Vámosi-Nagy: minden 3. ember minimálbéren

dr. Vámosi-Nagy Szabolcs

2009.01.09., 12:09 Frissítve: 2009.01.09., 12:09

Tetszik

Az adóhivatal októberben újból közzétette az előző év bevallási adatait. Az adatok tanulságosak, bizonyos értelemben megdöbbentőek. A bérjövedelem átlaga évi 1783 ezer forint volt, ami 149 ezer forintos havi bruttó jövedelmet jelent. Ha levonjuk az adót és a járulékokat, megélhetésre alig 80 ezer forint marad.

Négy és félmillió magánszemélynek volt 2007-ben olyan jövedelme, amelyről bevallást (munkáltatói elszámolást, hatósági adó-megállapítást) kellett készíteni. A bevallások száma kiugróan magas volt. Ez elsősorban a jogszabályi változásnak köszönhető, amely szerint a munkáltatói adó-megállapítás kötelező jellege megszűnt. Ezért a bevallások aránya 55 százalékról 79 százalékra nőtt. Túlzott következtetés lenne azt gondolni, hogy ennyi pénzből éltek az emberek, hiszen a magyar adórendszer sajátossága, hogy jelentős kiáramló jövedelmek kívül maradnak az adózás hatáskörén. Ilyen például a nyugdíj, a családi pótlék és a szociális segély is.

Ezzel együtt azért alacsonynak tűnik még akkor is, ha ez 6,3 százalékkal magasabb az előző (2006) évinél. Ennél szomorúbb az az adat, hogy csaknem minden harmadik magánszemély (1,43 millió fő) minimálbért vallott. Ez nyilvánvalóan nem valós jövedelem-közlés. Híven tükrözi azt a magyarországi gyakorlatot, hogy papíron minimálbér, a többi zsebbe. Valószínűleg egy-két százezer ember tényleg minimálbért keres, de egymilliónál több?! Ez aligha igaz. A teherviselő réteg az az egymillió százhatvankilencezer honfitársunk, akik évi 2 millió feletti jövedelmet vallottak, s a személyi jövedelemadó tömegének négyötödét fizették. Ezen belül az adó tömegének 30 százalékát mindössze száznegyvenezren jegyzik! Az adat jól mutatja, hogy a progresszió sokkal magasabb, mint ahogy az szja adótáblából következne. A legfőbb ok az adójóváírás, amely a minimálbéresek esetén szinte teljes adómentességet biztosít. Kedvezőtlenebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a személyi jövedelemadó mellett különadót is kell a nagyobb jövedelemrész után fizetni (89 ezer Ft/év). Ennek az ’ideiglenes’ adónak voltaképpen a személyi jövedelemadó sávosan progresszív adótáblájában lenne a helye, igaz, ebben az esetben nem lehetne játszani az adóterhelési statisztikai adatokkal. Ami igazán tanulságos adat: szja-t a négy és félmillió emberből csupán 3.663 ezer fő fizetett, a 839 ezer embernek úgy keletkezett adóalapja, hogy adót nem kellett fizetnie. Vajon jó ez a szisztéma?

Az átlagos szja terhelés 18,6 százalékos az összevonandó jövedelmeknél. Azonban sok embernek nincs adófizetési kötelezettsége, jó lenne tudni az adót fizetők átlagos adóterhelését. Ezt sajnos az adóhivatal már második éve nem teszi közzé. Alighanem jó úton járunk, ha ezt kb. 23 százalékra becsüljük. (Persze, itt nem számolunk a bért terhelő 17,5 százalékos járulékkal. Az igazi csemege az egyéni vállalkozók rétege. Több, mint négyszázezren vannak, akik közül mintegy 50 ezren eváznak, s sokan bevételi átalányt fizetnek. A költségelszámolásos normál rendszerben több, mint 300 ezren adóznak. 43 százalékuknak nincs jövedelmük! Ez döbbenetes szám, ennyien abból élnek, hogy – pestiesen szólva – ’szombaton zárva tartanak’. Hogyan lehetséges ez? Valamit érdemes lenne kitalálni, hogy a közteherviselés tényleg a köz teherviselése legyen, mert az egyensúlytalanság magáért kiállt. Igaz, ez már a második világháború óta így van. Ezt vajon átvisszük a XXII. századba is?

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.