Új házipénztár-szabály: fiktív könyvelésért kollektív büntetés

Megosztás Tetszik

A korábbi alkotmánybírósági megsemmisítésre fittyet hányva az Országgyűlés ismét olyan szabályt fogadott el, amely 2009-től bünteti, ha a cégek házipénztárukban többet tartanak egy meghatározott összegnél.

A 2006-os 300 ezer forint ma már 500 ezret ér, az akkori éves bevétel 0,8 százaléka pedig annak 1,2 százalékát. Legalábbis erre utal a túl nagyra duzzadó céges házipénztárak ellen újra harcba induló kormány – a parlament által december 1-jén elfogadott – javaslata. E szerint a 2009-től érvényes házipénztár-szigorítás jószerével csak az értékhatárokat módosító megismétlése az Alkotmánybíróság (AB) előtt egyszer már megbukott törvénynek.

A két új pénzkezelési bekezdéssel kibővült számviteli törvény előírásai szerint a gazdálkodó szervezetek 2009-től nem tarthatnak kedvük szerinti összeget a házipénztárukban. A jogalkotó a készpénzállomány felső határát a házipénztár napi záróállományának havi átlagában határozta meg, ami nem lehet nagyobb, mint a társaság előző üzleti évi összes nettó bevételének 1,2 százaléka, vagy ha az kevesebb, mint 500 ezer forint, ekkor az utóbbi. A szabályok értelemszerűen a számviteli törvény hatálya alá tartozókra vonatkoznak, tehát az egyéni vállalkozókra és a bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adót fizető bt-kre nem.

Az új előírás megszegése esetére ez alkalommal nem rendelt fizetnivalókat a parlament (szemben a 2006-os, a túllépés összege utáni 20 százalékos házipénztáradóval). Ugyanakkor ingyen ezentúl sem úszható meg a lazaság. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban a HVG kérdésére elmondták: a szabály megsértői egy esetleges adóhivatali ellenőrzés során a pénzkezelési előírások megsértése miatt az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírságra számíthatnak. Ez gazdálkodó szervezetek esetében első alkalommal akár 500 ezer forintra is rúghat. Ha pedig a cég a revizor által megadott határidőre sem kurtítja az előírt mértékre házipénztára készpénzállományát, a korábban kirótt bírság dupláját kell megfizetni. Abban az esetben viszont, ha a határidőre teljesíti kötelezettségét, az első alkalommal kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

A könyvelői körökben keringő történetek alapján érthető a kormányzati igyekezet, ugyanis gyakori, hogy a pár ezer forint tőkéjű bt-knél is több tízmillió van a házipénztárban, persze csak papíron. E nyilvánvalóan fiktív könyvelési tételeknek nagyon egyszerű a magyarázata: a tulajdonosok rég elköltötték magáncélokra a házipénztárban feltüntetett forintokat, anélkül hogy megfizették volna a társasági és különadó elkerülhetetlen lerovását követően fennmaradó summa után a 25 százalékos (illetve a tavalyig létező 35 százalékos) osztalékadót, valamint a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Folytatás: MIchnai Attila cikkét a HVG-ben olvashatják.