adozona.hu
Előrehozott nyugdíj, kieső napok és 2009-es feltételek
//test-adozona.hu/archive/20081029_elorehozott_nyugdij_kieso_napok_eu
Előrehozott nyugdíj, kieső napok és 2009-es feltételek
Tetszik
Jelentősen megváltoznak-e a nyugdíjazás feltételei jövőre és érdemes-e emiatt idén kérni a munkavállalónak a felmentését? 57 éves férfi mikortól jogosult előrehozott nyugdíjra? Mi tartozik a kieső napok közé nyugdíjszámításnál? Olvasóink kérdéseire Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.
1. 2008-ban azok a nők jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra, kik 1951-ben vagy korábban születtek- az irányadó korhatárt még nem érték el, - de az előírt szolgálati időt (38 év) megszerezték. Az előrehozott nyugdíj igénybevételéhez a biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni. Kérdése alapján úgy értelmezem, hogy Ön 1951-ben született nő, így az előrehozott öregségi nyugdíj az előzőekben ismertetett hármas együttes feltétel megléte esetén állapítható meg.
Az előrehozásra jogosító „nyugdíjkorhatár” 2009-től történő emelésének, valamint az „előrehozási feltételek” ezen időponttól szigorodó feltételei miatt aránytalanul kedvezőtlen helyzet elkerülése érdekében, a 2007. évi CLVI. törvény gondoskodik az átmeneti korcsoportba tartozó igénylők nyugellátására való jogosultsági feltételeinek rendezéséről is. Az Ön esetében ez azt jelenti, mivel az előrehozott öregségi nyugdíjra már a 2008. évi feltételekkel jogosultságot szerzett, de azt 2008. évben nem, hanem később – 2009-ben vagy azt követően – érvényesíti, az átmeneti szabályok alkalmazhatósága szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki 2008-ban előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, akkor is, ha a biztosítása alapjául szolgáló jogviszonyát nem 2008-ban, hanem később – azaz az ellátás tényleges igénybevételekor – szünteti meg.
Természetesen figyelemmel kell lenni a biztosítási jogviszony megszüntetésének időpontjánál a felmentési szabályokra. Gyakorlatilag előre kell kiadni a felmentési időt, hogy legalább az vagy az 57. életév betöltésekor, vagy a 38 év szolgálati idő megszerzésekor leteljen. A nyugdíj összegének kiszámítására vonatkozó szabályozás 2008. január 1-jétől hatályos, nincs tudomásom módosításáról. A lényegi változást az jelentette, hogy az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámításánál az átlagszámítási időszak alatt elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a „különböző járulékok” összegével. Ezt ellensúlyozza, hogy az említett időponttól viszont a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet, a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani, valorizálni (felszorozni). Adott esetben érdemes figyelemmel lenni a szolgálati idő hosszára – amely teljes évet, 365 nap megléte esetén ad – mivel ettől függ a nyugdíj mértékének százaléka. Amennyiben előzetesen a nyugdíjbiztosítás részéről a szolgálati idő elismerése megtörtént, úgy a határozat adatai támpontot nyújtanak.
2. 2009. február közepén leszek 57 éves. Igazolt munkaviszonyom 2008.december 31-éig 38 év lesz. Két felnevelt - már nagykorú - gyermek apjaként jogosult vagyok-e a két év kedvezményre és lehetséges-e még ez évben a nyugdíjba vonulás?
Az 1952-ben született férfiak öregségi nyugdíjkorhatára a 62. életév, azaz öregségi nyugdíjra 2014-ben lesz jogosult. Az előrehozott öregségi nyugdíjra 60. életévének betöltésétől, 2012-ben lehet jogosult, amennyiben legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik. Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításánál lehetőség van még ebben az évben az ún. gyermekkedvezmény figyelembevételére. Mind a két szülő jogosult a kedvezményre. A saját, illetve legalább tíz éven át nevelt gyermekek után gyermekenként egy-egy év szolgálati idővel, de maximum három évvel csökken az előrehozott nyugdíj igénybevételéhez előírt szolgálati idő – vagyis a kedvezmény legfeljebb három gyermek után (összesen 3 év) érvényesíthető. Tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermek után gyermekenként másfél év a kedvezmény és nincs korlát – vagyis mindegyik gyermek után jár. 2009. január 1-jétől megszűnik a gyermekkedvezmény. Az előzőek alapján megállapítható, hogy Ön 2008. évben előrehozott öregségi nyugellátásra nem jogosult, a „gyermekkedvezmény” nem a korhatár, hanem az előírt szolgálati idő vonatkozásában játszik szerepet.
3. A nyugdíjszámításnál mi tartozik a "kieső napok"-hoz?
Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani. A havi átlagkereset kiszámításánál használatos az osztószám kifejezés. Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt. Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadságon, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, katonai (polgári) szolgálatban töltött időt.
4. 56 éves férfi vagyok, 40 éves munkaviszonnyal, s a következő kérdéssel szeretnék Önökhöz fordulni: Milyen lehetőségem van arra, hogy csökkentett összegű és/vagy előrehozott öregségi nyugdíjat kapjak, mivel munkanélkülivé válok a napokban?
Sajnos az Ön számára nincs kedvező válaszom. Az 1952-ben született férfiak öregségi nyugdíjkorhatára a 62. életév, azaz öregségi nyugdíjra 2014-ben lesz jogosult. Figyelemmel arra, hogy már - közlése szerint - 40 év szolgálati idővel rendelkezik, 60. életévének betöltésétől, 2012-ben jogosult lehet előrehozott öregségi nyugdíjra – a jelenleg hatályos szabályozás értelmében.
5. 1999-óta lakunk Magyarországon a családommal, azóta a párom és én itt létesítettünk munkaviszonyt. Jelenleg aktív dolgozók vagyunk mindketten (a párom 46 éves én 40)ezért még jó pár évünk van a nyugdíjkorhatárig de arra lennék kíváncsi hogy a Romániában ledolgozott éveket(páromnak 19 év nekem 11 év) figyelembe veszik-e majd a nyugdíjszámításnál és mikor kell ezt igazolni (most vagy majd akkor) vagy egyáltalán mi a teendő ezzel?
Magyarország és Románia is EU tagország és Ön hatástársával mindkét országban biztosítási időket szereztek(nek). A külföldön szerzett biztosítási idők nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, a nyugdíj kiszámításakor (1408/71. és 574/72 EGK rendeletek). A nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni, (tehát a román, illetve magyar szolgálati időket együttesen kell kezelni). Az EU tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait (pl. korhatár, szolgálati idő szükséglet, nyugdíjszámítás módja), de a biztosítási idők vonatkozásában közös előírások vannak;
- minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket,
- egyazon biztosítási idő kétszeresen nem ismerhető el,
- speciális biztosítási időket a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni,
stb.
Az Önök esetében – mint több országban biztosítási időket szerzetteknél – a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki:
- az országonként szerzett biztosítási idők alapján, például román 11 év, magyar 29 év esetén a 29 év magyar idő alapján (ehhez a magyar nyugdíj az átlagkereset 67 százaléka),
- az összes biztosítási idő alapján, amikor un. elméleti nyugdíjat kell számítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (pl. 11 év román idő, 29 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj 40 év alapján a 80 százalék nyugdíj 72,5 százaléka vagyis 58 százalék).
Az ügyfélnek mindig a számára kedvezőbb nyugdíjat kell megállapítani, mint az előző példában Magyarországon az arányos számítás helyett a nemzeti szabályokat kell alkalmazni. Az Európai Unió szabályain alapuló nyugdíjigényt a lakóhely szerinti regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon lehet előterjeszteni. A nyugdíj megállapítását országos hatáskörrel a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság végzi és mint vizsgáló intézmény az érintett tagállamoktól beszerzi a biztosítási idő igazolásokat, a tagállamok nyugdíj határozatait és azokat összesíti. A jelenleg hatályos magyar jogszabályok alapján (az 1997. évi LXXXI. törvény 7.§-a értelmében) – öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a 62. életévét betölti és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltését követően lehet előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerezni – természetesen egyéb feltételek megléte esetén. Javaslom a román munkaviszonyokra vonatkozó okmányok (pl. munkakönyv, stb.) megőrzését, a majdani nyugellátási igényérvényesítéséhez, a román biztosításban töltött idő igazolásához.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
