Precedens ítélet: mikor lehet megfosztani a céget az adólevonási jogától?

dr. Marosi Andrea

2008.11.24., 04:55 Frissítve: 2008.11.24., 01:09

Tetszik

Amennyiben egy cég nem teljesíti nyilvántartási és bevallási kötelezettségeit, megszegi a tagállamokra vonatkozó előírásokat. Kérdés, hogy emiatt megfoszthatják-e a társaságot adólevonási jogától. Ezt vizsgálta az Európai Bírósdág egyik ítéletében. De mi az APEH gyakorlata a hasonló ügyekben?

A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról, az egységes adóalap megállapításról szól az Európai Közösség hatodik tanácsi irányelve (továbbiakban irányelv). Az Európai Bíróság kimondja, hogy az irányelv megsértése miatt nem lehet megfosztani az adóalanyt az adólevonási jogától. Akkor sem, ha az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy fordított adózás esetén egyéni szabályokat írjanak elő a levonási

Vitathatatlan, hogy a fordított adózási eljárás alkalmazhatta a cég, hiába szegte meg a nyilvántartási kötelezettségeit, s az adósemlegesség elve alapján pedig az előzetesen felszámított HÉA-t („áfa”) levonhatta, mivel az ügylet tartalmi követelmények teljesültek. Függetlenül attól, hogy egyes alaki követelményeknek eleget tett-e vagy sem az adóalany. Ezzel a megállapítással egy 2007.során hozott ítéletét erősítette meg. Amennyiben az adóalany, mint a szóban forgó szolgáltatások címzettje tartozik HÉÁ-val(„áfa”), joga van azt levonni. Feltéve, ha az adóhatóság birtokában olyan adatok vannak, amiből ez kiderül. Vagyis az adóhivatal ilyen esetben nem írhat elő olyan további feltételeket, amelyek hatására a levonási jog nem gyakorolható.

Márpedig ilyen feltétel a kijavítás és a megállapítás, amikor az adóalanynak a nyilvántartási és bevallási kötelezettségei megszegését a levonási jog megtagadásával szankcionálja. A hivatkozott gyakorlat túlmegy a HÉA(„áfa”) megfelelő megállapításának és az adócsalás megakadályozásának biztosításához szükséges mértéken is, mivel e gyakorlat az adólevonási jog elveszítéséhez is vezethet. Különösen akkor, ha a bevallást az adóhatóság csak azután javítja ki, hogy lejár az az jogvesztő határidő, ami alatt az adóalany a levonást elvégezheti. Az ilyen kijavítási és megállapítási gyakorlatot az irányelvre hivatkozással sem lehet megindokolni. A bíróság azt is kimondja, hogy az irányelvben megfogalmazott levonási tilalom csak az üzleti tevékenységhez szorosan nem kapcsolódó kiadásokra, mint a luxuskiadások, szórakozási célú kiadások és reprezentációs költségek, alkalmazható.

Tehát az előzetes döntéshozatalra utaló határozatokból nem derül ki, hogy a társaság rosszhiszeműségének vagy adócsalásának következménye az, hogy megsértette a nyilvántartási kötelezettségeit. Az adóalany jóhiszeműsége mindenesetre csak annyiban releváns , hogy ezen adóalany magatartása következtében az érintett tagállam esetében fennáll e az adóbevétel kiesés veszélye .Ugyanakkor a nyilvántartási kötelezettségek olyan megszegését, mint az alapügyben szereplő, nem lehet úgy minősíteni, hogy ez az adóbevétel kiesés veszélyével jár.

Ezen okokból ez a kötelezettségszegés nem tekinthető adókijátszásra irányuló ügyletnek, sem pedig a közösségi normákkal való visszaélésnek, mivel ezt nem jogtalan adóelőny megszerzése érdekében hajtották végre A Bíróság azt állapította meg, hogy , hogy a hatodik irányelvvel ellentétes a HÉA(„áfa”) bevallások kijavításának és a HÉA(„áfa”) megállapításának azon gyakorlata amely egyfelől a tagállamok által a hatodik irányelv értelmében előírt formalitásokból eredő kötelezettségek, másfelől az irányelvből eredő nyilvántartási és bevallási kötelezettségeknek az alapügyekben szereplővel azonos módon történő megszegését a levonási jog megtagadásával szankcionálja a hivatkozott fordított adózási eljárás alkalmazása esetén.

Fenti ítélet hatása nyilvánvalóan előbb-utóbb meg kell hogy jelenjen a hazai jogalkalmazásban is. Az APEH gyakorlatában a fentiekben megfogalmazott szempontok egyelőre hiányoznak. A nyilvántartási kötelezettség megszegése önmagában megállapításhoz vezet. E szempontból nem is vizsgálják, hogy adózó eljárása bevétel kiesést okozott-e illetve, hogy az ügyfél rosszhiszeműen járt-e el.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.