adozona.hu
KPMG: az EU-ban csökken az szja-terhelés, de Magyarország kivétel
//test-adozona.hu/archive/20081104_kpmg_szja
KPMG: az EU-ban csökken az szja-terhelés, de Magyarország kivétel
Tetszik
A legfelsőbb személyijövedelemadó-kulcsok átlagosan 2,5 százalékkal csökkentek világviszonylatban az elmúlt hat évben, mivel a kormányok igyekeznek megtalálni az egyensúlyt bevételszükségleteik és a munkaerő fokozottabb globális mobilitásának hatása között – állapítja meg a KPMG új nemzetközi tanulmánya. Az EU több országában, de különösen Közép- és Kelet-Európában mindenféleképpen trendnek tekinthető az egyének adóinak csökkentése, talán az egyetlen figyelemre méltó kivétel Magyarország.
A felmérésben szereplő 87 országból 33-ban csökkentették az adókulcsokat az elmúlt hat év során, és 2008-ban csak hét országban volt nagyobb a legmagasabb adókulcs a 2003-as szinthez képest. A legfelső személyijövedelemadó-kulcsok terén világviszonylatban a 2003-as átlagos 31,3 százalékos szintről 28,8 százalékra estek vissza 2008-ban. Ugyanakkor még mindig az EU adófizetőit sújtják a legmagasabb adók, átlagosan 36,4 százalékos mértékben, őket követik az ázsiai és csendes-óceáni térség adózói átlagosan 34,6 százalékkal, majd a latin-amerikaiak 26,9 százalékkal - olvasható a KPMG sajtóközleményében.
Az országok tekintetében a legmagasabb adót Dánia polgárai fizetik, ahol az elmúlt hat évben a legfelső adókulcs 59 százalék volt. A másodikként „befutó” Svédországban az adókulcs tavaly csökkent 57 százalékról 55 százalékra, a hollandok pedig 52 százalékot fizettek a teljes időszak során.
Leszámítva azokat az országokat, ahol nem kell adót fizetni, a legalacsonyabb adókulcsokat az EU-ban Bulgária tudta felmutatni, ahol a korábbi 24 százalék helyett nemrég vezették be a 10 százalékos átalányszintet. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben Hong Kongban fizetik a legalacsonyabb adókat (16%), míg Latin-Amerikán belül Paraguayban (10%).
A nagy nyugat-európai gazdaságok közül Franciaországban hajtották végre a legjelentősebb adócsökkentést: a 2003-as 48,1 százalékról 2007-ben 40 százalékra mérsékelték a kulcsokat. Németországban 48,5 százalékról 45 százalékra csökkentették az adó mértékét, miután 2005-ben és 2006-ban rövid időre 42 százalékos határt szabtak ki.
Az EU-ban az átalánykulcsok kelet-európai bevezetése, valamint Bulgária új 10 százalékos adókulcsa jelentette a legnagyobb hatást:
• Észtországban a 2003-as 26 százalékos szintet 2008-ban 21 százalékos átalánykulcsra csökkentették
• Szlovákia 38 százalékról 19 százalékos átalánykulcsra csökkentette az adót
• Litvániában tavaly 6 százalékponttal 27 százalékra, idén pedig további 3 százalékponttal 24 százalék átalánykulcsra csökkentették az adókat
• Románia 40 százalékról 16 százalékos átalánykulcsra csökkentette az adókulcsait, és
• a Cseh Köztársaság idén 15 százalékos átalányadót vezetett be.
Mike Glover, a KPMG adóosztályának vezetője szerint Közép- és Kelet-Európában mindenféleképpen trendnek tekinthető az egyének adóinak csökkentése, talán az egyetlen figyelemre méltó kivétel Magyarország. „Emellett azonban az alkalmazott adókulcs csak részben árulkodó, mivel figyelembe kell venni azokat a küszöböket is, amelyeknél a magasabb adókulcsok kezdődnek.”
Glover szerint mivel sok országban az adóbevételek részaránya a nemzeti vagyonon belül nem változott vagy nőtt az elmúlt öt évben, a személyi jövedelemadó- és a társasági adókulcsok csökkenése felveti azt a kérdést, hogy a kormányok hogyan fogják növelni forrásaikat.
„Lehet, hogy a válasz a közvetett adózás növelésében rejlik, az áfán, az árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó adókon, a vámokon és az egyes szolgáltatási díjakon keresztül.”
Glover szerint nem várható, hogy a személyi jövedelemadók olyan mértékben csökkennének majd, hogy az országok között vándorló emberek számára irrelevánssá válnának.
„Az viszont teljes mértékben elképzelhető, hogy a közvetett adók relatív szintje sokkal nagyobb szerepet játszik majd annak eldöntésénél, hogy melyik országba menjenek dolgozni.”
Az ázsiai és csendes-óceáni térségben a Hong Kong és Szingapúr közötti verseny azt eredményezte, hogy Szingapúrban az adókulcsokat a 2003-as 22 százalékról 2006-ban 21, 2007-ben pedig 20 százalékra csökkentették.
Latin-Amerikában a személyi jövedelemadók általában alacsony, de stabil szinten maradtak. Az átlagérték a 2003-as 25,6 százalékról 2008-ban 26,9 százalékra növekedett, de ez teljes mértékben annak köszönhető, hogy Paraguayban 10 százalékos jövedelemadót, Uruguayban pedig 25 százalékos adót vezették be 2007-től.
A régió más területein az adók mindenhol lefelé mozdultak el. Mexikó és Panama kiemelkedik a maga kitartó, évenkénti csökkentésével. Az elmúlt hat év során Panama fokozatosan lecsökkentette a 33 százalékos mértéket 22 százalékra, míg Mexikó 34 százalékról 28 százalékra mérsékelte az adókat.
A tanulmány összegzése szerint a felmérésben részt vevő 87 országból 33-ban csökkentették a személyi jövedelemadókat az elmúlt hat év során, csupán hét országban növelték azokat, emellett a legmagasabb adókulcsok Európában vannak, míg a legalacsonyabbak Latin-Amerikában , és a közvetett adók tölthetik ki a bevételhiányokat
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
