adozona.hu
Adótörvények vitája: szja, cégautó, járulékok, cafeteria, hipa
//test-adozona.hu/archive/20081111_adotorvenyek_vita
Adótörvények vitája: szja, cégautó, járulékok, cafeteria, hipa
Tetszik
Mind az idén, mind jövőre gyorsítani kell a hiánycsökkentést, az egyensúlyjavítást, az államháztartás finanszírozási igényének mérséklését - jelentette ki expozéjában Veres János, pénzügyminiszter hétfőn a parlamentben, az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának elején. A vitázók kritizáltak és javasoltak.
Veres János hangsúlyozta: bár a kormány eredetileg olyan adócsomagot terjesztett be a jövő évre, ami mind a lakosság, mind a vállalatok terheit mérsékelte volna, erről a külső tényezők, a globális pénzpiaci krízis miatt le kellett mondani. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy amikor október 9-én "Magyarországra is megérkezett a globális krízis", a kormány nem tétovázott, már aznap éjszaka és másnap délelőtt meghatározó döntéseket hozott. Ezek közé tartozott a jövő évi költségvetés újratervezése, valamint a már benyújtott adócsökkentési javaslat teljes visszavonása.
Mint elhangzott, az új javaslatban fontosnak tartják mind az adórendszer egyszerűsítését, mind pedig a fehérítést, ezek ugyanis hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének javításához. A pénzügyminiszter fontosnak nevezte, hogy e két területen a kormány kitartson eredeti elképzelése mellett, megtörténjenek azok a változások, amelyek csökkentik a vállalkozók és a magánszemélyek adminisztrációs terheit, valamint növelik az átláthatóságot, tovább fehérítve a gazdaságot.
Veres János ismertetése szerint a magánszemélyeket érintő jelentős könnyítés az új egyszerűsített bevallási rendszer kialakítása. Ha a magánszemély ezt választja, akkor a személyi jövedelemadó bevallását nem saját magának kell elkészítenie, ezt megteszi helyette az adóhivatal. Ha ez a bevallás az érintettnek valamilyen okból nem felel meg, például azért, mert nem teljes az adóhivatal információja, akkor azt javítani, pontosítani lehet. Az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített adóbevallás lehetőségével mintegy 3 millió magánszemély élhet.
Egyszerűsítenék, egységesítenék a személyi jövedelemadóban a kedvezményrendszer szabályait. Azt javasolják, hogy évi 3,4 millió forint éves jövedelemhatárig a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után egységesen 30 százalékos kulccsal, legfeljebb évi 100 ezer forint nagyságban legyen érvényesíthető adókedvezmény. Magasabb, 3,4 és 3,9 millió forintos jövedelemszint között a kedvezmények csökkentett mértékben vehetők igénybe.
A pénzügyminiszter kiemelte: a személyi jövedelemadóban hét adókedvezményt összevontak, és az adókedvezmény alap után egységesen 30 százalékos kulccsal érvényesíthető az adókedvezmény.
A munkáltatókat, a kifizetőket érintő jelentős egyszerűsítési javaslatnak nevezte, hogy a 100 millió forint alatti árbevétellel rendelkező, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, betéti társaságok, közkereseti társaságok könyvvezetése egyszerűsödik. Egy olyan, a kettős könyvvitelen alapuló beszámolási rendszert kívánnak bevezetni, amelyben a ténylegesen felmerült, alapbizonylatokkal alátámasztott tételek rögzítésén túl gyakorlatilag további értékelési, átértékelési feladatokat nem kell elvégezni.
Veres János megemlítette, hogy megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása, ugyanakkor korlátozni kívánják azokat az adómentes juttatásokat, amelyeknek nem volt egyedi korlátjuk. Egyszerűbbé válnak az ingatlan- és gépjármű forgalmazók, illetve a lízingcégek illetékkedvezményére, mentességére vonatkozó eljárások, akárcsak a gépjárműveknél a vagyoni értékű jog értékmeghatározása.
Az éves bevallások és befizetések határideje 10 nappal hosszabbodik. A határidő az adóévet követő február 15-ről február 25-ére változik.
A tárcavezető elmondta, hogy emelkedik az átalányadózás választhatóságának értékhatára. Ez a személyi jövedelemadóban 8 millióról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millióról 100 millió forintra változik. A helyi iparűzési adóban 4 millióról 8 millió forintra emelkedik az egyszerűsített adóalap-megállapítás összeghatára.
Veres János kiemelte, hogy a feketegazdaság fehérítésének fontos területe a számlaadás ösztönzése. Ennek érdekében elő kívánják írni az átalányadózó egyéni vállalkozókra, őstermelőkre, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanyára a számlatartási kötelezettséget. A kormány kedvezménnyel is kívánja ösztönözni a számlaadást. Ennek lényege, hogy meghatározott szolgáltatások igénybevételkor a számla ellenértékének 30 százaléka elszámolható személyijövedelemadó-kedvezményként.
Az előterjesztés szerint szigorodnak az adóbírság szabályai. Ha az adóhiány-bevétel eltitkolással, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, az adóbírság kiszabható maximális mértéke az adóhiány 50 százalékról 75 százalékra emelkedik.
Megszüntetik a cégautó adót, amelyet meglehetősen kevesen fizetnek - mondta Veres János. Ezt vagyoni típusú adó válthatná fel, amely az érintettek számára kisebb terhelést jelent.
Vita: az SZDSZ új javalsatot vár, a Fidesz a versenyképesség miatt aggódik, az MSZP nyitott
Kóka János (SZDSZ) azt mondta, a törvényjavaslat több sebből vérzik, hiszen szigorít, és nem enyhít, ráadásul bonyolultabbá is teszi a rendszert. Hozzátette: még most sem késő visszavonni, és olyan új javaslatot beterjeszteni, ami ténylegesen enyhíti a vállalkozások terhein. A liberális frakcióvezető szerint az adóreformot belső átrendezéssel kellene megkezdeni, amire jelenleg is lenne mód. Úgy vélte, Magyarországon az állam tradicionálisan túladóztatja mind a polgárait, mind pedig a cégeket, és az adóalanyok rendre megpróbálják elkerülni az adót. Közölte: a magyar cégek, a polgárok azért csalnak, mert nincs más választásuk, hiszen ha befizetnék az adót, akkor nem tudnának megélni, a cégek tönkremennének. A szabad demokrata vezérszónok leszögezte: kölcsönös bizalmatlanságra sem egy működő gazdaság, sem a társadalom nem tud építeni. Kifejtette: a hatóságok most abból indulnak ki, hogy a vállalkozó csal, és ennek megelőzése érdekében válik egyre bonyolultabbá az adórendszer. Ám éppen e bonyolultság okán lehetetlenné válik az adókövetés, és ebből az ördögi körből nem lehet kilépni.
Herényi Károly, az MDF vezérszónoka szintén leszögezte: pártja ezt a módosítást nem támogatja. Úgy vélekedett, hogy a lehetőségeket figyelembe véve adócsökkentésről nem, csupán adóátrendezésről lehet szó. Szerinte egy ilyen lépés javítaná a vállalkozások versenyképességét és a társadalmi igazságosságot is elősegítené.
A Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a Fidesznek nem kellene külföldi országok gyakorlatára hivatkozni az adócsökkentés kapcsán, mert képviselői nem tudnak konkrét, vagy összehasonlító példákat mondani; Keller László ezt az adótörvény-módosítási javaslat általános vitájában mondta ezt. A PM államtitkára kiemelte: megnézték, hogy más európai országokban milyen adócsökkentésekre került sor. Kitért arra, hogy egyes országokban például társasági adókedvezményeket, illetve kedvezményes hitelkereteket vezetnek be. Hangsúlyozta: Magyarországon ezeknél kedvezőbb a szabályozás.
Tállai András (Fidesz) ezzel kapcsolatban azt mondta, az államtitkár által mondott példák is bizonyítják, hogy az európai országok "így vagy úgy", a válság közepette adócsökkentéssel próbálkoznak.Magyarországon túladóztatás folyik, ezt bizonyítja az is, hogy az élőmunkaterhek tekintetében hazánk a 26. az Európai Unióban, és csak Belgium van rosszabb helyzetben - hangsúlyozta Tállai András. Kiemelte azt is, hogy Magyarországon 44 százalék körüli a jövedelemcentralizáció, amellyel versenyképtelenek vagyunk az unióban.
Egyszerűsítésről, a gazdaság fehérítéséről, valamint az adóátstrukturálásáról Kékesi Tibor (MSZP) beszélt.Az egyszerűsítés kapcsán azt mondta, a javaslat szép számú és hatásában is jelentős egyszerűsítéseket tartalmaz. Ilyennek nevezte az átalányadózás értékhatárainak duplájára emelését. Megjegyezte: sokan ki fogják számolni, megéri-e nekik, de ennél egyszerűbben már nem lehet adózni, és ez jelentős adminisztráció-csökkenést jelent. A szocialista képviselő szerint az egyszerűsítés azért fontos, mert az unió célul tűzte ki, hogy a vállalkozások adminisztratív költségeit a felére kell csökkenteni. Kékesi Tibor hozzáfűzte, hogy ha ilyen terülteken tudnak forrásokat felszabadítani, akkor valójában adócsökkentés nélkül is jelentős többletjövedelemhez juttatják a vállalkozókat. Mint elhangzott, a gazdaság fehérítése érdekében jogszabályokkal, kedvezményekkel és szankciókkal kell ösztönözni, hogy a gazdaság minél nagyobb része váljon a gazdaság legális részévé. Kékesi Tibor igazat adott azoknak az ellenzéki kritikusoknak, akik szerint a munkát terhelő adók tekintetében az élmezőnyben van Magyarország.
A kormánypárti politikus szólt a cégautóadó-változásról, ahol az adóbázis szélesítés a lényeg. Ismertetése szerint 440 ezer céges gépjárműből 40 ezer adózott korábban, a mostani javaslat szerint pedig 400 ezer adózna és csak 40 ezer mentesülne.
Pettkó András (MDF) egyebek között arra hívta fel a figyelmet felszólalásában, hogy extra munkavállalói járulékot kell majd fizetnie annak, aki betegszabadságra megy, adóköteles devizaállományt vesz fel, és januártól az úgynevezett személyi jellegű kifizetések után is kérik majd a másfél százalékot.
Végh Tibor (MSZP) felszólalásában hangsúlyozta: az ellenzék adócsökkentést hiányoló kritikája mellett nem szabad megfeledkezni az előterjesztésben javasolt, nettó módon számított adókülönbözet nyilvántartásról, a négy hónapos fizetéshalasztás-kérésről, valamint az egyszerűsített adóbevallásról, ami hárommillió ember életét könnyíti meg. A szocialista képviselő Tállai András (Fidesz) kijelentéseire reagálva elmondta: Magyarországon elsősorban nem az előírt munkateher számít magasnak, hanem a beszedett adók mértéke. Az MSZP ezért helyesnek tartja az APEH működésében tervezett változásokat, amelyek egyebek mellett a nagyobb szigor elvét is tartalmazzák. A kormány adópolitikájának középpontjában az adóterhek egyszerűsítése szerepel, amelynek segítségével többen kevesebb terhet fizethetnek a jövőben - fejtette ki Végh Tibor. Hozzátette, hogy a kabinet nyitott minden módosító javaslatra, ami a struktúrába építhető.
Pettkó András (MDF) egyetértett Végh Tiborral abban, hogy a lehető legtöbb pénzmozgás számláról számlára történjen, ugyanakkor azt javasolta, hogy a bérkifizetés banki költségei a munkaadókat terheljék a munkavállalók helyett.
Az elnöklő Világosi Gábor az általános vitát lezárta. Az előterjesztéshez módosító javaslatok érkeztek, a részletes vitára egy későbbi ülésen kerül sor.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
