia 
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink