Számlázás, sztornózás, áfa-visszaigénylés: mi változik jövőre?

Jövőre a 900 ezer forintot elérő vagy afeletti vásárlásnál (ideértve az előlegként átvett összeget is) köteles az eladó számlát kiállítani, ennél kisebb összegnél továbbra is adhat nyugtát. Amennyiben azonban a vevő, megrendelő jogi személy, a bizonylat kiállítóját abban az esetben is számlakibocsátási kötelezettség terheli, ha a kifizetés nem haladja meg a 900 ezer forintot. Nem új szabály: ha úgy állít ki számlát az adóalany, hogy nincs teljesítés mögötte, akkor is kell adót fizetnie.

Ez alól csak akkor mentesül a számla kiállítója, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha történt, más teljesítette. Emellett a bizonylatot érvénytelenítenie kell, vagy ha más állította ki a nevében a bizonylatot, akkor köteles a vásárlót erről a tényről értesíteni. A fiktív számlázásnak – azon túl, hogy a felek között a teljesítés hiánya ellenére számlát állítanak ki – továbbra is lehet olyan esete, amikor nem a számlában megjelölt felek között történt az ügylet, vagy a kibocsátó nem adóalany.
   
A fiktív számlával ellentétben a hibás számla javítható. Utóbbiról beszélünk például akkor, ha rosszul szerepel rajta mondjuk a számlát kiállító cég adószáma, az adóalany neve, a cégforma vagy a teljesítési időpont. Előfordulhat, hogy tévedésből a korábbi székhelyet vagy postafiókcímet tüntetik fel a bizonylaton, de az is megeshet, hogy egy fordított adózás alá eső teljesítésnél lemaradt a vevő adószáma. Ezek olyan formai hibák, amelyek nem befolyásolják a számla alapján fizetendő adó összegét. Természetesen ezeket a bakikat korrigálni lehet. De amíg a kézi bizonylaton egy vonallal áthúzhatóak az adó összegét nem érintő javítások, és a helyes adatok kézzel felvezethetőek, addig a számítógéppel, valamint az elektronikusan előállított számlát tilos kézzel javítani.

Amennyiben az áfa összegét befolyásolja a javítás, akkor javítani a számlával egy tekintet alá eső okiraton lehet, amelynek formája lehet a korábbi szabályok szerint alkalmazott helyesbítő vagy stornó számla. Ezen túl minden olyan okirat elfogadható, amely a javítás tényét és tartalmát hitelesen igazolja. A számlával egy tekintet alá eső okirat olyan dokumentum, melyen nem kell szerepelnie sem az eladó, sem a vevő nevének, adatainak. Elegendő, ha feltüntetik rajta a kiállítás dátumát, a módosítás jellegét és tartalmát, továbbá hivatkozni kell az eredeti számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja. Ezen felül a számlával egy tekintet alá eső okirat kelléke a sorszám is. A számla formai korrigálása mellett, amennyiben a korrekció az elszámolt fizetendő, illetve levonható áfa összegét is érinti, ezek változását el kell számolni. A korrekció során változhat az adó elszámolása akkor is, ha az adóalanyok egyenes adózás szabályai szerint jártak el, de a fordított adózás szerint lett volna helyes. A rendbetétel során ezekben az esetekben a számla kiállítójának és a befogadónak is vélhetően önellenőriznie kell az érintett adómegállapítási időszakokat. 

Tegyük fel, hogy egy épülő – építési hatósági engedélyköteles – ingatlanon elvégzett szerelési munkáról a villanyszerelő szeptember 10-i teljesítési dátummal 10 plusz 2 ezer forint áfa értékben számlát állított ki, a számlát 5 nappal később kapta meg a megrendelő és akkor fizette ki az értékét. Az egyenes adózás szabályai szerint a villanyszerelő az áfát befizette, a megrendelő pedig levonta még szeptemberben. A számlát novemberben korrigálják, a fordított adózás szabályainak megfelelően. A villanyszerelőnek önellenőriznie kell a szeptember hónapot, s fizetendő adócsökkenésként -2000 forintot számolhat el. A megrendelőnek szintén önellenőriznie kell ugyanazt a hónapot (hiszen akkor vonta le a rá tévesen áthárított áfát), amelynek során 2000 forint levonható adócsökkenést számol el.. Ezen túl a számlabefogadó – tekintettel arra, hogy a számla ellenértékét szeptemberben fizette meg – a szeptember havi önellenőrzés keretében bevallja a fordított adózás miatt őt terhelő fizetendő 2000 forint adót. Amennyiben az adólevonás feltételei is adottak, ezt az összeget egyúttal adóként is levonhatja.

Abban az esetben, ha a tévedés nem az adófizetés módszerével kapcsolatos, mondjuk az adóalanyok helyesen ítélték meg, hogy az ügylet az egyenes adózás szabályai alá tartozik, ám a javítás eredményeként a számla kiállítójának kevesebb áfát kell fizetnie, akkor három esetben nem feltétlenül szükséges önellenőrzést végeznie. Az első, ha maga az ügylet érvénytelen volt,  és ehhez kapcsolódóan az eredeti, vagyis a számla kiállítása és az ügylet megkötése előtti állapotot visszaállítják, vagy magát az ügyletet bírósági határozat meghatározott időpontig hatályossá, vagy  pedig az aránytalan előny kiküszöbölésével az ügyletet a bíróság érvényessé nyilvánítja. Akkor sem köteles a számlakibocsátó önellenőrizni, ha az ügylet hibás teljesítése miatt a jogosult, azaz a számla befogadója eláll az ügylettől, vagy ár- vagy díjleszállítást kap kompenzációként. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a meghiúsult teljesítésre fizetett előleg összegének visszatérítése történik, vagy utólagos számlázott engedményt kap a számlabefogadó. Nem kell önellenőrzinie a kibocsátónak akkor sem, ha a fizetendő adó csökkenését betétdíj visszatérítése eredményezi. 

Az árengedményeket illetően már idén sem árt figyelni arra, hogy az adóalap – a skontó esetét leszámítva – akkor csökkenthető az árengedménnyel, ha üzletpolitikai célú. Üzeltpolitikai célú az engedmény, ha bárki számára ésszerűen elérhető, és feltétel az is, hogy írásban előre rögzítsék , ami megtörténhet úgy is, hogy mondjuk a cég honlapján nyilvánosságra hozzák az engedmény kritériumait. Fontos feltétel az is, hogy az engedményre jogosító ügylet értékét a nyújtott engedmény pénzben kifejezett összege nem érheti el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne "egyet fizet, kettőt kap" akciót meghirdetni, ugyanis ezekben az esetekben az engedményre jogosító ügyletnek nem az egy, hanem a két termék árát kell tekinteni, amelyből engedményként csak az egyik termék ára jelenik meg. Az olyan sajátos konstrukciók esetén, amikor például a tankolásért járó pontok más adóalanynál, mondjuk festékboltban válthatók be, mindkét ügylet: az üzemanyag és a festék is adóköteles. Ezek nem egymáshoz kapcsolódó szolgáltatások. Itt nem nem olyan klasszikus engedményről van szó, mint amikor a hűtőszekrényt értékesítő „ajándék” mikrohullámú sütőt ad. Ez esetben végeredményként arról van szó, hogy az értékesítő a hűtőszekrény és a mikrohullámú sütő összértékéből a mikrohullámú sütő árának megfelelő engedményt ad. Az árengedményekről bővebben Vira Sándor, a Saldo áfaszakértője beszél az alábbi videón és a teljes anyag megtalálható a www.saldo.hu oldalon a tagoknak fenntartott zártkörű részen.
.