adozona.hu
Közös megegyezés vagy felmondás: melyikkel járunk jobban GYES alatt?
//test-adozona.hu/archive/20081212_megegyezes_felmondas_gyes_szakerto
Közös megegyezés vagy felmondás: melyikkel járunk jobban GYES alatt?
Tetszik
Munkaviszony megszüntetésénél meddig jár a védettség a kismamának? Mit tehet a munkavállaló, ha kevesebb bért fizetnek ki neki, mint ami a törvény szerint járna? Olvasói kérdésekre Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszolt.
A kismamát a gyermek gondozási segély folyósítása alatt illeti meg felmondási védelem. A felmondási védelem 30 nappal meghosszabbodik, hogy ha a védettség alapjául szolgáló időszak (jelen esetben a GYES) is hosszabb volt 30 napnál. A munkáltató a védettség alapjául szolgáló időszak – GYES - lejártát követően közölheti Önnel a felmondását, azonban a felmondási ideje csak további 30 nap elteltével kezdődhet meg. A felmondást minden esetben írásban kell közölni a munkavállalóval és annak tartalmaznia kell a törvénynek megfelelő indokolást is. Közös megegyezés választása akkor kedvező Önnek, ha tudja, hogy valóban van olyan jogszerű indoka a munkáltatónak (pl. létszámcsökkentés, átszervezés), amely alapján a munkaviszonyát jogszerűen megszüntetheti. Figyeljen arra, hogy a közös megegyezésben legalább olyan összegben állapodjanak meg, mint amennyi Önnek a munkáltató felmondás esetén járna (azaz felmondási időre járó átlagkereset és a ki nem vett szabadságok megváltása). A felmondást aláírnia nem kell, az a közléssel, aláírás nélkül is hatályosul.
Mit tehetnek azok a biztonsági őrök akiknek nem hajlando kifizetni a munkáltató az M T 144§-a valamint 316/2005-ös kormányrendelet alapjan meghatározott legkisebb munkabér összegét.
Amennyiben a munkáltató nem tesz eleget a törvényi kötelezettségének, úgy a munkavállalók csak a munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetik keresettel az igényeiket. A munkaügyi jogvitákra főszabály szerint a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes. Jelezném azonban, hogy részmunkaidő esetén a minimálbér mértékét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.
Hat éve dolgozom jelenlegi munkahelyemen ruházati boltban szakképzett eladóként, vállalkozónál. 2008 január 1-től bruttó fizetésem 69000 forint, amivel én nem értek egyet, mert szerintem nem ez a szakmunkás bérminimum. Most jutott tudomásomra az is, hogy a tavalyi évben is a kisebb bért kaptam, mivel 2007-ben brutto 68800 forintot kaptam. Szóltam a főnökömnek, de nem sok sikerrel jártam.
Feltételezve, hogy az ő munkaköre szakképzettséget igénylő munkaörnek minősül és hogy foglalkoztatására teljes munkaidőben havidíjas elszámolással kerül sor, a 316/2005. évi Kormányrendelet alapján a 2007. évben –figyelemmel arra, hogy 2 évnél több gyakorlata van – bruttó 65.500 forint 115 százalékát, azaz (a rendeletben megadott kerekítési szabályok figyelembe vételével) 75.400 forintot, míg 2008-ban 69.000 fornt, 125 százalékát, azaz 86.300 forintot kellett volna a munkáltatójának bérminimumként fizetnie.
Munkabérrel kapcsolatos kérdésem lenne. Május 9-én kezdtem meg közhasznúként a munkámat az egyik települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalában. A besorolásom szellemi foglalkozású, gyakornok megnevezésű 36 kódszámú munkakörben. Az ajtómon a polgármesteri referens felirat szerepel. A fizetésem havi bruttó 90.000 fornt volt. Most járt le a 3 hónapom. Egy nap kihagyás után újra alkalmaztak, megint közhasznúként, egy hónapra - a folytatás egy pályázat sikerességétől függ. A munkaköröm ugyanaz maradt. De végre kaptam egy tájékoztatást, mely szerint a munkaköröm betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: felsőfokú. Nekem főiskolai diplomám van és nyelvvizsgám. Az azonos munkakörben dolgozó kollégám havi bruttó 147 ezer forintot keres. Nekem az alacsonyabb fizetésemet azzal indokolták, hogy le kell telnie a próbaidőnek, mások azzal, hogy nem szükséges a munkámhoz a diplomám. Kérdés azonban, hogy a fentiek alapján van-e valamilyen jogos alapom, hogy magasabb bért kérjek, vagy egyszerűen csak a személyes szimpátia miatt kap a kollégám magasabb fizetést. Egyébként ő is pár hónapja van az önkormányzatnál, de neki 3 hónap után már fölemelték a fizetését. Kérdésem lenne: hogy a 2 személyes kft-nél az ügyvezető,aki a cég tevékenységben közreműködik 2008.évben végezheti e tevékenységét munkaviszonyban, vagy csak tagi jogviszonyban?
A leveléből nem derül ki egyértelműen, hogy határozatlan időre alkalmazták-e vagy először 3 hónap határozott időre, majd újabb 1 hónap határozott időre.
A munkáltató azonban egyik esetben sem köteles a próbaidő lejártát követően megemelni a bért, valóban így szokás, de ez a munkáltató mérlegelésétől függ, így aztán szimpátián is alapulhat. Annak megítéléséhez, hogy az „azonos munkáért egyenlő bérezés” elvére az Ön esetében eredményesen lehetne-e hivatkozni, minden részletet ismerni kéne. Ez ugyanis csak akkor jó hivatkozási alap, ha az Ön és munkatársa munkaköre és tényleges tevékenysége, figyelemmel a feladatok mennyiségére, bonyolultságára stb., valóban megegyezik és ugyanígy megegyezik kettőjük munkánál használatos végzettsége és képzettsége is. (jellemzően egyébként olyan munkakörökben szoktak erre hivatkozni, ahol az összehasonlítás egyértelmű (pl. szalag mellett dolgozó munkások).
A garantált bérminimum csak a középfokú végzettségű munkavállalókra vonatkozik, ezt az összeget az Ön bére eléri. Az OÉT ajánlást adott ki a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört ellátók bérminimumáról is (ennek mértéke: 2008-ban a minimálbér 160%-a), ez azonban csak ajánlás, így nem lehet arra hivatkozni, hogy a munkáltató ennél kevesebbet fizet. Az Ön esetében ráadásul a munkakör betöltéséhez a középfokú végzettség is elegendő a levelében leírtak alapján. A második kérdésére válaszolva a jelenleg hatályos Gt. alapján egy több személyes Kft. ügyvezetője mind munkaviszonyban, mind pedig megbízási jogviszonyban elláthatja az ügyvezetői feladatait.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
